122934. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű ivlámpa

133934. •olyan heretndezésísel kapcsolatos, mely az áram bekapcsolásakor az egyik elektródát a (másiktól eltávolítja. Ez pl. mágnesimozűk vagy hőkiterjedés okozta alakváltozás ha-5 tása alatt törtéinbet. Előbbit pl. a lámpának máigneistekercset: utóbbit pedig pH. bimetall-lemezt átjáró árama hozhatja létre. Ezek a, mozgatószervek kombináltan éis egyéb kapcsolásokban is alkalmazhatók. 10 A találmány szerinti lámpa gázitöltésie cégszerűen egy vagy több (nemesgázból áll,, de használhatók egyéb gázok,, pl. hidrogén, vagy nemesgázoknak ilyen egyéb gázokkal valló elegyei is, pl. a kellői spektrális öszi-15 szetételű fény létrehozása céljából. Ha azonban a lámpa nem csak nemesgázokkal van töltve,, akkor olyan elektródákat kell használni, melyek a szóbanforgó gázzal a lámpa üzeme közben nem lépnek az eliek:20 Irodát és/vagy a tölfcőlgázt fogyasztó vegyi reakcióba, például hidrogént tartaliniazó töltés esetén wolframeliektródákat. Töltőgázokként azonban legcélszerűbbnek a nemesgázok vagy egymással alkotott elegyeik 25 bizonyultak,, éis pedig gyártási szempontból főleg azok, melyek .aránylag könnyen cseppfolyósíthatok, mint pl, az argon, 'krypton és xenon. Könnyen cseppfolyósított nemesgázok 80 alkotta töltés esetén ugyanis a lámpát célszerűién úgy készítjük, hogy buráját cseppfolyós levegőibe mártva^ abba a szükséges mennyiségű tölttó'igázt cseppfolyós halmazállapotban töltjük be és azután a burát 35 (alsó részének cseppfolyós levegővel való további hűtése közben) beforrasztjuk. A lezárt burát a cseppfolyós levegőből kivéve, az a szobahőmérsékletre felmelegszik és közben a benne levő nemesgáz^ 40 gázhalmazállapotába térve vissza» a burában a kívánt nyomást hozza létre. Eliőiállíthatjuk azonban a lámpát úgy is, hogy azt gázhalmazállapotú, a kellő nyomás allatt álló,, gázzal töltjük meg és a tölllői-45 c-övet, pl. a 111.923. vagy 114.886. számú szabadalmaink leírásaiban ismertetett eljárások valiamelyikéivei, már túlnyomás alatt zárjuk le. A találmány szerinti lámpák burájának 50 anyagát az üzemi feltételeknek (energiafelvétel, nyomás, hőmérséklet, nagyság, stb.) megfelelően választjuk és az célszerűen különleges üveg, pl. keményüveg vagy pedig kvarcüveg lehet. A találmány szie-55 rinti llámpa burája célszerűen külső burában foglal helyet, mely előlnyösen homályos vagy opalüvegtaäl van és rendszerint gázzal, pl. levegővel, hidrogénnel, stb. van töltve. A külsői bura gáztöltése nem felétlenül szükséges, de a belső bura bő- 60 mérsékletének szabályozása céljából előnyös. A találmány szerinti lámpák elektródái célszerűen magas olvadáspontú fémből készülnek és előnyösen önfűtőek, azaz Őket, 65 illetve legalább aktív anyaggal bevont vagy azt tartalmazó emittáló részeiket,, maga a a kisülés hevíti fel arra a hőmérsékletre, mely a kellő emisszióhoz szükséges. A találmány szerinti lámpát alantiak- 70 ban egy péMaképpeni foganatosítási alakjában részliefcsebbein ismertetjük, a csatolt rajzzal kapcsolatban, mely a lámpának nagyított léptékű tengelymenti részleges hosszmetszete,, illetve nézete. 75 A rajz a lámpát üzemi (azaz fejjel felfelé mutató) helyzetben,, de üzemen kívüli állapotban mutatja. Ebben az állapotban és helyzetben az (1) kvarcüvegburába beforrasztott helytálló (2) elek- 80 tróda és a mozgatható (3) elektróda egymással érintkezvén,, rajtuk a lámpa bekapcsolásakor áram folyhat át, mely azonban a lámpát tápláló szórótranszformátor vagy a lámpával sorbakapcsolt fojtót©- 85 keres hatása folytán még a bekapcsolás első pillanatábain sem vehet fel károsan nagy erősséget. A mozgatható (3) elektróda az üreges (4) vasmagba van erősítve;, melybe az (5) árambevezető nyúlik 90 be. Erre a pH. wolframból vagy más alkalmas fémből való a burába szintén légzáróaln beolvasztott helytálló árambeveaetiőre a (4) maghoz erősített és pl. molibdénből készült (6) ériintkezőrugók fekszem 95 nek fel, úgyhogy a (3) elektróda az (5) árambevezetőível a (4) mag és (6) rugók útján a (4) mag bármely helyzetében jó áramvezetői összeköttetésben van. Az (5) árambevezető; és a külső (12) bura talpa- 100 nak (8) lapítási helyébe a szokásos módon beerősített (10) árambevezető közé a, (7) mágnestekercs van kapcsolva, a (2) elektróda pedig a külső bura (9) árambevezető jével van összekötve. Az (1) bura 105 töltése 20—50 atim. nyomású krypton vagy krypton-xenon-argon elegy, a (12) buráé atmoszférikus nyomású levegő vagy hidrogén lehet. Az (1) burát helyéin a (9)„ illetve (10) árambeyezetődrótokhoz hegeszt- 110 tett (9a), illetve (10a) tartódrótok tartják meg, a (7) mágnestekeros pedig a (11) csillámlemezhez van erőlsítve, melyet a (9) és (10) árambevezetőík a (11a) és (11b) fémbilincsekkel tartanak. A (11) csillám- 115 lemez a csőalakú (1,2) bura belső falával érintkezik és így az egész rendszer elmozdulások ellen jól biztosítottam van a szo-