124084. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső üreges testek átvilágítására

124084 3 A különböző csöveket különböző kapcsolásokban működtethetjük. A legegyszerűbb, ha az anődám és lencseelektródán állandó egyenfeszültséget, a 6. ábrán fek-5 tüntetett kapcsolásban használunk. A (6) lencseelektróda egyenfeszültségíorrás szabályozható csapolására van kapcsolva. A lencseelektróda feszültségéinek az anódifeszültséghez való viszonya határozza meg 10 a gyujtófolít nagyságát. A lencsefeszültséfget rendszeriint úgy alítjuk be, hogy lehetőleg kicsi gyujtófolt keletkezzék. A lencsefeszültség változtatásával, a gyujtófoltoit nagyobbítjuk, ha arra bizonyos oknál fogva,, 15 pl. nagy összterhelés használata miatt szükség volna. A találmány szerinti röntgencsövet általában transzformátorból és egyenirányítóból álló nagyfeszültségű teleppel működt-20 tétjük. Avégett, hogy a gyujtófolít nagyságát tetszőlegesen szabályozhassuk ajánlatos, hogy az anódfeszültség és a lencsia'feszülltség létesítésére két különálló egyenirányítót alkalmazzunk, hogy a lencsefe-25 Sizültséget a primer oldalon az anódfeszülit-> ségtlől függetlenül szabályozhassuk. Mivel) a lencseeílektráda és a földelt anóda közötti íeszülitségkülönbség csak mintegy 10°/o-a az anódfeszüllbségnek. 30 A szerkezeti többlet csekélyebb, mint olyan csöveknél, melyeknél a llencsefeszültség ezt az értéket meghaladja. A 7. ábra effajta kapcsolás kiviteli példája. Az anódfeszültség létesítésére való nagyfeszültségű 35 berendezés a primmer oldalon szabályozható (12) tramsziForuiátorbóli, (13) cgyenirányítór csövékből és a .(14) simítókondenzátorból áll. A lencsefeszültség 'létesítésére való nagyfeszültségű bereíncfczés pedig a primer 40 oldalon szabályozható (15) transzlformátorbóil, (16) egyemirányíltócsövekbŐl és (17) simítökömdenzátorból áll. Mivel az elektronsugár gyűjtésében nem áll be változás, amíg a lencsefeszülltségnek 45 az anódfeszültsóghez való viszonya állandó, az anódát és a lencsét ilüktetöegyenáramr mai is működtethetjük, csak arról kell gondoskodnunk, hogy a két feszültség egyr máshoz hasonló és fázisban egyenlő le-50 gyen, Ezért tehát többek között az is lehetséges, hogy a (14) és (17) kondemzábort elhagyjuk. Ebben az esetben azonban minden egyes periódusban különbözlő) ker ménységű röntgensugarakait kapunk. 55 A 8. ábra válfóífeszüttséggel működtetett kapcsolást mutat. A (18) és (19) transzformátorokat primer oldalukon szabályozhatjuk. Közös transzformátort is alkalmazhatunk, mely a lencsefeszültséghez meghatározott vagy szabályozható csapolással 60 rendelkezik. Ennek a kapcsolásnak hátránya, hogy a sugárzás közepes erőssége csekélyebb, mert a váltóáramnak csupán egyik felhullania hasznosul. Szálllíthatói kér szülékeknél azonban a berendezés kisebb 65 súlya miatt e hátrányt elfogadhatjuk. Lehetséges, hogy az anódát liüktetiä! egyenfeszültséggel (7. ábra) a (14) kondenzátor elhagyásával működtessük és a lencseelektródát, miként azt a 8. ábra mutatja, váltód 70 feszültségforrásra kapcsoljuk. Oly lencselfeszülLségeknél, mellyek — amint a femtemMfett esetben, az anódfier Sízültségnek csupán mintegy lOo/o-át teszik, a röntgemezlőmek ilyen működtetése mellett 75 az eliektronkon'oemtralás jóságát nem befolyásolják. A lencseíieszültség növekedésével a gyüjtlőihatás eltérése az első és a második félihullám alatt azonban mindig nagyobbá válik. Avégett, hogy a leképező 80 viszonyt mind a két félihullám alatt egyenlővé tegyük, a lencseelektróda táplálására előnyösen asszim metrikus váltófeszültséget alkalmazunk éspedig ama félhuUlám alatt, melynél a lencse az anódával szemben a 85 kabődávail azonos előjelű feszültséggel! rendelkezik kisebb lencseválitófeszültségre van szükségünk, mint az ezt követő félhullám alatt, melynél a lencseeillektróda az anódával szemben a katódával ellentétes órtellmű 90 feszültséggel rendelkezik. Azonban áitailában nem szükséges, hogy a iemcsieeLefctródai táplálására olyan görbéjű feszültséget ;allkalimazzunk, hogy a periódus minden pillanatában a leképezés szempontjából mérv- 95 adó feszültségek viszonya pontosan állandó legyen. Kielégítői pontosságot érünk el, há ez a viszony a maximális értékekkel gyakorlatilag egyezik. Az ismertetett lencserendszer nemcsak 100 arra való, hogy az elektronsugarat összegyűjtsük, hanem az egyúttal az idegein mágneses mezők kompenzálására is alkalmas, mert az elektronlencsék mindegyike az idegem mezői sugárkitéríitő hatásával 105 szemben működik. A találmány szerinti berendezésnél ez a kedvező hatás különösen nagymértékben adódik, mert a lencseelektróda az »nodosa hosszának nagy részén elosztott nagyszámú egyeslencséből 110 van összetéve, A lencsefeszültséget általaiban úgy fogjuk beállítani, hogy az elektronsugárnak az első gyűjtési pontja az. (1) gyujtófiollttükörre essék. Ha a sugár keresztmetszetét igen kicsire kívánjuk meg- 115 szabni és azt kívánjuk, hogy á gyujtáfolll; helyzetét idegen mezlők rendkívül csekély