124378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratintartalmú anyagok finomítására és sajtolóporok előállítására

Megjelent 1940. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124378. SZÁM. IV/Il/l. OSZTÁLY. — B. Idő39. ALAPSZÁM. Eljárás keratintartalmú anyagok finomítására és sajtolóporok előállítására. Dr. Bakonyi István oki. vegyészmérnök, Tatatóváros. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 7. Németországi elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 26. Sajtolóporok előállítására már ismételten javasoltaik a karbajmid-(és/vagy tiokairbamid) -f ormialdehid-alapú kondenzációs termékeknek sziaruliszttel való egye-5 sítését. Eddigelé azonban az ilyen összetételű sajtoilóporokbói, a szokásos meleg sajtolással, csak kevéssé értékes termékek voltak kapnátok, amelyek slzínben, víz- és légállóságban, ellanállóképességükben me-10 chanikai hatásokkal széniben! stb. lényegesen alatta maradtak pl. a porított cellulózzal készített karbamid-iofrimaldehid-alapú saj tolóporoknak. A találmány szerint finomított ill. ne-15 mesített keratintartalmú anyagokkal készült karbamid- (tiokarbamid) -formaldehidalapú sajtolóporból, az ily fajta eddigi sajtolóporokho'Z képest sokkal értékesebb, világos színű, jó átlátszóságú ill. áttetsző-20 ségű, víz- és fónyálló, mechanikailag jól megmunkálható tárgyak sajtolhatok; a sajtolópor jó folyóképességű és gyorsan keményedik meg. A találniány szerinti finomítási eljárás 25 lényege az, hogy a keratintartalmíi nyersanyagokat, a sajtolőporhoz való felhasználás céljaira, előbb oxidációs, azután redukciós kezelésnek vetjük alá. Nyersanyagokként pl. karmok, szarvak, szőrök vagy 30 tollak használhatók, legcélszerűbben azonban paták, amelyekben viszonylag kevés inkrusztálói anyag van. A nyersanyagot külső mechanikai tisztítás után feldaraboljuk, majd goromba 35 (daraszerű) lisztté őröljük. A goromba lisztet, a vas, mész és egyéb, savban oldható tisztátalanságok eltávolítására hoszjsziabb időn át híg sav hatásának tessízük ki. Ezután a munkába vett anyagot vízzel savmentessé mossuk, nxajd valamely oxi- &> dáló szer, pl. 0.5—2%-os, gyengén rnieglúgosított hidrogénhiperoxid oldat vagy valamely egyéb oxidáló fürdő hatásának tesszük ki. Az oxidációs kezelésen átment anyag világosabb színű és képlékenyebb, 4& mint az eredeti nyersanyag. Az oxidáló fürdőből kivett nyersanyagot, a benne még visszamaradt, oxidálószer, úgyszintén a keletkezett, vízoldható oxidációs termékek eltávolítására, vízizel alaposan mossuk és 50> öblítjük, majd redukciós kezelésnek vetjük alá. A redukciós kezelésen átment anyag egészen világos színű, áttetsző, fop kozottan képlékeny és a szabad levegőn nem, vagy csak egészen jelentéktelenül 55 sötétedik utána. A termék külső megjelenését és a sajtolópor előállítása szempontjából fontos tulajdonságait nagyon kedvezően befolyásolja, ha redukálószerként valamely hidroszulfit híg, pl. 0.5—1%-os 60» vizes oldatát használjuk. A kedvező hatás nyilván össizefügg azzal, hogy a keratin, a szulfitgyökök megkötésével, addíciós termékeket létesít. A redukciós kezeléssel egyúttal az oxidációs kezelésből visszama- 6

^ radt oxidáló szer legcsekélyebb nyomait is eltávolítjuk, ami annál inkább fontos, mert a tapasztalat szerint, a pneleg sajtoláskor az oxidáló szer még oly csekély nyomai is károsan, nevezetesein sötétítőén 70 hatnak a sajtolási termékekre. A redukciós fürdőből kivett anyagot ezután erősen hígított, pl. 0.1—1%-os savoldattal öblítjük, majd vízzel mossuk, 45—60° körüli hőmérsékletein megszárítjuk, végül fi- 75 nonira őröljük.