123713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrónsokszorozócsövek elektrónnyalábjának vezérlésére és hozzávaló elektróncső, valamint kapcsolás

133718. 7 ható, hol e veaérlőrács a két diafragma között van elrendezve. Az erősítendő feszültségre kapcsolt vezérlőrács alkalmateásánál azonban a negativ előfeszültség 5 növekedőével az áram a sokszorozóelektródán nő és így az erősítő meredeksége: negativ lesz, a rács tehát ellenkező érteleimben hat, mint a normális erősítőosöveknál, ami azonban egyáltalán nem hát-10 rányos. Ha a 15. ábra szerinti elirendezés.nél a (VEi) ési (HEi) elektródákat felcseréljük, azaz a segédelektródát tesszük a (PK) katódia mellé, akkor pozitív meredekséget kapunk, de a primérelektrofli-15 nyaláb kiszűrése folytán nyert 'előnyöket már nem használhatjuk ki. Szuperheterodin-vételnél kívánatos, hogy egy erősítőrendsziert kétslzieri vezérlésnek vessünk alá, a .ielfrekvenciájú vál-20 tófeszültség és a helyi rezgésszámú váltófeszültség, illetve rezgés multiplikativ keverésének elérésére céljából. E feladat a találmány szerinti eljárással vezérelt elektronsokszorozóesővel úgy oldható 25' meg, hogy benne az eltérítővezérlést kétszer alkalmazzuk és pedig először a primérkatódából, pl. izzókatódából, másodszor pedig valamely sokszorolzóelektródából kilépő elektronnyalábra. A beérkező 30 gyenge jel általi vezérlést a fentismerte^tett módon, azaz a primérkatódából kilépő elektronokra, engedjük hatni, hogy ezt a rendszerint alacsony hőmérsékletre fűtött katódából kilépő, tehát aránylag 35 gyenge, primer egyenáramot jól kivezérelhessük. A helyirelzgésszámú váltófeszültség elegendő amplitúdóival lévén előállítható, ezzel a feszültséggel már nehézség nélkül érhetünk el hatályos eltérítő-40 vezérlést valamely sokszorozóelektíródából kilépő elektronnyaláb befolyásolása esetén is. Így tehát a találmány szerinti eljáráis előnyeit szuperheterodinvótelnél is kihasználhatjuk, annál s inkább, mert 45 módunkban áll a helyirezgésinek az elefctronsokszorozócső segélyével való keltése is. E óéiból e "sőben pl. segódanódát vagy kettéosztott anódát helyezünk el és erről a segédáramkörről a helyi relzgés vezérlő-60 szervére visszacsatolunk, mi tapasztalat szerint a bejövő jel általi, a cső előbbi résziében történő vezérlést nem befolyásolja. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fentebb ismertetett felisniíiT'éseken alapuló talál-55 mányurik nincs az ismertetés kapcsán hivatkozott példákra korlátozva, minthogy a találmány szerinti vezérlés igen sokféle, például, csak villamos mezők hatása alatt álló, csőben és számos változatban, legkülönbözőbb célok elérésére használható, 60 anélkül, hogy e|zzel az' alanti igénypontokban jellemzett találmánytól eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vezérlésükkor azonos sokszorozóelektródára felcsapódó elektron- 65 nyalábok vezérlésére elektronsökszorozóesövekben, melyet az jellemez, hogy az eltórítőhatással való vezérlésnek az elektronforrásból kilépő elektronok kezdősebességeinek iránya szerint egy 70 vagy több diafragmával részlegesem vagy teljesen megszűrt és a sokszorozó elektródára elektronoptikai úton leképezett elektronnyalábot vetünk edéu 2. Az 1. igénypontban meghatározott' el- 75 járás foganatosítási módja, mágnesmezők hatása alatt álló elektronsokszorozócsövek egy vagy több elektronnyalábjának vezérlésére, melyet az jellemez, hogy az elektronforrást elhagyó 80 elektronnyalábból azokat az elektronokat engedjük a sokszorolzóelektródára felcsapódni, melyeknek kezdősebességiránya a mágnesmező erővonalaira merőleges ,iráinytól legfeljebb 40°-kal és 85 a gyorsítóelektróda keltette villamos mező erővonalainak irányától legfeljebb 60°-kal tér el. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, 90 melyet aiz jellémez, hogy az eltérítővezérlésnek 0.08 Volt félértékszélességnél, azaz normális hőmérsékletű izzókatódából kiáramlóknak, egyenletesebb sebességeloslzlású elektronokat Vetünk 95 alá. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatostási módja, melyet az jellemez, hogy az állandó erősségű eltórítőmező hatása- 100 nák az erősítendő feszültségre kapcsolt vezérlőráeson áthaladt és ezáltal kilépési sebességeiknek megfelelően is megszűrt elektronokat vetünk alá. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében 105 meghatározott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a sokslzorozóelektróda síkjára téglalapkeresztmetszetű elektronnyalábot képezünk le. 110 6. Az 5. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az elektronnyalábot úgy szűrjük és olyan eltérítőmező hatásának vetjük alá, hogy a sokszorozó- 115