123240. lajstromszámú szabadalom • Helymeghatározó eljárás
2 123240. A találmány szerint a hallásösszehasonlítást azzal tesszük lehetővé, hogy a két jelmodulálófrekvenciát olyan rezgéssel keverjük, hogy egyenlő összegezési, ille-5 ;őleg különbségi] frekvenciák keletkeznek. Ezt úgy hajthatjuk végre, ha mindkét jelmodulálófrekvencia számára elkülöíitett kevérőrezgéseket alkalmazunk, melyeknek frekvenciáit úgy választjuk, 10 logy a távbeszélőben mindkét szaggatott jel számára egyazon hangfrekvencia (összegezési, illetőleg különbségi frekvenciák) keletkeznek, amelyeket ismert módon figyelünk és hallás szerint össze* 15 'aasonlítunk egymással. A keletkező keverési frekvenciák közül az egymással mindig azonos megfigyelendőket, szűrővel kiszűrjük, hogy keveréskor még fellépő összegezési, illetőleg különbségi frek-20 venciák a megfigyelést meg ne nehezítsék. A találmány egy további kiviteli módja szerint ezt az eljárást úgy egyszerűsítjük, hogy mindkét modulálófrekvenciát ugyan azzal a frekvenciával keverjük, amelynek 25 frekvenciáját azonban úgy választjuk meg, hogy az egyik jellel kiadódó összegfrekvencia egyenlő legyen a másik jellel keletkező különbségi frekvenciával. A mellékelt rajz az eljárás végrehajtá-30 sara való berendezés példaképem kiviteli alakját tünteti fel. Az egyik ritmusban pl. (a) vagypontszer Az egyik ritmusban pl. (a) vagy pont szerint szaggatott jelet 800 Hz-el és a 85 másik kiegészítő ritmusban pl. (n), illetve vonás szerint szaggatott jelet 1200 Hz-el moduláljuk az adóoldalon. Mindkét modulálófrekvenciát az (E) vevő kimeneténél vesszük le és látható jelzés céljából 40 az (1) vezetéken át az (SÍ) és (S2) szűrőláncokhoz vezetj ük, melyek közül az egyik 800 Hz-re és a második 1200 Hz-re van hangolva. A szűrőláncokon a két modulálófrekvenciát egymástól elválasztjuk és 45 a (Gl), illetve (G2) egyenirányítókban való egyenirányítás után a (J) jelzőműszerben egymással összehasonlítjuk. A jelzőműszer vagy á két modulálófrekvencia különbségét mutatja, vagy 50 a találmány további megoldása szerint a két frekvenciának hányadosát. Az utóbbi esetben a találmány szerint jelzőműszerül magában véve ismeretes hányadosmérőt alkalmazunk, melynek előnye, hogy a 55 jelzés a vevőmezőerősségtől függően és ennek következménye, hogy e célra külön elrendezendő amplitudószabályozásttakarítunk meg. A jelzőműszer fokokban hitelesíthető, melyek a vezetősugártól való mindenkori eltolódásának felelnek 60 meg. A műszer középállását, változtatható (Wí) és (W2) ellenállások segélyével állítjuk be. Egyenlőtlen felületű kiegészítőjelek pl. pont és vonás esetében a helyes középállást az egyik ellenállás változ-65 tatásával állítjuk be. A hangjelzés céljából az (E) vevőn levett modulálófrekvenciákat a (R) csőbe vezetjük, melyben mindkettő az (O) oszcillátorban előállított 200 Hz-nyi frek- 70 venciával keverjük. Ekkor az (R) cső kimenetén következő frekvenciák varinak: (a)-nál: 600 Hz, 800 Hz, 1000 Hz, (n)-nél:1000 Hz, 1200 Hz, 1400 Hz . 75 Az egyik jelnek 1000 Hz nagyságú összegfrekvenciája tehát mindig egyenlő a második jel különbségi frekvenciájával. Hogy mindkettőnek hangösszehasonlítását végrehajthassuk a cső kiemenetelénél 80 1000 Hz-re hangolt (S3) szűrőláncot iktatunk be, melynek kimenetelénél a (I) távbeszélő fekszik. E szűrőlánc csak a megfigyelendő 1000 Hz-nyi frekvenciát engedi át, míg a zavaró 600 Hz^ 800 Hz, gs 1200 Hz és 1400 Hz frekvenciákat zárja. Eszerint most a két szaggatott frekvenciát szokásos módon hallás szerint hasonlíthatjuk össze egymással. A zavaró hatás csökkentésére az (R) keverőcső elé az 90 (F) szűrőt iktatjuk, mely a jelmodulálófrekvenciákat (800 Hz és 1200 Hz) átengedi, de e fölött és alatt a zavarokat levágja. Az alkalmazott szűrőberendezések előnyösen sávszűrők. 95 Az (R) keverőcsőből és az (O) oszcillátorból álló keverőkapcsolást még azzal is egyszerűsíthetjük, hogy mindkettőt egy csőben egyesítjük. Ilyen keverőkapcsolások, melyeknél a keverőcsőben egy- 100 idejűleg a keverőfrekvenciát állítjuk elő, a nagyfrekvenciás vevőtechnikában magában véve ismeretesek. A jelen esetben ez egyesítéssel a jelzőműszernek lényeges egyszerűsítését érjük el. 105 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás valamely helynek meghatározására kiegészítőjelek amplitúdóösszehasonlításának módszere szerint, azzal jellemezve, hogy adóoldalilag a im különböző fajták szaggatott jeleit, egymástól különböző modulálófrekvenciákkai moduláljuk, míg a vevőoldalon a jelmodulálófrekvenciákat
