123196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrólyuk által átszelt altalajrétegek megkülönböztetésére az altalajrétegekbe egymásután különböző mélységekben bevezetett villamos áramok és ezek felhasználásával önműködően felvett feljegyzések segélyével
123196. a fúrólyukban való haladási sebességéhez viszonyítva eléggé nagy legyen, hogy hosszegységenként (pl. egy angol láb, azaz 30,5 centiméter útra} több periódus jussson. így 5 pl. az esetben, ha a bomba sebessége percenként 54,90 méter (180 láb), 60 periódusú áram (20) egyemastetejű impulzust, azaz 30,5 cm (1 angol láb-nyi) úton 40 átmeneti áramváltozást fog adni. Tekintő tétbe véve azonban azt, hogy egy észlelt átmeneti áramváltozás csakis 1/100 másodpercig tarthat és hogy mindegyik egyenestetejű impulzus két ilyen átmeneti áramváltozást ad0 nyilvánvalói, hogy abból 15 a célból, hogy ez átmeneti áramváltozások teljes hatását megkapjuk, előnyös, ha másodpercenként 50 periódusnál nem nagyobb frekvenciával dolgozunk. Az átmeneti áramváltozások tényleges konfigurá-20 cióját szorosabban megközelíthetjük azzal, hogy a bomba sebessége és a frekvencia közötti arányt növeljük. A 3. és 4. ábrán az előbb ismertetett eljárással kapott feljegyzés és az eddigi gya-25 korlat szerint kapott feljegyzés közötti különbségei: tüntettük fel, mely utóbbi esetben tehát a természete földpoteneiálit és a föld impedanciát külön-külön jegyezték fel. 30 A3, ábrán (42) fényérzékeny papirosszalagot jelöl, amelyen (43) mélységi vonalak vannak. A szabálytalan (39) vonal jelképezi a természetes földpotenciált egymást követő mélységekben, a szabálytalan (40) vo-35 mai. pedig ugyanezekben az egymásra következő mélységekben a földimpedanciát adja meg. A (41) üres" helyek a feljegyzés olyan részleteit jelzik, amelyeken jellegzetes változások nincsenek és melyeket 40 ennekfolytán elhagytunk. A 3. ábra szerinti feljegyzés (A) zónája olajtartalmú homokot Jelez. Látjuk, hogy ebben a zónában az impedancia nagy és a. természetes földpotenciál is 45 nagy. Azt láthatjuk azonban, hogy. a feljegyzés különböző egyéb pontjain, amilyenek a (B, C, D, E, F, G). és (H) zónák, ugyancsak egyidejűleg jetantkiaziík a nagy impedancia és a nagy főldpotenciál. 50 Az (A) zóna és a többi zónák közötti főkülönbség abban van, hogy az (A) zóna bővebb, ez a különbség azonban nem jellegzetes annak a megkülönbözfieltésére, hogy olajtartalmú homokkal vagy más altalaj-65 réteggel van-e dolgunk, mert az olajtartalmú homokréteigek nem szükségképpen vastagabbak, mint pl. a víztartalmú homokrétegek, sőt rendszerint nem is azok. Mind á földimpedancia, mind a főldpotenciál is az (A'- zónában valamivel na- 60 gyobb, mini a lobbi zónában, azonban a különbség csak graduális és pl. láthatjuk, azt, hogy a (C) zónában a főldpotenciál lényegileg ugyanakkora, mint az (A) zónában, az impedancia pedig csak valamivel 65 kisebb. Hozzátehetjük még, hogy ilyen módon készült feljegyzésieknél gyakran előfordul, hogy az impedancia és a földpolenciál egy olajat nem vivő zónára A'Oinalkoztatva ugyanolyan nagy, mint egy olajlar- 70 talmú homokra vonatkoztatva. A 4. ábrán azokat a részeket, amelyek •a 3. ábrán szereplő részleteknek megfelelnek, azonos betűk és számok jelzik. Mini már előbb elmagyaráztuk, ezt a feljegy- 75 zést úgy kaptuk, hqgy mind a földet ál járó átmeneti áramváltozást, mind a földpolenciált is ugyanarra a félj egy zőgalvano méterre kapcsoltuk rá. A földpotenciál a galvanométer tükrét rendes nullaopntjából S0 olyan mértékben mozdítja ki, mely 'megfelel a földpofeneiálnak. Az áramválloziásokból származó áram a tükör oszcilláliásál eredményezi a földpotenciál által beállított nullapont körül. Ekként a potenciál 35 értékeit olyan vonal jelképezi, mely a feljegyzés fehér részletének közepén halad át, míg az átmeneti áramok megnövekedésének sebességét a fehér. részlet közepének mindkét oldalán a kitérés nagysága 90 adja meg. E helyen hangsúlyozni kívánjuk, hogy a galvanométer oszcililálása ama nullapont körül, amelyet a főldpotenciál állít be, nem a földrétegek impedanciáját vagy 95 rezisztívitását jelzi, hanem á földet áljáró átmeneti áramok megnövekedésének és csökkenésének sebességét adja meg. Amint az 1. és 2. ábrán láthatjuk, a (9) elektróda által felszedett földáramokat egy váltó- 100 áramú erősítőbe juttatjuk, amelyen azok egy transzformátor primer tekercselésén mennek át. E transzformátor szekundér tekercselésében oly feszültségek indukálódnak, melyek értébe nem függ a primer 105 tekercselést átjáró áram értékétől, hanem a primer tekercselést átjáró áram értékváltozásának sebességétől függ. A sebességváltozás az átmeneti áramváltozás ismérve. Ekként az említett transzformátor 110 szekundér tekercselésében indukált és a váltóáramú erősítőben erősített feszültségek az átmeneti áramváltozás közvetlen függvényei. Miután a földbe négyszögletes tetejű, egyenirányú hullámot juttatunk, 115 az aiKalmazott áram mindegyik periódusa szamára két átmeneti áramváltozást kapunk, az egyik adódik az alkalmazott áram
