124378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratintartalmú anyagok finomítására és sajtolóporok előállítására

2 134378. A kísérletek folyamán kitűnt, hogy a csupán oxidációnak vagy csupán redukciónak, vagy pedig a fordított sorrendben: előbb redukciónak és csak azután oxidá-5 ciónak alávetett termékek távolról sepu rendelkelznek azokkal, az előállítani kívánt sajtolópor szempontjából fontos és kedvező tulaj dqnságokkal, mint az, isimentetett módon és sorrendben kezelt termá-10 kek, A sajtolópor előállítására az ismertetett módon finomított keratinlisztet a, karbamid- (és/vagy tiokarhamid-) formaldeihidalapú kondenzációs termékkel a szokott 15 módon bensőleg összekeverjük, majd a kapott masszát kiszárítjuk, végül finomra őröljük. A finomított keratinnal készülő sajtolópor előállítására irányuló eljárásnak egy 20 előnyben részesített kiviteli módja szerint a formaldehidet, a kezdeti kondenzációs termék létesítésére, fölöslegben alkalmazauk és csak utóbb adagolunk annyi további karbamidot és'vagy tiokarbamidot, 25 amennyi a fölöslegben alkalmazóit formaldehidnek megfelel. A kondenzációs' folyadékhoz, a kezdeti kondenzációs termék előállítására, gyorsítóként aimmoniát adhatunk. Ugyancsak hozzáadhatunk akom-30 desnziációs folyadékhoz, nedvesítő- ill. itatóképességánek fokozására valamely szerves amint, pl. etiMindiamint, trretiléntettramint, trietanolamint, stb. A kondenzációs folyadékhoz, aimely már 35 a kezdeti kondenzációs terméket tartalmazlza, valamely savanyú katalizátort adhatunk. A savanyú katalizátor később is, pl. a májr ké«?z, de még meg nem őrölt sajtolótermékhez is hozzáadható, amikor is 40 ezzel, minél bensőbb összekeveredés! céljából, együttesen őrölhető meg. Savanyú katalizátorként különösen alkalmasnak bizonyultak a több-bázisú szerves savak, ezeknek anhidridjei vagy savanyú eszte-45 rei, pl. ftálsavanhidrid, adipinsav, saseiba,cins.av. a ftälsav vagy adipinsav monoglieerin észterei stb.. A szóhanfoirgó savanyú katalizátorok a meleg sajtóban megolvadó sajtoló elegyben jól oldódnak és az itt 50 uralkodó magas hőmérsékleten és nagy nyomásom a továbbkondenzálódáist hathatósan előmozdítják, valamint a keményedóst is meggyorsítják. A sajtolópor előállítására, a karbamid-55 formaldehid kondenzációs elegyhez, a finomított keratin mellett, pl. fenol(krezol-) formaldehid-kondenzációs termékek, vagy egyéb formaldehid tartalmú hidrofob gyanták is hozzákeverhetők, ami a sajtolóporból készített ter- 60 mékek vízállóságát, valamint ellenállását vegyi behatásokkal szemben növeli. Ezek az adalékok a sajtoló elegy egyéb alkatrészeivel homogén masszává egyesülnek. Ezzel szemben, amint ez isme- 65 rétes, a krezol-formaldehid gyanták, önmagukban, keratin anyagokkal nem homogenizál hatók. A találmány szerinti, a fentiek értelmében finomított keratinnal előállított saj- 70 tolóporból sajtolt alakte^tek világo» színűek, víz- és fényállók, ós, az ezidőszerint előállított legtöbb aminoplaszi- és fenoplaszit-fóleséggel ellentótben, éppenséggel nem ridegek, hanem jól esztergályozna- 75 tók, marathatók, fúrhatok, gyalulhatok ós fűrészelhetők, hasonlóan a galalit-, természetes szaru-, elefántcsont, kődió- és a nemes műgyantákhoz. Minthogy az isTnerertes aminoplasztok túlságosan ridegek, ezek- 80 hez, haszinálhatóvátételük céljából, töltőanyagként cellulózt vagy falisztet kell adni, ami miatt viszont átlátszatlanokká válnak. Ezzel szemben a találmány szerinti, finomított keratinnal előállított saj- 85 tolóporból sajtolt alaktestek messzemenően áttetszők. Ezen tulajdonságok, párosulva a jó mechanikai megmunkálhatósággal, víz- és fény ál lósággal "stb., az ezen csoportba tartozó műanyagok terén fontos 90 ipari haladást jelentenek. 1. Kiviteli példa. a) A patát a külső szennytől megtisztítjuk. 180 kg tisztított patát törőgépen 5—20 nam átmérőjű darabokra aprítunk, 95 45—65°-on megszárítunk, majd Jdurvá (daraszerű) lisztté őrölünk. (Viszonylag puha nyersanyagok, pl. disznó-, juh-, vagy borjúpatákat forgácsolással) ]$• gyalulással, reszeléssel stb. aprítha- 10( tunk). A kapott lisztet, vagy finom forgácsokat, ill. reszelékeket 30—36°-on, 720 liter 1.5% vasmentes sósavat tartalmazó vizes oldat hatásának tesszük ki. A híg sósavat, folytonos vagy időnkénti keverés 10Í mellett, 12—24 órán át engedjük hatni. A sav hatását kb. 0.5 kg cinkklorid hozzáadásával elősegíthetjük. Ezután a kezelésbe vett anyagot, a savoldattól, célszerűen centrifugával, elválasztjuk és vízzel m mindaddig mjossuk, amíg az anyag pH-ja 6 körül nem. lesz. Ezután az anyagot 1%-os, gyengén meglügosított hidrogénhiperoxidfürdőbe visszük át és ebben, ugyancsak 30—36° körül, 12—48 órán át, in