123560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati, kozmetikai és ipari kenőcsalapanyagok, illetőleg kenőcsök előállítására

Megjelent 1940. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123560. SZÁM. IV/h/1. (IV/h/2., Ill/a.) OSZTÁLY. — JST. 3298. ALAPSZÁM. Eljárás gyógyászati, kozmetikai és ipari kenőcs-alapanyagok, illetőleg kenőcsök előállítására. Neovasol Vegyipari lift, cég*, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi március hó 21. Kenőcs-alapanyag elnevezésen gyógyá­szati, kozmetikai, vagy ipari kenőcsök elő­állításához használt olyan viszkóz zsiradé­kokat értünk, melyeket egyrészt önma-5 gukban a bekenendő felület zsírózására, befedésére vagy dörzsöléssel a bőr poru­saiba való juttatására szántak, másrészt különféle gyógyszeres vagy kozmetikai hatóanyagok vivőanyagaként szerepelnek. 10 Eddig erre a célra főkép ásványi és állati eredetű anyagokat használtak. Az ásványi anyagok közül a kenőcs­alapanyagokkal szemben támasztott kö­vetelmények egy részének (nagy viszko-15 zitás, olvadáspont) kizárólag az amerikai (nagy viszkozitású, nyúlós, szagtalan, félszilárd, de könnyen kenhető, 42—50 C" olvadáspontú) vazelin felel meg (ú. n. amerikai viszkóza vazelin). Az ugyan-20 csak „vazelin" néven forgalomba hozott paraffinkenőcsök kenőcsalapanyagul kis viszkozitásuk iés egyéb hiányaik miatt alkalmatlanok és a Magyar Gyógyszer­könyv utolsó kiadásában (IV. kiadás) 25 már nem is szerepelnek a .gyógyszeres kenőcsalapanyagok sorában. A vazelinek és pedig mind az amerikai viszkóza vazelin, mind pedig az unguen­tum paraffini, eredetüknél fogva önma-30 gukban nem vízfelvevők. Legnagyobb hátrányuk, hogy nem bőrbehatolók, csu­pán felületi kenésre alkalmasak. A sar­jadzást, felhámképződést nem segítik elő. Gyógyszeres hatóanyagoknak a felhám-35 réteg alá juttatása vazelinalapú kenőcsök segítségével majdnem kizárt; Állati eredetű kenőcsalapanyagul a ke­vésbé alkalmas, disznózsír és faggyú mel­lett első sorban a tisztított gyapjúzsír (lanolin) jön tekintetbe. Ez halmazálla- 40 pota tekintetében közel jár a viszkóza va­zelinhez, csak annál tapadósabb, raga­csos, erősen jellegzetes szagú. Önsúlyá­nak kétszereséig vízfelvevő. A bőrbe be­hatol. A lanolinnal készült kenőcsök kissé 45 lágyak, túlzsírosak, tapadók,* melegebb évszakban meglágyulnak, sőt folyóssá válnak. Növényi eredetű kenőcsöket, illetőleg kenőcsalapanyagokat ezideig ritkán hasz- 50 náltak, minthogy elkészítésük esak oly módon volt lehetséges, hogy növényi ola­jokat különféle állati vagy ásványi szár mazású viaszféleségekkel (összeolvasztva, kemőcsállományúvá tették. Természetesen 55 az ily módon készített kenőcs vagy ke­nőcsalapanyag nem egynemű, a felhasz­nált viaszok folytán túlnyomórészt porus­tömő hatású, egyenetlen, túliágy vagy túltömött állományú. 60 Kísérletek történtek hidrogénezett nö­vényi olajoknak kenőcsalapanyagokká való feldolgozásával is. Erről a svájci gyógyszerkönyv tesz említést, mely sze­rint kenőcskészítés céljaira felhasznál- 65 ható a keményített (hidrogénezett) ara­chisolaj, mely kb. 25—30% vizet is fel­vesz. Említést tesz továbbá a Schimmel Berichte 1932. évi Gruppe III/B la szá* mának 2. lapján megjelent közlemény 70 arról, hogy keményített pamútmagolaj kenőcskészítésre alkalmas. :

Next

/
Thumbnails
Contents