123560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati, kozmetikai és ipari kenőcsalapanyagok, illetőleg kenőcsök előállítására
Megjelent 1940. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123560. SZÁM. IV/h/1. (IV/h/2., Ill/a.) OSZTÁLY. — JST. 3298. ALAPSZÁM. Eljárás gyógyászati, kozmetikai és ipari kenőcs-alapanyagok, illetőleg kenőcsök előállítására. Neovasol Vegyipari lift, cég*, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi március hó 21. Kenőcs-alapanyag elnevezésen gyógyászati, kozmetikai, vagy ipari kenőcsök előállításához használt olyan viszkóz zsiradékokat értünk, melyeket egyrészt önma-5 gukban a bekenendő felület zsírózására, befedésére vagy dörzsöléssel a bőr porusaiba való juttatására szántak, másrészt különféle gyógyszeres vagy kozmetikai hatóanyagok vivőanyagaként szerepelnek. 10 Eddig erre a célra főkép ásványi és állati eredetű anyagokat használtak. Az ásványi anyagok közül a kenőcsalapanyagokkal szemben támasztott követelmények egy részének (nagy viszko-15 zitás, olvadáspont) kizárólag az amerikai (nagy viszkozitású, nyúlós, szagtalan, félszilárd, de könnyen kenhető, 42—50 C" olvadáspontú) vazelin felel meg (ú. n. amerikai viszkóza vazelin). Az ugyan-20 csak „vazelin" néven forgalomba hozott paraffinkenőcsök kenőcsalapanyagul kis viszkozitásuk iés egyéb hiányaik miatt alkalmatlanok és a Magyar Gyógyszerkönyv utolsó kiadásában (IV. kiadás) 25 már nem is szerepelnek a .gyógyszeres kenőcsalapanyagok sorában. A vazelinek és pedig mind az amerikai viszkóza vazelin, mind pedig az unguentum paraffini, eredetüknél fogva önma-30 gukban nem vízfelvevők. Legnagyobb hátrányuk, hogy nem bőrbehatolók, csupán felületi kenésre alkalmasak. A sarjadzást, felhámképződést nem segítik elő. Gyógyszeres hatóanyagoknak a felhám-35 réteg alá juttatása vazelinalapú kenőcsök segítségével majdnem kizárt; Állati eredetű kenőcsalapanyagul a kevésbé alkalmas, disznózsír és faggyú mellett első sorban a tisztított gyapjúzsír (lanolin) jön tekintetbe. Ez halmazálla- 40 pota tekintetében közel jár a viszkóza vazelinhez, csak annál tapadósabb, ragacsos, erősen jellegzetes szagú. Önsúlyának kétszereséig vízfelvevő. A bőrbe behatol. A lanolinnal készült kenőcsök kissé 45 lágyak, túlzsírosak, tapadók,* melegebb évszakban meglágyulnak, sőt folyóssá válnak. Növényi eredetű kenőcsöket, illetőleg kenőcsalapanyagokat ezideig ritkán hasz- 50 náltak, minthogy elkészítésük esak oly módon volt lehetséges, hogy növényi olajokat különféle állati vagy ásványi szár mazású viaszféleségekkel (összeolvasztva, kemőcsállományúvá tették. Természetesen 55 az ily módon készített kenőcs vagy kenőcsalapanyag nem egynemű, a felhasznált viaszok folytán túlnyomórészt porustömő hatású, egyenetlen, túliágy vagy túltömött állományú. 60 Kísérletek történtek hidrogénezett növényi olajoknak kenőcsalapanyagokká való feldolgozásával is. Erről a svájci gyógyszerkönyv tesz említést, mely szerint kenőcskészítés céljaira felhasznál- 65 ható a keményített (hidrogénezett) arachisolaj, mely kb. 25—30% vizet is felvesz. Említést tesz továbbá a Schimmel Berichte 1932. évi Gruppe III/B la szá* mának 2. lapján megjelent közlemény 70 arról, hogy keményített pamútmagolaj kenőcskészítésre alkalmas. :
