123862. lajstromszámú szabadalom • Sokszorozóelektródás elektroncső, valamint eljárás annak előállítására és üzembentartására

2 123863. tamviz&gálat alkalmából nagy áramigónybeVételt kívántak meg, mely esetekben csak kevés óráig tartó rótegaktivitást észleltek. Hogy t^hát ia ^qtes^orozóelek-6 tróda kifogástalan működését biztosítsuk, olyan eljárásit kellett kidolgozni, mellyel a soksaorógóelektródáit "Uigyanolyian biztonságigal lehet ^zekuudépeinisszióra aktiválni, mint ahogy a használatos csövek 10 izzókatódái vannak hődmiaszióna aktiválva. Az aktív izzókatódák szokásos előállítási módja érteiméhen a hordozófémre alkáliföldfémkarbonátréteget fecskendeznek fel, melyet azután ia szi-15 vattyúzás alatt hőkezeléssel alkáliföldfómoxiddá alakítanak át. Ha a sokszorozóelektróda aktiválását hasonlóképpen óhajtanánk vógiezni, mint az izzökatódákét, olyan nehézség jelentkeznék, mely a cső 20 működését lehetetlenné tenné!, mert az, alkáliföldfémoixidréteg szobahőmérsékleten tudvalevőleg sziget élőként hat. Azt találtuk, hogy fenti nehézségeket kiküszöbölhetjük, ha a cső Bofcszorozóelek-25 irodájának szekiindórelektroneanittáló bevonata 50 (A-niél, előnyösen 30 [x-nél vékonyabb alkáliföldfémoxi drótéig. Az alkáliföldfém oxidrétegek ugyanis jó szekundóreraissziókéipesiségűek, de e célra való al-30 kalmazásukat fentiek értelmében azért nem tartották lehetaégesmek, mert szobahőmérsékleten szigetelők. Ennek folytán az ilyen bevonattal ellátott sokszorozóelektróda elektronokkal bombázott aktiv 35 felületénetk potenciálja elvileg csak akkor lehetne azonos maganak a fémes elektródának potenciáljával, ha az aktiv réteg hőmérséklete oly magas volna, hogy az e 'hőmérsékleten 'már vezetőinek volna te-40 kinthető. Ily magas sokszoroizióelektródahőmérsékleteik azonban ismert okokból hátrányosak és neihezen is volnának fenntarthatók, hideg sokszoirozóelektróda esetén pedig az aktiv felület az őt bombázó 45 elektronok hatása alatt az anódfeszültség által meghatározott magas, a sokszorozóelektróda működése szempontjából alkalmatlan, potenciálra töltődne fel. E nehézségiét küszöböljük ki a találmány szerint 50 azzal, hogy az alkaliföldfémoxidréteget oly vékonyra készítjük, hogy a réteg vékonysága folytán aktiv felülete ós az elektrödafóm közötti átvezetés az; elektróda normális alacsony üzemi hőmérsék-55 léte mellett is már akkora legyen, hogy az aktiv felület is az elektróda, azaz a hordozófém potenciálját vegye fel. Kiisérleteinik azt a meglepő tényt eredményezték, hogy a sokszorozóelektréda szekundérejnissziójia és élettartama az ehhez szüksé- 60 ges fentmegadott igen kis rétegvastagságok daeána p teljesen megfelel a gyakorlat megszabta követelményeknek ós kiellő gondosság esetén az ily vékony aktiv rétegű sokszorozóelektróda ©lőállít§jS& sjein 65 oko^z nehézségeket. Az afctif réteg^ pgy vagy több Mdalkálilfémoxidlból, pl. bárium ós/vagy stronciumoxidból is állhat. A találmány szerinti csövek sokszorozóelektródáinak előállítására legieólszeírűbb- 70 nek az önmagában véve ismeretes kataforézises eljárás bizonyult, de adott esetben más olyan ismert eljárások is használhatók, melyekkel az elektródafémet vékony alkáliföldfómkarbonáttal vagy hevítés út- 75 ján egy vagy több alkáliföldfémoxiddá átalakítható vegyülettel vonhatjuk be. Az aktiv réteget a sokszorozóelektródán a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy a sofcszorozóelektródát valiamely al- 80 kalmas szuszpenzió felhasználásával az önmagában véve isimerete» kataforézis művelete útján vonjuk be alkáliföldf ómkarbonátréteggel. Ezzel az eljárással tetszőleges csekély rétegvastagság, így a ta- 85 1 ármány szerinti 50 [A, sőt 30 f/. alatti rétegvastagság is érhető el. A szivattyúzás alatt az izzókatódát a iszokásos módon, átvezetett árammal történő fűtéssel, a hengeres sok'SzoTozóeleiktródát viszont például 90 nagy frekvenciájú áram útján történő induktiv fűtéssel hozhatjuk vörösizzásra ós idézhetjük ezzel elő az izzófcatódafelületen és ía sofcszorozóelektródaJfelületen levő karbonátnak oxiddá való átalakulását, 95 mimiellett az átalakulás e két felületen akár egyidejűleg, akár egymásután történhet. A fenti módon lehetővé válik jó szekundéremissziójú stabil réteg előállítása, 100 mely az idő folyamaim kellőiképpen állandó és egyéb szerkezeti részek működését sem befolyásolja kárroisan. A sokszorozóelektróda működésót a szekundéremjissziós tényező jellemzi. E té- 105 nyező megadja, hogy mekkora a kiváltott szekundóelektronok és a felcsapódó príméire] ek trónok számának viszonya. A szekundéremiSszióís' tényező a műszaki szempontból jelentős feszültségi tartó- ^Q mányban a feszültséggel állandóan növekszik. Az összefüggést jó megközelítéssel a következő függvény fejezi ki: -VI