123875. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék

123870. 3 a (7, 8) és (9, 10) szakaszok keskenyebbek és a tápláló forrás hatására oly magas hőmérsékletet vesznek fel, amely a kívánt elektronsugárzást biztosítja. 5 A harmadik (8, 9) szakasz keresztmetszete nagyobb és így a tápláló forrás hatásától eredő hőmérséklete alacsonyabb* mint a másik két szakasz hőmérséklete A katód harmadik szakaszának elektronä0 kisugárzása tehát jelentéktelen, míg a (7, 8) és (9, 10) szakaszoknak szabványos elekíronkisugárzása van. Az előzőikben ismertetett megoldás eredménye, hogy a szóban forgó rezgési t5 módnál, mikoris az 1. ábra és az 1A. ábra szerinti (2) elektródnak a X—Y vonalon átmenő szakasza feszültségi csomóponton van, az elektronokat a (2) elektródhoz vezetett pozitív egyenáramú fe-20 szültség pontosan abban a környezetben vonzza, amelyben a feszültségi görbe hurokjait kívánjuk. Másrészt egyáltalán nem lesznek elektronok vagy csak nagyon kevés elektron lesz .a feszültségi csomó-25 pontnak megfelelő helyeken és ama helyeken, amelyek előbb azok a helyek voltak, amelyeken a (2) elektród hőmérséklete a legmagasabb volt és a i(2) elektród megengedett szóródása korlátozott volt. 30 Ily módon két hatást érünk el, úgy mint: 1. A katód nagymértékben sugárzó részeinek térbeli elhelyezése kísérleti megálllapítás szerint azt eredményezi, hogy 35 előnyösebbé válik a rezgések (fenntartása ama hullámhossznál, amelynél a feszültségi görbe hurokjai a katód említett különös helyeinek vonalába kerülnek. 2. Minthogy a rezgő elektród szükséges í0 hevítési szóródása csökken, az említett elektród azonos hevítési szóródásánál lényegesen nagyobb teljesítmény érhető ?1. A 2, ábra szerinti l(7... 10) katód különböző módon készülhet. Például ;na-45 gyobb vastagságú (8, 9) rész beiktatásával vagy oly módon, hogy a 3. ábra szerint a (11, 12, 13) katód két végszakaszát megfelelő vegyi művelettel vagy élektrolizisisel vékonyítjuk. Nagyon jelentékeny ha-50 tást értünk el oly szerkezetű katód használatával, amelynek kidomborodó (12) része van. A katód keresztmetszetének megsziakitásmentes változtatása bizonyos előnyöket 55 eredményez, amennyiben a katód meinten a folytonosság túlnagy megszakítása elkerülhető. A folytonosság túlnagy megszakítása ugyanis bizonyos esetekben hátrányos volna, példánl abban az eseitben, ha a katód mentéin nagyon nagy friekven- 60» ciájú rezgéseket kívánunk előállítani. A sugárzás legkedvezőbb eloszlását valamely adott esetben adott példa kapcsán ismertetjük- Tegyük fel, hogy a 4. ábra a (14, 15) elektród rezgési görbéjét ábra- 65 zolja olyan álló hullámok esetén, amelyek feszültségi csomópontjai a (16, 17, 18, 19, 20) pontokban és a feszültségi hurkok a (21, 22, 23) helyeken vannak. Az említett elektróddal kapcsolatban a 4a. ábra szerinti 70 (24, 25) katód rendezhető el, amelynek a (16, 17, 18, 19, 20) feszültségi csomópontok helyének szintjében nagyobb vastagságú (26, 27, 28, 29, 30) szakaszai vannak, úgy hogy a katód csak ama (31, 32, 33, 34) 75 szakaszai sugároznak elektronokat, amelyek a feszültségi görbe hurokijainak helyeivel szemben vannak. E tekintetben oly megoldás is lehetséges, hogy a 4b. ábra szerint a (35, 36) katód- 80 nak csak két (37, 38) elektronsiugárzó szakasza van, még pedig a (14, 15) elektród ama helyeivel szemben fekvő részeken, amelyeken a feszültségi görbe hurokjai egymással fázisban vannak. A (35, 36) ka- 85 tódnak ily módon (39, 40, 41) vastagabb szakaszai vannak, amelyek a (14, 15) elektród ellenkező félhulláimainak hatását megsemmisítik. Magától értetődik, hogy a (14, 15) elek- 90 tród rezgésének ábrázolását úgy kell érteni, amint azt a katód tengelye mentén jeleztük, vagyis két egymás után következő feszültségi csomópont között levő távolság sokkal kisebb lehet, mint a légkör- 95 ben az azonos frekvenciájú rezgés félhuliáma. Az előzőkben közölt megállapítások például olyan esavarrvonialalakú rezgési elektródra is érvényesek, aminőt az 1. és 1A. ábrában ábrázoltunk. 100 Ha megsemmisítjük a 4. ábra szerinti (14), (15) elektród ama részeinek hatását, amelyeken a rezgésnek a szálszakaszok hatásos helyeivel szemben fekvő félhullámok fázisával ellenkező fázisa van, külö- 105 nös hatások érhetők el, ha a katódtól mindegyik pontban kisugárzott elektroj nok száma közvetlenül az elektród ama pontjának feszültségétől függ, amely az illető ponttal szemben fekszik. 110 Az 5., 5a. és 6. ábra rendkívül nagy frekvenciákhoz való találmány szerinti elektronkisülési csövet ábrázol. E cső léghíjas (50) edényében a következő elektró-