123875. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék
4 ig»8 75. dok vannak: (1) katód, amelynek a rajz 2., 3. vagy 4. ábrája szerinti alakja lehet, (2) rács- vagy rezgő elektród, (3) anód vagy visszaverő elektród. Az; elektródok-5 nak a következő árambevezető összeköttetései vannak: Az (1) katód (51) áramhozzávezető huzalai az (50) edény (56) beforrasztási helyein mennek át, amelyekkel szemben fekvő (55) beforrasztási he-10 lyeken át az (52) bevezetési huzalok a (2) rezgő elektródhoz vezetnek. A (3) visszaverő elektród (53) áramhozzávezető huzala az (54) talpon megy át. Az (1) katódnak az (54) talpon átvezetett járulékos 15 (57) összeköttetési huzala a (3) visszaverő elektród (53) összeköttetési huzalával kivezetési áramkört alkot. Az említett összeköttetési huzalok egymással párhuzamosak és azok rendeltetését a követke-20 zőkben ismertetjük. A kivezetési áramkörnek természetesen más szerkezete is lehet, például közös hossztengelyű vezetők is használhatók. A kisülési készülék a következő módon 25 működik: A (2) elektródhoz külső (E) forrásból rendkívüli nagy frekvenciájú elektromotoros erőt vezetünk (6. ábra). Ezek az ultranagy frekvenciájú feszültség-hullámok a 30 (2) elektród mentén oszlanak el és! az (51, 52) huzalok, valamint az elektródok szimmetriatengelyén feszültségi csomópont keletkezik. A (3) elektród !hoss|z,a vagy az (1) katód hatásos részének (a, b) hossza azon-35 ban a használt nagyon nagy frekvenciája rezgésnek megfelelő légbeli hullámhosszhoz, képest kicsiny marad. Az elektródok sugarainak kellő méretezésével,, valamint a *(3) elektródhoz kellő nagy pozitív! fe-40 szültség és a (2) elektródhoz kellő negatív előfeszültség hozzáve|zetésével elérhető, hogy az elektronok áthaladási ideje a rezgések periódusához képest elég kicsiny marad, hogy azi előzőkben ismer-45 tetett szerkezetű cső a szokásos módon, mint erősítő működjék. Ha a használt katód keresztmetsziete állandó, akkor a feszültség a 4. ábra szerint oszlik el és a (2) elektródhciz vezetett rezgések ellenéire 50 a i(3) elektród árama állandó marad. Ez természetesen nem áll fenn, ha a 4b. ábrában ábrázolt katódot használjuk, mert ekkor a (2) elektródnak csak fázisban rezgő részei befolyásolják az (1) kia-55 tód eilektranisugárzását. A (3) elektród áramának tehát váltakozó áramú összetevője van. Ez a váltakozó áram például oly (módon hasznosítható, hogy az (1) és (3) elektródok közé rezonáns áramkört iktatunk. Ezt a rezonáns áramkört a két 60 párhuzamos (53) és (57) huzal alkothatja, amelyek hossza beállítható, amit azonban a (C) kapacitást tartalmazó hídáramkör korlátoz. Az. energiát az (A) pontban vezetjük a (3) 'elektródhoz. A párhuzamos 65 (53,. 57) huzalok hossza egynegyed-hullám vagy egynegyed-hullám páratlan számú többszöröse. Az (A) pont feszültségi csomópont, amelyhejz a tápláló forrás a rezgés zavarása nélkül előnyösen kapcsol- 70 ható. Az energia a párhuzamos (53, 57) huzaloktól tetszőleges ismeretes módon vezethető el. Energiaveszteség a katód tápáramkörében oly módom kerülhető el, hogy az (51) 75 huzalok közé kellő távolságban (d) kondenzátort iktatunk, mikoris az (51) huzalok a gerjesztési frekvenciánál rezonáns áramkört alkotnak, A 6A. ábra szerint (C) kondenzátor 80 soros kapcsolásban az (1) katód közelében közvetlenül az (57) katódvezetékben fekszik. Ez esetben azi (57) és, (53) vezetékeik változtatható hosszúságú zárt hurkot alkotnak. A (3) lemezelektród tápvezetéke 85 az (A) pontho|z csatlakozik, amely az (57, 53) huzalok mentén rezgő energia1 feszültségi csomópontja. A találmány szerint változó keresztmetszetű, illetve változó szakaszú katódok 90 használatával a szelektivitás befolyásolható. A 4. ábra vizsgálata arra az, eredményre vezet, hogy abban az esetben, ha, a (14, 15) elektród mentén aiz energia oly módon rezeg, amint azt a rajz 4. ábrája- 95 ban ábrázoltuk és a (24, 25) katódot használjuk, akkor azok a helyek, ahol a feszültségi görbe (21, 22, 23) hurokjai vannak, a (31 . . . 34) sugárzó-részeknél elektronáramlásit idéznek elő. Ha azonban a 100 (14, 15) elektród mentén végbemenő rezgés hullámhosszai különbözők volnának és a feszültségi görbe hurokjai a (16, 17, 18, 19, 20) pontok felé eltolódnának, akkor a feszültségi görbe hurokjai a katód nem 105 sugárzó helyeivel kerülnének sízembe és így a belső elektronáramlásra hatástalanok lennének, illetve hatásuk nagyon kicsiny lenne. Az előzőkben ismertetett megállapítás 110 arra az esetre vonatkozik, ha szálalakú katódot használunk, de nyilvánvaló, hogy ez a megállapítás másalakú katódra is vonatkoztatható, például csavarvonalalakú katódokra vagy oly katódokra, 115 amelyek több egymással párhuzamos hu-
