123240. lajstromszámú szabadalom • Helymeghatározó eljárás

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MÁGYÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133240. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — X. 7743. ALAPSZÁM. Helymeghatározó eljárás. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég\ Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1939. évi január hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1938. évi január hó 19-ike. Ismeretesek olyan helymeghatározó eljárások, melyeknél az adóoldalon különböző iránydiagrammokat váltakozva, kiegészítőjelek ritmusában úgy szagga-5 tunk, azaz az antenna szaggatásával úgy állítunk elő, hogy a jelek egyik fajtája (pontok vagy (a) Morse-jelek) mindig a másik fajta jelek (pl. vonások vagy (n) Morse-jelek) szaggat ási 10 szünetébe esnek. A két iránydiagramm egyenlő mezőerősségének vonalán a kiegészítőjelek teljes vonallá olvadnak össze, melyet a vevőoldalon telefonban lehallgatással figyelünk és 15 járművek navigációjához irányzóvonalnak használjuk. Az említett eljárásoknál a telefonnal való ellenőrzésen kívül az a követelmény, hogy az irányvonalak és az attól való 20 eltérések optikai berendezésben láthatók legyenek. E célra már eljárások sorozata ismeretes, de ezeknek bizonyos hátrányuk van. Ismeretes, pl. olyan eljárás, hogy a két különböző antennadiagrammot nem 25 tapintjuk kiegészítő jelek ritmusában, hanem egymástól különböző hangfrekvenciákkal moduláljuk. A jelzést frekvenciaérzékeny indikátorok végzik, melyek a két különböző modulálófrekvencia ampli-30 tudókülönbséget mutatják. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy csak látható jelzés lehetséges, de nem lehetséges hangjelzés. Azonban, pl. repülőgépeknél szükséges, látható jelzésen kívül a hangjelzést 35 is lehetővé tenni, mert a pilótának időközönként sok műszert kell figyelnie és célszerű, hogy ez idő alatt hangjelzést használhassa. A találmá.ny eljárás irányvonalak egyidejű hangos és látható jelzésére. A talál- $o mány szerinti eljárást az adóoldalon úgy hajtjuk végre, hogy a kiegészítő szaggatottjeleket egymástól különböző modulálófrekvenciákkal bocsátjuk ki. Az (a) Morse-jelet, illetve a pontot más frekven- $5 ciával moduláljuk, mint az (n) Morsejelet, illetve a vonást. A vevőoldalon a látható jelzés céljából az egymástól különböző modulálófrekvenciákat, szűrőláncok vagy hasonló szelektív berendezé- 50 sek segélyével, egymástól elválasztjuk és azokat ismert módon jelzőműszerben egymással összehasonlítjuk. A különböző modulálófrekvenciák egyenlő amplitúdóinál a jelzőműszer nyugalmi helyzetében 55 marad, míg, ha egyik vagy a másik v modulálófrekvencia túlsúlyban van, akkor a vezetősugárból való eltolódásnak megfelelően jobb-, illet ve balfelé lengést végez. Minthogy a kiegészítőjelek moduláló- 60 frekvenciái különbözők, a teljes vonal hallással elenyésző szaggatásként már fel nem ismerhető. A találmány szerint ezért a hangjelzés céljából a szaggatott jelek egymástól különböző modulálófrekven- 65 ciáit úgy befolyásoljuk, hogy mindkét szaggatott jelnek egyazon hangfrekvenciái legyenek, úgyhogy a tájékozódás hallás útján is lehetségessé váljék. E modulálófrekvenciákbefolyásoltatása 70 frekvencia változáshoz vezet, mely különböző módon hajtható végre. Példaképen arra gondolhatunk, hogy frekvenviatöbbszörösítést végezünk vagy mindkét modulálófrekvenciából egyenlő írek- 75 venciájú harmonikus értékeket szűrünkké