123196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrólyuk által átszelt altalajrétegek megkülönböztetésére az altalajrétegekbe egymásután különböző mélységekben bevezetett villamos áramok és ezek felhasználásával önműködően felvett feljegyzések segélyével
6 133196. értékének nullától maximumáig való változásából, a másikat pedig az alkalmazott áram ériékének maximumától nulláig való változása alkotja. Ez a két változás 5 ellentétes irányú, ami magyarázata annak a Lénynek, hogy az említett transzformátor szekundér tekercsében indukált feszültségek a galvanométer nullapontjának mindkét oldala felé eredményeznek kitéréseket. 10 Ez áramvállozások között az áram állandó értékű és ez a transzformátor szekundér tekercselésében feszültséget nem indukál. Kívánatos, hogy egyidejűleg a föld rezisztívilását is valamiképpen jelezzük.. 15 Ezt elérhetjük úgy, hogy a transzformátor primer tekercselésén keresztül potenciómótert iktatunk be, mely eléggé csillapiíötit ahhoz, hogy a földáramlökésekkei szemben érzéketlen legyen és csupán arra kó-20 pes, hogy a földet átjáró áramok említett állandó értékét jegyezze fel. A' 3. és 4. ábrákat összehasonlítva, megállapíthatjuk, hogy a 3. ábra (A) zónájában a potenciál olyan változása mutat-25 kőzik, mely a 4. ábra szerinti (A) zóna potenciálváltozásának megfeleli, míg a galvanométer nullapontja körüli kitérési amplitúdójának megnövekedése megfelel a 8. ábra (A) zónájában látható impedanciaí-30 növekedésnek. Hasonlóképpen a 4. ábra (B) zónájában olyan potenciálnövekedés mutatkozik, mely megfelel a 3. ábra (B) zónájában jelent kező potenciálnövekedésnek, azonban a 4. 35 ábra (B) zónájában a galvanométer osz^pillálásának amplitúdóiban nincs olyan növekedés, mely megfelelne a 3. ábra (B) zónájában növekedő impedanciamöveikedésnek. A 4. ábrán ugyanis a (B) zónában 40 a galvanométer oszcillálásának amplitúdója, kisebb, mint a közvetlenül a\(B) zóna alialttá zónában, ámbár a 3. ábrán a (B) zóna alatti impedancia kisebb, mint magában a '(B) zónában. 45 A 4. ábra szerinti (C) zónában a potenciál olyan megnövekedése jelentkezik, mely megfelel a 3. ábra szerinti (C) zóna poLenciálnövekedéséneik, azonban a 4. ábra (C) zónájában a galvanométer oszcillá-60 cióinak amplitúdói tekintetében nem mutatkozik olyan növekedés, mely megfelelne a 3. ábra (C) zónájában jelentkező impedancianövekeidésinek. Ugyanezekéit a viszonyokat állapíthatjuk meg a két ábrán a 55 (J),, F, G) és (H) zónákra vonatkoztatva. Itt kívánjuk niegmagyarázni azt, hogy a 4. ábra (X) és (Y) pontjai között a rezgések amplitúdóinak csökkenését az idézi elő, hogy ezeken a helyeken a galvanométer érzékenységét csökkenteni kellett, 60 hogy az (A) zónában a kilengéseket még a papiroson tartsuk és feljegyezhessük. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy, ha az (A) zónában ugyanolyan érzékenységű galvanométerrel végeztük volna a feljegyzést, 65 mint a (B, C) stb. zónákban, a rezgések amplitúdói tekintetében a különbség még feltűnőbben mutatkozott volna. A 3. és 1. ábrák vizsgálata az előbbi ma- . gyarázalok alapján kellően alátámaasztja 70 azt, amit leírásunk bevezetésében mondtunk, hogy t. i. a találmány szerinti eljárásban a talaj valamilyen, az impedanciától vagy rezisztivitástól eltérő villamos tulajtdonságát mérjük és a talaj e villamos 75 tulajdonsága olyan, mely alkalmas olajr tartalmú homokoknak víztartalmú homokoktól jelentékenyen feltűnőbb módon való megkülönböztetésére, mint ahogy ezt az eddigi eljárások lehetővé tették. Messze- 80 menő valószínűséggel feltehető az, hogy egy pillanatáram olajtartalmú homokban gyorsabban erősödik fel és csökken le, mint víztartalmú homokban és ennek folytán nagyobb sebességű áramértékváltozás 85 kapcsolódik az erősítőben levő transzformátor primer tekercselésére, ami magyarázata annak, hogy a galvanométer olajtartalmú homokra vonatkoztatva jóval nagyobb miértékben leng ki. Szem előtt tar- 90 tandó az is, hogy az, áram felerősödésének és gyengülésének e sebessége nincs egyértelmű összefüggésben annak a közegnek impedanciájával vagy ellenállásával., amelyben az áram felerősödik vagy legyen- 95 gül, mivel a talaj e villamos tulajdonságai közvetlenül azzal a maximális, állandó értékkel vannak összefüggésbein, amelyet az áram elér, ezt a maximális állandó értéket pedig a találmány szerinti eljárással ka- 10C polt és a 4. ábrán látható feljegyzés nem tükrözi vissza. Ámbár a találmány szerinti eljárást az előbbiekben átmeneti áramváltozások (angolul: «transient») használatával kapeso-10: latosan ismertettük, amikoris ezekkel, az átmeneti áramváltoaásokkal a mindenkori mélységgel viszonylatba hozott termesze^ tes földpotenciál és átmeneti áramváltozások összetett értékeiből álló feljegyzést ll( készítünk, hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy ilyen összetett értékekből álló faljegyzés előállítását nem kívánjuk olyan eljárásokra korlátozni, amelyeknél ilyen átmeneti áramyáltozások kerülnék feljegy- ill zésre. A találmány szerint ilyen összetett értékekből álló feljegyzést előállíthatunk
