124084. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső üreges testek átvilágítására
9 1 24084. hátrányuk, hogy a sugár keresztmetszete lényegesen nagyabb, mini) hogyha az elektronokat azonnal nagyfeszültségre gyorsítanánk. Evégett: ,a Lencsének és a csőntak fi is (hagy átmérő jűníák kéli lennie1 . Az imraerziőslencséndk Hovábbi hátránya, hogy a közbülső feszültség közelebb fekszik a 'katóidia, 'mint az antikatóda feszültségéhez;, úgyhogy a gyujtóMt nagyságát szabályozó 10 ^berendezésnek (gyakorlatilag nagy negatív íkatódfieszüitsége van. Lényeges, haladást érhetünik el, ha a |gyüj tiöeszközt imagyoibbszámú egyeslencsékre Bontjuk fiel. A 2. ábra vázlatosam cfíajtia 15 csövet mutat, melynél, a (4) elektródák (az aintikatcida feszültségére, az (5) elekitródak pedig közbülső, feszültségre vaniniak! 'kaipicsolva. A lieinesefeszültségiet és a lencseátimérőit ennél az elrendezésnél lénye-20 gasen kisebbre választhatjuk. Célszerű, ha váltakozva gyorsító és fékező, lencsékét alkalmazunk, hogy egyetlenegy szabályozóíeiszjülitség ílegyen elegendő. Tlz-gyüjtőfokozat használatakor egyetleniegy, esetleg sza-25 bályozlbató, az anódával szemben mintegy 10.000 voltnyii lencsefeszültség elegendia mintegy 150 kV csőfeszültség mellett. Effajta egyeslencsékbői álló rendszernek a csőibe vátó felépítése azonban igen mehe-30 zen foganatosítható. Ennél az elrendazésinél is. a szükséges tartóik és a lencseelektródákhoiz való feszültségihozzáveizetéseik folytán a cső, külső átmérője aránylag naggyá válik. Mindeme hátrányokat a ta-35 lálmány szerinti röntgencsőnél akként küszöbölhet j ük ki, hogy nem tengelyszinv melriájú lencséket alkalmazunk. Effajta lencséknél az, azonos feszültségen lévő elektródák közötti mehanikai és villamos kap-40 csolat a tülajdonképeni lemcsieieilektródával! megszabott keresztmetszetnél nagyobb keresztmetszet igénybevétele nélkül történhetik. A 3—9. ábrák a találmány példáiként! 45 kiviteleit mutatják részben vázlatosan. Az elektronok irányítására való tetszőleges berendezéssel ellátott (2) katóda a (3) anódcsövön kívül van, mely a katódától elfordított oldalán az (1) .antikatódatü;so kört hordja. A (6) lencseelektródára ia közbülsői feszültséget a (7) hozzávezetéssel vezetjük. A (6) elektródának csavart (8) nyílása van, melyen át a (3) anódacsői mezeje az elektróda belsejébe áthat és az 55 elektronokra hatást gyakorol. A csavarosán kialakított lencseelektróda működési módjáról nagyobbszámú egyeslenese összetett hatásából közelítői képet alkothatunk. A lencse erőssége függ az anódcső mezejének a résen való áthatásától. A lencse 60 feszültségét az anódpoitenciállal szemben pozitívra vagy negatívra választhatjuk. Általában célszerű, ha negatívra választjuk, minden esetiben gyüj Kihatás adódik. A lencsecsői vége és az anódaeső közötti _(9) 65 helyen féllépői lencse, ha a illenicsieelektróda negatív, az anó'daesőivel szemben önmagában ismeretes gyoirsítólencse. Mivel több lencse alkalmazásakor kisebb leneseteszülltséggel, pl. 10 kV és annál kisebb nagy- 70 ságrendű feszültséggel dolgozhatunk, a szigetelési szempontokból a (9) lencse anódacsőifal között betartandó távolságot és ezzel az anódacsői külső átmérőjót is kisebbre választhatjuk', mintha 10 kV nagy- 75 ságrendű feszültséget túllépő lenicsefeszülltséggél dolgoznánk. 150 kV üzemi feszült• scgű csőnél az átmérő mindössze mintegy 20—25 mm. lehet. Adott esetben azonban ennél még lényegesen kisebb átmérőit is 80 elérhetünk. A csö hossza rendkívüli nagy lehet, mert az egyeslencsékinek az egész hosszra való megfelelői elosztásával a kívánatos kis sugárkeres zimetszetet elérhetjük. Azoknál: a csöveknél, melyeknek a 85 'hossza az átmérőjükhöz képest Igen nagy, ajánlatos, ha a sugarat azon ia helyen, melyen a (6) elektróda keres ztmetszietének mintegy 10—500 /o-át kitölti, egy vagy több lencsével közelíUőleg párhuzamossá tesz- 90 szűk és csupán ia gyujtófolt közelében gyűjtjük össze. Ha rendkívüli kicsi, mintegy 1 min2 -nél; kisebb gyujtófoltót kívánunk előállítani, többnyire előnyösebb, ha a csövet csupán a gyujtófoit közelében 95 látjuk iél a megadott módon, réssel. Az ismertétett tekieresaliakú réssel ellátott liencseeliektróda, a találmány szerinti tengelyszimmieíiriával nem rendelkezői lencseelektródákra csupán egy példa. Körben- 100 geralakú csövet, pl. köralafcú vagy négyszögletes nyílásokkal is alkallmiazhaiunik, mely nyílásokon át az anóda ímezeje áthat. Az egyes, lukak között maradó hidak hatását, 'egymással szemben eltoltan elrende- i05 zett nagyobbszámú luk elrendezésével icgyenliítínetjük ki. Avégett, hogy a nyílásokon való áthatást növeljük, miként laz a 4. és 5. ábrából kitűnik, az amódacsövön (10) betéteket alkialmazliaitunk, melyek a 110 lencseelektróda (11) nyílásain át az áthatást növelik. A lencseelektródát, a külsői elek Irodákat» valamint az anódacsövet nem kell körhiengeralakúra kialakítani. így pl. négy- 115 szögalakú keresztmetszetű csövekből1 ' is létesíthetünk elegendően kis lencsehibával rendelkező lencserendszereket.
