122934. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű ivlámpa

Megjelent 1940. évi január hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI JK9J3JR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132934. SZÁM. VU/H. OSZTÁLY. I. S869. ALAPSZÁM. Gáztöltésű ívlámpa. Eg-yesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég» Újpest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 2-ika. A találmány gáztöltésű ívlámpa, melynek szilárd elektródák közt égö íve atmoszférikusnál jóval nagyobb nyomású gázzal töltött, légmentesen zárt burában ég, és 5 melynek fényét túlnyomórészt (azaz legalább 80o/o-ban) a kisülés adta fény, még pedig a pozitív oszllopfény, alkotja, azaz melynél a kisülés álltai kisugárzott fény az elektródák által kisugárzott fénynek több-10 szőröse. A találmány szerinti lámpa íve olyan gáztérben ég, melyben a gáznyomás szobahiSmérséklIeten (azaz 50 C° alatti hőmérsékleten) legalább 2 atmoszféra, célszerűen azonban jóval! nagyobb, pl. 4, 8, 15, 15 25, 50 sióit több atmoszféra is liehet. Nagynyomású fémglőlzívlámpák, melyek szilárd elektródák közt égő íve fenti nagyságrendű üzemi nyomású térben ég, már ismeretesek és igen jó fényhátásfokuk 20 folytán számos célra használatosak is. E lámpáknak .azonban nagy hátránya, hogy fényük színe folytán általános világítási célokra, pl. lakott helyiséglek világítására, vagy nem, vagy csak különleges rendszabályok se-25 gélyével alkalmazhatók, valamint az, hogy teljes fényerejüket csak bizonyos idői múlva begyulladásuk után (pl. a bekapcsolástól számított 5—30 perc után) adják. Ennek oka az, hogy teljes fényerőivel ezek alám-30 pák csak a telijes üzemi nyomás elérte után égnek. Minthogy e nyomásit túlnyomórészt <a higany gőznyomása adja, mely szobahőmérsékleten csak 0.001 mm higanyoszlop nagyságrendű, a magas üzemi gfe-35 nyomás csak a lámpának üzemi hőmérsékletre való felmelegedése után lép fel, melyre a lámpát a kisülésnek fel kell hevítenie, mi bizonyos idiot vesz igénybe. A találmány szerinti nagynyomású gáz^ tölltésű ívlámpa a fémgözívlámpák fenti 40« hátrányainak kiküszöbölését célozza, a jó fényhatásfok megóvása mellett. Azt találtuk ugyanis, hogy nem csak golzatmoszférában, hanem permanens gázatmoszférában végbemenő) kisülések is igen jó fény- 45. hatásfokúak lehetnek, ha a szóbanförgő kisülés elég nagy nyomású térben megy végbe, és e fényhatásfokok azonos nagyságrendű nyomások esetén kb. azonos nagyságrendűek. Ha pedig a lámpa gáz- 50> töltése már szobahiőlmérsékleiteín is nagynyomású, akkor a lámpa egyrészt rögtön gyújtás után nagy fényerőivel) ég, másrészt pedig az elektródák anyagának a bura feketedését okozó párolgása sem olyan nagy, 55-minit féimgözívlampáknál, melyekben bekapcsolás után elég hosszú ideig még csak kis nyomás uralkodik, úgyhogy feketedésük mértéke nem csak az égési órák, hanem a bekapcsolások számától is függ, 60 mi a találmány szerinti lámpáknál gyakorlatilag szintén nem áll. Igen nagy előnye továbbá a találmány szerinti lámpáknak, hogy a gáztöltés összetételének és nyomásának kelliö megválasztásával fényük 65. spektráliís összetételét eriőlsen változtathatjuk és általános világítási célokra alkalmassá tehetjük. A találmány szerinti lámpa gyújtása akár nagyfrekvenciás áramlökéssel, akár 70 az üzemen kívüli állapotban egymással érintkező elektródák széthúzásával, tehát elvileg a szénpalcás ívlámpáknál szokásos módon, történhet. Utóbbi esetben természetesen a lámpa legalább egyik elektródája 75» mozgatható kell hogy legyen, és célszerűen