123862. lajstromszámú szabadalom • Sokszorozóelektródás elektroncső, valamint eljárás annak előállítására és üzembentartására

Megjelent 1940. évi június hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI #ffi» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123863. SZÁM. Yll/d. OSZTÁLY. — I. 3968. ALAPSZÁM. Sokszorozóelektródás elektroncső, valamint eljárás annak előállítására és üzembentartására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Újpest. A bejelentés, napja 1938. évi augusztus hó 23. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 23. Ismeretes, hogy a szekundéreimisszió sokszorozásával eliektronáramokat jelentős mértékben erősíthetünk. Eat az elévet elsősorban fotoáramök erősítésére alkal-5 mázták, aniimellett több sokszoirozóifokoizat egymásután való kapcsolása útján igen nagy áramerősítések voltak elérhetők. Rácsvezéirlésű elektronkisüléseket a szóbanfoirgó elv alapján megfelelőképpen 10 szintéin sokszorozhatunk. Ha tehát közönséges háromelektródás csőinek anódáratmrácsf észül tsóg-kamkterisztikáját tekintjük, a rács által vezérelt anódáram sokszorozása útján megvan az: elvi lehetősége 15 annak, hogy az áramléptéket megsokszorozzuk. Az elektronsokszorozás 'korszerű erősítőcsövekben történő alkalmazásának az a gyakorlati nehézség állja útját, hogy a 30 többráesos cső bonyolult felépítése következtében egy vagy több siokszorozóelektróda beépítése egyszerű módom nem; 1 lehetséges. A legtöbb ismeretes sökszorozócsőnél, melyek a fotoelektronerősítés kü-25 lönleges követelményeinek megfelelően vannak szerkeszt ve, vagy mágnesmező alkalmazása szükséges, vagy pedig egyéb elektronoptikai berendezésekéit használnak, melyek egyrészt nagy ténsziüfciséigle-30 tűék, másrészt pedig nem is engedik meg az erősrtőtechnikáíban használatos nagyságrendű áramok alkalmazását. Gyakorlati szempontokból továbbá kívánatos a sokszorozöelektródának a sze-35 kundéremissaiót lehetővé tevő aktiválását olymódon végezni, hogy: emellett a szerelésinek és szivattyúzásnak a tömeggyártásban bevált módszerei megtarthatók legyenek. A soksizorozókatódáknak az ismert fotoárainsofeszoirozófcnál használatos, 40 alkáligőz felvitelével dolgozó előállítási módja erősítőcsöveiknél nehezen alfaalmazr ható, minthogy ezáltal az elektródák közötti átvezetésiek fceletkezihetnémek, továbbá, mert az erősítőesö veknél alkalma- 45 zott — a fotoerősítőknél előfordulóknál lényegesen nagyobb — áramok a lecsapódott réteget újból elgőzölögtetihethék. A használatos eljárással dolgozva a gyakorlatban rendszerint az is nehézségeit okoz, 50 hogy az izzókiatódát éis a sioksziorozóelektródát egymástól függetlenül aktiváljuk anélkül, hogy az egyik aktiválása a másik emissziós tulajdonságait károsan ne befolyásolja, minthogy az, izaókatódák ak- 55 tiválásának módja a sokszoroízóelektródákétól tudvalevően eltér. A közönséges árnyékol óráesois csövek működési módjából is ismeretes, hogy már az anódaifelüleitnek az ocxidkatóda elgőzöl- 60 giése folytán bekövetkező szennyeződése, vagyis az anódafelületnek ezáltal előidézett aktiválása következtében is szekundérelektrouok kellő mennyiségben keletkezhetnek és az úgynevezett dinatronha- 65 tást idézhetik elő, úgy hogy az anóda sokszorozióieilektróidakónt működhet. Az ilyen felületeik szekundóremisisziója azonban a tapasztalat szerint sohasem volt stabil, különösen akkor nem, ha például élettar- 70