123713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrónsokszorozócsövek elektrónnyalábjának vezérlésére és hozzávaló elektróncső, valamint kapcsolás
6 1»3T13. székre való osztása és ezek közötti megcsapolása útján, a segédelektródát a sokszorozóelefctródáénáll alacsonyabb pozitív potenciálon tarthatjuk, mely elegendő 5 ugyan arra, hogy az a primérelektronokat fölvegye, azonban azoknak nem ad olyan nagy felcsapódási sebességet, melynél már nagymennyiségű sziakundérelektron keletkezhetne. 10 A 9. ábra szerint elrendezett segédelektródából netán mégis kilépő néhány szekuindérelektront azonban a találmány szerint teljesen is (meggátolhatjuk abban, hogy zavaró hatást fejtsen ki, ha e 15 segédelektróda fölött a 10. ábrán látható módon (azaz az erősítőtechnikában a pentódáfcnál alkalmazotthoz) hasonlóanj) alkalmas pontenciálra kapcsolt rácsot alkalmazunk, például az (FG) fékezőráesot 20 rendezzük el, melyet, pl. a (PK) katódához, vagy általában valamely e primérelektróda és a szóbanforgó segédelektróda közti elektródához kapcsolhatunk, vagy kivezetéssel láthatunk el és a se-25 gódelefctródáénál alacsonyabb potenciálon tetszésszerinti más mlódon tarthatunk és mely így teljesen meggátolja azt, hogy a netán képződött szekundérelektronok a segédelektródáról nem! kívánatos helyre ke-80 rüljenek. Szerkezetileg igen célszerű, számottevő egyszerűsítést érhetünk el, ha a találmJány szerint a segédelektródát a sokszorozióelektródával szerkezetileg- egyesítjük, 35 mert ekkor csak arról kell gondoskodnunk, hogy ennek az elektródának az a felülete, melyre az elektronok felcsapódnák, két olyan részből álljon, melyeket egymástól éles egyenes határvonal vá-40 iaszt el, és melyek egyikének szekunderemissziója a másikénak legalább kétszerese, Előnyös ha az egyik felületrésznek (mely az. előző katódához közelebb fekszik) lehetőleg az elérhető maximális', a 45 hiiásik felületrésznek pedig lehetőleg zérus a szekundéreaniissziója. Egy ilyen éleiktróda vázlatos felülnézetét mutatja a 12. ábra, mely szerint az elektróda nagy »aekündéremissziójú, pl. nikkelből valój 50 (X) részfelületét a kis szekundéiremiszsziójú, pl. kormozott, szémbevonatú vagy aranyozott (Y) részfelületétől az egyenes és á primérkatóda tengelyvonalával, illetve a diaifragmanyílás hossztengelyé-55 vei párhuzamos éles (Z) vonal választja el. A 13. ábrán látható elektródánál á nagy szekundérémissziójú i(Xi) felületrészt a kis szökundéremissziójú (Yi) íelületrés'ztől a ferde (azaz a diafragma nyílásának hosszitengelyirányával nem 60 párhuzamos) (W) vonal választja el. Ilyen elektródát akkor alkalmazunk, ha igen keskeny felcsapódó elektronnyaláb esetén is nagy fcivezérlési területet aka±unk az eltérítővezérlésnek biztosítani. 65 Analóg rendszabályt, ferde vonalú segédelektródákat, ugyané célból a 8., 9. és 10. ábrák szerinti- elrendezésnél is alkalmazhatunk. A sokszoírózóelektródának rossz szeikvindléiremissziiójú felületrészei fe- 70 lett, ha kívánatos, még- nála, pl. a fentemlített módokon, alacsonyabb ponteinciálon tartott fékezőráesot is rendezhetünk el, pl. a 14. ábrán látható módon, sőt adott esetben e fékezőrács elrendezése ak- 75 kor is a célhoz vezet, ha az általa lefödött elektródafelületnek számottevő szekun déremissziója van. Nyilvánvaló továbbá', 1 hogy a 13. ábra szerinti elektródával' ellátott csőnél az ezen elektróda fölötti 80 fékezőrács széle is ferde, hogy csak a kívánt (Yi) felületet fedje le, valamint, hogy a 12., vagy 13. ábra szerinti sokszbrozóelektródák alkalmazása nem, zárja ki a 8. ábra szerinti segédelektdóda egy- 85 idejű alkalmazását, ha ez bármely okból kívánatos. Az eltérítéssel dolgozó vezérlés céljaira az eddigi ábrákon a katódsugárcsöívek technikájában ismeretesekhez hasonló (7) 90 és 1(8) eltérítőlemezpárt tüntettünk fel, melyek villamos erőterén az elektroinnyaláb áthalad és melyeket úgy kell elrendezni, hogy ne fogjanak el elektronom kat, miért is azok síkjai a mágneses (irá- 95 nyitó) ós villamos (gyorsító) erőterek erővonalainak irányától legfeljebb 60"-kaí térnek ©1. Foganatosíthatjuk azonban az eltérítővezérlést állandó erősségű eltérítőmező 100 mellett azzal is, hogy a gyorsítóelektródák előidézte gyorsító villamos erőtér mezőerősségét változtatjuk, miáltal az eltérítővezérlés hatása alá 'kerülő 'elektronok mozgássebessége és így (állandó 105 erősségű eltérítőmező, pl. mágnesmézt) esetén) útjuk iránya. változik. A gyorsító villamos erőtér m'ezőerősségét ilyen vezérlés esetén célszerűen az elektronokat kilépési sebességeiknek megfelelően át- no engedő, azaz kezdősebességeik abszolút értékei szeriiit megszűrő és a bevezetésben említetteknek megfelelően előnyösen az ,,Anlaűfst,rómgebiet"-ben dolgozó, negativ előfészülteégű (SG) vezérlőráccsal változ- 115 tathatjuk, mint ahogy ez a 15. ábrán lát-
