123409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különösen a repülőgépépítéshez használatos magnéziumötvözetű lemezek hőalakítására
2 123409. mellyel «eleklron»-lemezeket a rendes szegecselésnél tudvalevően nagyobb nyírási szilárdságú, ú. n. behúzásos szegecseléssel (Einzieluiietung) láLhatunk el. A szcgecse-6 lés ezen módját az elektron-fémnél eddig ennek anyagbeli tulajdonságainál fogva nem lehetett alkalmazni. Ezen anyaggot Mr degen. nem lleliet úgy alakítani, hogy a szegecselésnél a lyukak szélén repedések 10 ne keletkezzenek. Az anyag nyújthatóságának növeléséne irányuló mindennemű kísérlet, pl. az alátétek megváltoztatása stb., kudarcot vallott. Járhatónak csupán egy út mutatkozott: az anyaginak oly hőimér-15 isékletoél való megmunkálásai, melyen az képlékennyé kezd válni. Emellett azonban a túlhevítést gondosan kerülni kell, mert a maginéziumötvözet résziéi Molvadnajk s így az anyag szilárd-20 »ága jelentékenyen csökken. A találmány értelmében mármost a lemezt nagyfrekvenciájú és nagyárameróisségű, de kisfeszültségű váltóáram igénybevétele mellett alakítjuk. "Váltóáramú há-25 Mzátból áramot vezetünk oly transzformátorba, mely egész kis feszültség mellett nagy áramerősséget ad le. Az elektromos áram hozzávezetése úgy történik és a gépekben fellépő feszültség-80 esés úgy van beosztva,, hogy helyi elégé" sek J nem következhetnek be és hogy az áramsűrűség az alakítandó alnyag minden helyén 7—14 Amp./mm2 nagyságrendű. E transzformátor egyik pólusa a gé-85 pen szigeteilés nélkül rögzített (1) bahúzószerszámmal van összekötve. A másik pólus a géptől elektromosan elszigetelt másik (2) buhúzószerszámhoz van kapcsolva. Az előzetesen lyukasztott lemezeiket a> két 40 szerszám között helyezzük el és a mozgatható szerszámmal! a lemezt annyira 'megközelítjük, hogy azt a két szerszám szilárdan befogja,. Ha az áramot most bekapcsoljuk, a felső (1) szerszám (A) pont-45 jából erős áram halad az alsó (2) szerszám (B) pontja, felé. Minthogy a lemez keresztmetszete lényegesen kisebb a szerszámok áramvezető,, keresztmetszeténél, a; két szerszám kőzött a keresztülhaladó 50 árammennyiség négyzetével arányos hőmérséklet lép fel. Az áramerősség nagyságrendjének megfelelő megválasztásával tehát módunkban, áll azonos időközökben az egész lemezre 55 kiterjedően egyforma hőmérsékletieket létesíteni. Az aráminak az (A) pontból a (B) pontba való különös átmenetével egyúttal azt is elérjük, hogy aj hevítés tényleg csak a kívánt helyein következik be. A lemez ennélfogva helyi felmelegedés folytán nem 60 vetemedik meg. A munkamenet olyképen folyik le, hogy a szerszám ráillesztése után a)z áramot bekapcsoljuk, amikor is a kívánt hőmér- . séklel úgyszólván azonnal beáll és a kiala- 65 kíláshoz csak csekéjíy nyomást kell igénybeventni. Ha a bemélyedés teljesen ki van alakítva, az elektromos áram önműködőién kikapcsolódik és a szerszámok egymástól szikraképződés nélkül távolíthatók el. A 70 'kialakítás művelete be van fejezve anélkül, hogy a kihűlt lemez szilárdsági értéke változott volna. Ugyanígy foganatosíthatunk kisebb, plasztikus, helyi kialakításokat ^gyéb cé- 75 ltokra is. . A 2: ábra szerint a (7) érintkezőméi! ellátott és az (5) vezeték útján a írainsízfformátor egyik sarkával összekötött felsői (4) szerszám körül a (6) rugó van einen- 80 dezve. Az alakítandó (8) lemez a (10) vezetékkel a másik sarokkal összekötött, alsó (9) szerszámra fekszik és azt a (7) érintkező már a tulajdoriképemi felső (4) szerszámnak a (8) lemezzel való érintke- 85 zése előtt is felhevíti. A (7) érintkező a felső: (4) szerszám körül központosán van elrendezve. A 3. ábra szerint az alakítható (12) lemezszalagot a következőké pen hevítjük: A ;io (12) lemeziszalag végére a (13) érintkezőt szereljük rá és a szalaghoz ezen keresztül nagyfrekvenciájú, kisfeszültségű áramot vezetünk. A lemezszalag másik végén az; eleíkttromos vezeték másik (14) sarkával össze- 9"> kötött hajlító berendezés van. A berendezés működésmódja a következő: A lemezszalag első részét az alakító-szorítóba fogjuk be, az áramot bekapcsoljuk^ miáltal a szalag az átmenői áramnak meg- u.O felelő hőmérsékletet felveszi, a (15. 16) saitót összenyomjuk és a lemez befogott részének kialakítását megkezdjük. Ezen első rész kialakítása után az áramot ki*kajosoljuk, a sajtót meglazítjuk, a sza- 105 lag további részét toljuk a sajtóba s a folyamlatot, a sajtó összeszorításával, az áram bekapcsolásával stb. megismételjük. Ilymódon tetszőleges hosszúságú, legpontosabb kiképzésű profilokat alakíthatunk 110 ki, mimellett az anyag minősége,, meghatár rozott hőmérsékletek betartása folytán, kifogástalan marad. Az alkalmazott áramsűrűség nagyságr rendje ennél a módszernél, jlletve kiviteli 115 alaknál is 7—14 Amp./mni2 . A 4. ábra szerinti példánál az «elektron»-lemezeket sem áram--, sem hővezető-
