123401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges gyanták előállítására

•-» J.23401. nél alkalmazoLl hőinérsékkel és időtartam-mai módosíthatjuk. Az érlelési folyamattal létesített rezolokat közvetlenül keményítheljük pl. úgv, hogv 1—3 órán át pl. 5 160— 180°-ra hevítjük. A rezolok jól tárolhatók és szállíthatók; tetszés szerinti ismert módon alakíthatók és keményíthelők. 2. Foganatosítást példa: 10 137 g penítaeritrolt és 332 g ftálsavat vagy 296 gftalsavanhidridet összeömlesztünk és 25 percig 140—150 fokon tartunk. A vízgőzfejlődés megszűnte után a reakcióferméket 120—130 fokra hűtjük le s ezen a 15 hőmérsékleten vákuumban 20—40 percig tartjuk; előzetesen gipszet is keverhetünk belé. Az így kapott masszát az 1. példa szerint kezeljük tovább. Megállapítást nyert továbbá, hogy efck-20 tromos huzalok burkolására és szigeteléséra kiválóan alkalmas lakkot termelhet tünk, ha pentaeritrolt molekulájukban 5 szénatomnál többet tartalmazó alifás telített karbonsavakkal kondenzálunk. E célra 25 minit mono-, mint poli-bázisos savakat alkalmazhatunk, pl. kapril-, sziebacin-, aidipin-, stearin-, laurinsävat. Jól beváltak a 8—12 szénátomos monobázisos savak, különösen a paraffin oxidálásánlál kapott 80 zsírsavelegyek. Az ilyen kondenzálási termékekből készült lakkok a fémhuzalhoz kitűnően tapadnak úgy, hogy a huzalokat a burkoló gyantaréteg sérelme nélkül lehet hajlítani, 85 A lakkhártyák — ellentétben a lágyítószeírekkel készült lakkokhoz — idő multán sem válnak törékennyé. A találmány szerinti termékek különös előnye, hogy lágyítóanyagok adagolása nélkül alkalmaz^ 40 hatók fémhuzalok bevonóliakkjaként, A lakkot célszerűen olvasztott vagy feloldott állapotban visszük fel a huzalra. Ha a lakkot olvasztott állapotban alkalr mázzuk, iákkor kívániatos, hogy a kondein-45 zálási termék részben vagy egészben az u. n. A-állapötban, vagyis közvetlenül a kondenzálás utáni első állapotban legyen, amikor még keményítés vagy oldhaUíanítás még niem indult meg. A lakkozott hu-50 zaltt hevítőtérben 180—250 fokra hevítjük, mikor is a lakk teljesen vagy majdnem teljesen olvaszthatatlanná válik. Célszerű, de nem szükséges a gyantákat a huzalra való felvitelük előtt érlelni, A gyantákhoz 55 a huzal bevonása előtt elektromos szempontból értékes sajátsága más járulékos mesterséges gyantákat, pl. polistirént, fienollörmaldchidgyanlá t. karbamidgyantá l, viliiígyaiilát, klóTozott kauc.su

kot, stb. keverhetünk a gyanta olvasztott vagy oldott 60 állapotában. Járulékos adalékként keményítőoiajokat is alkalmazhatunk. 3. Foganatosítás! példa: 136 g pentaeritrol l 292 g adipinsavval 160 fokon összeömlesztünk és 130 fokon ér- 65 lelünk. Az olvadékony 0.03—3 mm. átmérőjű, huzalt 110 fokon úgy húzunk keresztül, hogy egyenletes lakkréteggel vonódjék be, az esetleges fölösleg pedig lesímíttassék. A huzalt ezután 400 foknál ala- 70 csonyabb hőmérsékű téren vezetjük kereszr tűi. A huzal lakkozását és a bevonat keményítését akár többször is megismételhetjük. A lehűlés után a lakkréteg tömött és lágy, pórusmiantes és nagy feszültsé- 75 gekkel szemben is szigetelt. A lakkot nemcsak olvadt, hanem pl. alkoholban oldott állapotban js vihetjük fel a huzalra. Célszerű olyan oldószert használni, mely az elpárolgás utján egyen- 80 le les bevonatot hagy hátra. Ezért célszerű az oldószerben magasabb forrpontú alkoholokat is keverni. A találmány szerinti lakk különös előnye, hogy magasabb hőmérsékre való 85 hevítéskor nem folyik el, és hogy kémiai és fizikai sajátságai évek multán is változatlanok maradnak. A találmány egy további része magas olvadáspontú pentaeritrol előállítása, mely 90 műgyanták vagy robbanóanyagok gyártáisára kiválóan alkalmas. A találmány egyik célja 257 fok és magasabb olvadáspontú pentaeritrol előállítása. A találmány e része abban áll, hogy 95 pentaeriitrololldatokat koncentrálunk és azn után a töményített oldatra számított 1— 10°/o, célszerűéin 2—6°/o szabad sav jelenlétéhein kristályosítunk. Szabad savként pl. kén-, foszfor-, feniliszulfon, ecetsavat stb. al. 100 kalmazhatunk. Az eljárás igen jól alkalmazható olyankor, amikor a pentaeritrolt acetaldiehidbőtl és formaldehidből állítjuk elő. Ilyenkor a formaldehidet és aoeitaldehidet vjzies kö- 105 zegbeu lúgos anyag, pl. kalciumhidroíxíd jelenlétében hozzuk reakcióba. A vizes neakcióelegy pentaeritrolt, dipeataeritroléitert és egyéb termékeket tartalmaz. A pentaeritrol elkülönítésére az alkalikus kondién- 110 zálószert közömbösítik és az oldatot anynyira koncentrálják, hogy kristályosodás lépjem fel. A találmány értelmében már