123560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati, kozmetikai és ipari kenőcsalapanyagok, illetőleg kenőcsök előállítására

2 123560. Huzamos ideje folytatott kísérleteink azt igazolták, hogy mind az arachis- és pamutmagolaj, mind pedig, majdnem kivétel nélkül a többi alacsony jódszámú 5 nöyényi és állati olaj és zsiradék, mely hidrogénezéssel különböző viszkozitású és olvadási okú termékké keményíthető) ebben a keményített lalakban keiiőcsalapokká, illetőleg kenőcsökké való közvetlen fel-10 dolgozásra nem alkalmas. Megállapításaink szerint ennek okai a következők: 1. Még a 28—30 C° olvadásfokúra keményített olaj is ez alacsony olvadásfokánál 15 fogva kenőcskészítésre alkalmatlan, mert lágy, kissé folyós, ennek ellenére ikrás, szemcsés állományú, a test rendes hőfokánál sokkal alacsonyabb hőfokon olajszerűen elolvad, agitálást, dörzsölést el 20 nem bír és így hatóanyagok egyenletes magábantartására képtelen. Mennél magasabb olvadásfokra keményített olajat, vagy zsiradékot használunk, annál erősebb a szemcsés-ikrás jelleg és a 40—45 C" 25 olvadáspontra keményített olajak már majdnem viaszszerű állagúak, darabosak, holott a vazelinek 45—60 olvadásfo kon is lágyak, jól kenhetők. 2. Egyik leglényegesebb hátránya az 30 eddig ismert hidrogénezett olajaknak és zsiradékoknak az, hogy a kenőcsállománynak megfelelő olvadásfokra keményített olaj vagy zsiradék rövid időn belül önmagától továbbkeményedik, ken-35 hetetleiiné válik és szemcsés-ikrás állaga aránylag nem hosszú idő alatt majdnem homokszerűvé fokozódik. 3. A 28—32 C-olvadásfokra keményített olaj vagy zsiradék a nyári melegben fo•40 lyóssá lágyul, visszakapja majdnem olajszerű állapotát, a hőmérséklet lehűltével ugyan megkeményedik, de ikrásodása fokozódik és bizonyos mennyiségű Mg olajat csap ki. 45 4. Kenőcsök és kenőcsalapanyagok készítése szempontjából az eddig isuiert és hidrogénezett olajaknak, és zsiradékoknak legsúlyosabb hibája kis viszkozitásuk. Viszkozitásuk: oly csekély, hogy eredeti 50 állapoitukban kenőcskószítés céljaira már ezért is alkalmatlanoknak bizonyultak. 5. Az ismert hidrogénezett növényi vagy állati olajak és zsiradékok közül egyesek erős erőmüvi megmunkálás (dör-55 zsölés) közben kb. 15—20% vizet felvesznek ugyan, azonban tapasztalataink szerint az emulgálás nélkül bevitt víznek majdnem teljes mennyiségét rövid idő alatt ismét kiszorítják, ami^részben alacsony viszkozitásuknak, hidrogéntelített- 60 ségüknek és főként áz utánkeményedési folyamatnak tudható be. Fenti megállapításainkból kiindulva kísérleteinket három irányban folytattuk. Nevezetesen arra törekedtünk, hogy 65 a hidrogénezett olajak és zsiradékok továbbkeményedését, ikrásodását elhárítsuk, továbbá, hogy az ily módon a továbbkeményedéstől megóvott, de önmagukban nem elegendő mértékben viszkóz 70 olajak és zsiradékok viszkozitását a kellő értékre hozzuk; végül olyan, növényi ere detű, hidrogénezésro alkalmas, belföldön termelt olajat törekedtünk találni, mely 26—38 C° olvasdáspontra keményítve, 75 viszkozitásában az amerikai viszkóza vazelinek és a lanolin állagát megközelítse. Azt találtuk, hogy ha ismert módon hidrogénezéssel keményített növényola- 80 jakhoz vagy állati zsiradékokhoz más, nem hidrogénezett állati, növényi vagy ásványi olajakat, illetőleg zsiradékokat, ásványi viszkóz anyagokat vagy viszkóz viaszt (ozokeritet) keverünk célszerűen 85 5—50%-ot kitevő mennyiségben, akkor ezzel egyrészt a hidrogénezett olajaknak vagy zsiradékoknak önmaguktól való továbbkeményedését, ikrásodáslát, megakadályozzuk, másrészt pedig az eredetileg 80 nem eléggé viszkóz keményített olajak vagy zsiradékok viszkozitását annyira fokozhatjuk, hogy az az amerikai viszkóza vazelinét) illetőleg a lanolinét megközelítse. Így olyan terméket kapunk, 95 mely az eddig használt ásványi és állati kenőcsök és kenöcsalapanyagok 'helyett kiválóan használható, amellett, hogy különösen növényi olajakból kiindulva, az eddigieket tulajdonságaik, különösen víz- 101 felvevő- és bőrbehatolóképességük tekintetében jelentékenyen felülmúló kenőcsalapanyagokhoz jutunk. Azt találtuk továbbá, hogy kiváló minőségű kenőcsalapanyagokat, illetőleg ke- 10 'nőcsöket állíthatunk elő oly módon, hogy ricinusolajat, tehát belföldön termelhető anyagot, magában véve ismert módon, katalizátorok jelenlétében, 26—38 C° olvadáspont eléréséig hidrogénezünk. Ez a 11 hidrogénezett termék közvetlenül olyan kenőesalapanyagot szolgáltat, mely viszkozitása és állománya tekintetében az amerikai viszkóza vazelinhez, illetőleg a lanolinhoz hasonló. 11