123488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 4-helyzetben bázisosan helyettesített amonocsoportokat tartalmazó kinolinvegyületek előállítására
2 a, ' . . 1S3488. vegyület alakjában vehet részt. Ily esetekben az amir.oszármazékot utólagosan, pl. elszappanosítással aminná • alakítjuk. A bázisos gyök tartalmazhat ciklusos a lka L-5 részekéi, is, szénláncai egyéb atomokká], pl, oxigénnel, ;kéfinel vcgy nitrogénnel lehetnek megszakítva. A bázisos gyököt ahelyett, hogy miként azt fent leírtuk, valamely bázisos alkohol reakcióképes 10 észterének vagy valamely bá/.isosan helyettesített primőr vagy szekundér a'minnak a behatásával pgyíokozatban visszük, be, e gyököt több fokozatban is felépíthetjük, amennyiben, pl. a 4-amino-kino-15 lin vegyület re először alkiléndihalogenidet vagy alkilénoxidot hagyunk behatni és az ekkor kapható halogén-, illetve oxialkilvegyületeket, adott esetben utóbbiakat halogénalkilvegyületekké átalakítva, 20 primer, vagy szekundér aminokkal hozzuk reakcióba. Másrészt a 4-helyzetben kicserélhető helyettesítővel helyettesített kinolirszármazékokra aminalkoholokat vagy ezeknek reakcióképes észtereit hagy-25 hatjuk behatni és az ekként kapható oxiajkilaminovegyületeket, illetve ezek észtereit, adott esetben az oxivegyületeknek reakcióképes észtereikké való átalakítása után, primer vagy szekundér 80 aminokkal hozhatjuk reakcióba. Az új kinolirszármazékok savakkal semleges színtelen sókat képeznek. A halogénhidrogénsavval, kérsavval, .foszforsavval és a kis molekulájú szerves ,35 savakkal, mint ecetsavval, tejsavval, borkcsavva], glukonsavval, .citromsavval és alkilszulforsavakkal alkotott sóik mejdnem mind vízben oldhatók. Az eljárás termékeinek szilárd készítmények-40 hez tekintetbe jövő kevésbé oldódó vagy. oldhatatlan sói azok, amelyeket a 489726. számú német szabadalmi leírásban említett savakkal, pl. metilén-bisz-oxinaftoesavval, továbbá 2,4-dioxibenzoesavval 45 stb. alkotnak. 1. példa. 105 g 93—94 C° olvadáspontú 4,7-diklórkinolint 200 g l-dietilamino-4-aminopentánnal 7 óráig keverés mellett •50 olajfürdőn 180 C°-ra hevítünk mindaddig, míg híg salétromsavban oldott próbája nátriumacetátoldattal már nem ad csapadékot. A keveréket hígított ecetsavban oldjuk és nátronlúg hozzáadásával lúgos$5 sá tesszük. A bázist éterrel kivonatoljuk, káliumkarbonát felett szárítjuk és az éter elpárologtatása után frakcionáljuk. A 4-(5'-dietilaminopentil -2'-amino) -7- klórkinolint kapjuk, melynek forrpontja 0.2 mm nyomáson 212—214- C°. Lehűléskor 60 e vegvület kristályosan megmerevedik, benzolból átoldva 88 C°-on olvad. E bázis . 2,4-dioxibenzoesavval színtelen kristályos sót ad, melynek olvadáspontja 228—229 C°. A bázis pikrátjának olvadás- 65 pontja 207 C°. Azonos módon a 4,7-diklórkinolinból és l-dietilamino-2-aminoetár.ból a 4-dietilaminoetilamino-7-klorkinolint kapjuk, melynek forrpontja 3 min nyomáson 70 190—195 C°. Sósavas sója 266 C°-on olvad és vízben könnyen oldódik. 4,7-diklórkinolinból és 1-dietilamino-4-aminobutánból, a kihűléskor megmerevedő, 4-dietilamino-butilamino-7-klór- 75 kinolint kapjuk, melynek forrpontja 0,5 mm nyomáson 215 C°. A4- klór- 7 - metilkinolinból, melynek forrpontja 10 mm nyomáson 135 C° és l-dietilamino-4-aminopentánból a 4-(5'- 80 dietilaminopentil-2'-amino) -7- metilkinolint kapjuk, melynek forrpontja 0.3 mm nyomáson 199 C°. A 81 C° olvadáspontú 4-klór-7-trifluormetilkinolinból és az 1-dietilamino- 85 4-aminopentánból a 4-(5'-dietilaminopentil-2'-amino)-7-trifluormetilkinolint kapjuk, melynek forrpontja 0.2 mm nyomáson 190 C°. A 91 C° olvadáspontú 4-klór-7-metoxi- 90 kinolinból és az l-dietilamino-4-aminopentánból a 4-(5'-dietilaminopentil-2'amino)-7-metoxikinolint kapjuk, melynek forrpontja 1 mm nyomáson 235 C°. A 4-klór-6,7-dimetilkin.olinból, — mely- 95 nek forrpotnja 6 mm nyomáson 149 C° — és l-dietilamino-4-aminopentánbó] a 4-[5'- dietilaminopentil -(2')-amino]-6,7- dimetil-kinolint kapjuk, melynek forrpontja 0.15 mm nyomáson 188 C°. iOt A 101 C°: olvadáspontú 4-klör-7-jódkinol'inból és í-dietilamino-4-aminopentánból 160 C°-on a 4-[5'-dietilaminopentil(2')-amino]-7-jódkinolint kapjuk, amely éterpetroléterből átkristályosítva 121 101 C°-on olvad. 2. példa. 22 g 87 C° olvadáspontú 3-metil-4,7-diklórkinolint 35 g l-dietilamino-4-aminopentánnal és 10 g fenollal 15 óráig olaj- m fürdőn 200—220 C°-ra hevítjük. Az olvadékhoz ezután 100 cm3 20%-os nátronlúgot adunk és éterrel háromszor kivonatoljuk. Az egyesített éterkivonatokból a
