123229. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó kapcsolási elrendezés

4 I 23229. a (48) csíövezérllőráasához, hogy azok helye­sen beállított vezérlőrácselőrieszültséignéi, a látófrekvencia-összetevőket elnyomják és így és a kimenőkörben csupán a szinkro-5 nizálóimpulzusok jelennek meg. A (48) cső mint közönséges, nagy belső ellenállásúi pentódaerősítő működik, úgyhogy akimenő­körben oly áramhuilám keletkezik, aimeily­nek gyakorlatilag ugyanaz a hullámalakja, 10 mint a bemenőkörre felvitt sorfrekvenciájú és sorszakaszfrekvenciájú szinkronizálóim­pulzusoké. Ezt az aramhullámot az (51) induktivitás-elem villamosan differenciálja, úgyhogy az induktivitáson oly feszültségi 15 hullám keletkezik, melynek görbéje a fel­vitt áramimpulzus alakjától, különösen pe­dig az impulzus oldal-meredekségétől függ. Az adóberendezés leírt foganatosítása példá­jánál feltéteztük, hogy a sorimpulzusok gör-20 beje mellső oldalán nagyobb meredekségű, mint a hátsó oldalán, a sorszakaszimpulzu­sok görbéje pedig mellső oldalán kisebb meredekségű, mint a hátsón. Az ezekből differenciálással előállító tt szikronizáló-25 összetevőknek keitősimpulzusalakjuk van; minden egyes kettősimpulzusnak egyik fele aránylag nagy amplitúdójú, igán rövid idejű impulzust alkot, másik fele pedig na­gyobb időtartamot ölel fel, ezzel szemben 30 aránylag csekély amplitúdójú. Minthogy a jelek mellső és hátsó oldalának meredek­ségéből adódó differenciálási értékeknek matematikai előjele ellenkező, ennélfogva a kettősimpulzusok említett két, nagyobb 35 amplitúdójú része is ellentétes polaritása. Ennek következtében az induktivitáson ke­letkező feszültséghullám közvetlenül a (45) és (46) generátorokhoz vezethető, ha e ge­nerátorokat úgy rendezzük be, hogy ellen-40 fcező polaritása impulzusokkal szinkroni­zálhatok. Ebben az esetben minden egyes generátort egészen önműködőlég csupán a részére szánt impulzus vezérli. A 3. ábra a 2. ábra szerinti vevőberen-45 dezéshez hasonló távolbalátó vevőberende­zés egyik részének kapcsolási vázlatát szemlélteti. Ez a távolbalátó vevőberen­dezés a találmány másik foganatosítási alakja. A kapcsolási elrendezés oly beren-50 dezésekhez valló, amelyeknél a kombinált modulációs hullám még oly összetevőt is tartalmaz, amely a közepes képvilágossá­got reprodukálja. Ezt a közepes képvilágos­ságot a fekete-irányban történő modulációs 55 kivezérlés csúcsértéke ábrázolja. Ennél a foganatosítási alaknál egyetlen egyenirányí­íót alkalmazunk arra, hogy a vezérlőfe­szültséget a közepes képvilágosságnak meg­felelően levegye és egyidejűleg a külön­böző fajtájú szinkronizáló jeleket egymástól 60 szétválassza. Ennél a foganatosítási alak­nál továbbá az eltérítőfeszültsógeket ger­jesztő generátorokat is úgy rendezhetjük be, hogy azokat egyforma polaritású szin­kronizálóimpulzusok befolyásolják. Ennél a 65 kapcsolási elrendezésnél a (43) látófrek­venciaerősítő kimenetei az (52) csatolókon­denzátoron át a katódsugárcső intenzitás­vezérlőrácsával van összekötve. Azonkívül a (43) lálófrekvenciaerősílő kimenete a^ 70 (53) elrendezésen át a (45) és (46) generá­torokkal van csatolva. E generátorokat úgy rendezzük be, hogy azokat pozitív szinkronizálóimpulzusok 'befolyásolják. Az (53) egyenirányító-berendezésben (54) dió- 75 dacső van, amelye az (55) induktivitással és az (56) élő-feszültségforrással sorban a (43) erősítő kimenetéhez van párhuzamo­san kapcsolva. A soros kapcsolásnak az (54) csövet és az (55) induktivitást tártai- 80 mázó részével az (57) ellenállás van pár­huzamosan kapcsolva. Az (52) kondenzá­tort és az (57) ellenállást úgy méretezzük, hogy az egyenirányítónak elegendő nagy­ságú időállandója legyen. Az (56) telep 85 a katódsugárcső intenzitásvezérlőrácsának negatív előfeszültséget ad és azonkívül a (45) és (46) generátor bemenőcsövei is negatív előfeszültséggel látja el, úgyhogy csupán pozilív polaritású szinkronizáló-im- 90 pulzusok halékonyak. Az (54) dióda csúcsegyenirányítókónli működik, amely csupán a szinkronizáló­impulzusok tartama alatt bocsát át áramot és a látófrekvencia-összetevőket levágja. Az 95 (55) induktivitás a cső külső terhelését alkotja, amelyen a szinkronizálójelek fe­szültségei keletkeznek, mégpedig az (55) induktivitáson oly feszültséghullám kelet­kezik, amelynek függvénye a tekercsen át- 100 folyó áramhuilám függvényének differen­ciálhányadosa. Ily kép a sorfrekvenciájú és a sorcsoport frekvenciájú, illetve képfrek­venciájú szinkronizáló jelekel egymástól szétválasztjuk, amint azt a 2. ábra ismer- io5 telese kapcsán már megemlítettük. Az (55) induktivitással a megfordításra való (58) induktivitás van csatolva és az (55) induktivitásnak, valamint az (58) induk­tivitásnak a földpotenciáltól távolabbi végei 110 a hozzájuk tartozó (45) és (46) generá­torokkal vannak összekötve. Az (54) dióda csupán a szinkronizáló­impulzusok tartama alatt bocsát át ára­mot. Ezt az (56) telep létesítette kezdeti 115 előfeszül tség határozza meg, amikor is az (52) kondenzátor és az (57) ellenállás nagy

Next

/
Thumbnails
Contents