122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék

133918. 9 ellenállás a „Ball System Technical Journal" című folyóirat 1936. évi január havi számában mei jelent, Schejkunofftól eredő tanulmányban közölt adatok alapján "5 számítható ki. A sugárzási ellenállást természetesen kellő kicsiny értékre kell csökkenteni, hogy a sugárzási ellenállás és az áramkörvesztcségekkel megadott, az előzőkben megadott módon számított 40 összes pozitív ellenállások összege kisebb legyen, mint a 6. egyenlettel megadott negatív ellenállás nagyságrendje, megegyezően az előzőkben közölt megállapítással. A sugárzási ellenállás e csökken-15 tése oly módon érhető el, hogy csökkentjük ama (7) rés méretét, amelyen át a sugárzás végbe megy. A következő ábrákkal, különösen a 4. ábrával kapcsolatban a sugárzási ellenállás csökkentésének kü-20 lönféle módjait ismerteijük. Természetesen hatásos sugárzás elérése végett az áramkör-ellenállásoknak a sugárzási ellenálláshoz képest kicsinynek kell lenni. Ha a kételektródás rezgtskeltő készülék 25 hullám vezet ékkel kapcsolatban működik, úgy mint az utóbb következő ábrában ábrázolt kiviteli alaknál, akkor az ily módon elkerülhetetlenül beiktatott ellenállás úgy szabályozható, hogy a beren•80 dezésben a maga egészében a lehetséges legnagyobb kimenő energiát és hatóképesseget biztosítjuk. A 6. egyenletből megállapítható, hogy a negatív ellenállás és ezzel a rezgóseknez 35 vájó Ivajtóenergia az egyenáramú elektronáram (I0

) áramsűrűsegével arányos. Különös méretezés esetén ieh.át, ha az az eset következne be, hogy az áramkörveszteségek a hajtóenergiat felülmúlják, 40 akkor rezgések nem keletkeznek, hacsak az elektronáram sűrűsége nem növekedik vagy az áramkörveszteségek nem csökkennek. Minthogy a katód korlátozottsága miatt az áramsűrűség növelése 45 gyakorlatilag gyakran nem előnyös, a másik lehetőség szerint az áramkörveszteségeket csökkentjük. Az ábrákban ábrázolt áramkörelrendezéseket úgy szerkeszijük, hogy a veszteségek rendkívül 50 kicsinyek, úgyhogy a rezgések keltésének nehézsége gyakorlatilag mindig csak a sugárzási ellenállás rendkívüli értékében van. Meg kell azonban említenünk, hogy ajánlatos a cső előállításának tartama ;55 közben a szerelési és szivattyúzási munkafolyamatokra kellő gondot fordítani, hogy nagyeílenállásúoxidoknakarezonárs üreg belső felületén való keletkezését elkerüljük. Ez a gondoskodás abban áll, hogy az üreges test készítéséhez alaposan tiszti- 60 tott és oxigénmentes anyagokat használunk, továbbá rendkívül magas hőmérsékleteket elkerülünk, melyek oxidoknak, a katód bevonatából az üreg falain való lerakódását okozhatnák, ha ilyen jellegű 65 katódot használunk. A kételektródás rezgéskeltő készülék energiateljtsítménye általában akkor éri; . el legnagyobb ériékét, ha az anódhoz olyan feszültséget vezetünk, hogy az elő- 70 zókben ismertetett módon tényleg 1— V±, 2— Yu 3— YÍ • • • ciklusú átmeneti időt eredményez és a feszültség ez értékei között csökken vagy teljesen megszűnik. Ez a jelenség kenő módon a kimenő- 75 hullámnak beszéd vagy más jelzési hullám szerint való módosítására használható. így pl. az 1. ábrában ábrázolt kiviteli alaknál a jelek hozZávezetésére a (45) mikrofon ts az állandó feszültségű (46) 80 áramforrással összekötött ercsííóberendezés használható. Ez az áramkör a (47) transzformátor tekercsein át hat, úgyhogy ••' a kételektródás rezgéskeltő készülék anódjának feszültségéhez jelek szerinti 85 változások jutnak. A (10) áramforrást azután úgy állítjuk be, hogy a kimenőhullám amplitúdója, ha módosító jel nincsen, megközelítőleg a lehetséges legnagyobb érték fele. E feltételek mellett a 90 módosító jel a kimenőhullám amplitúdóját arányosan változtatja, amikoris a nagyfrekvenciájú kimenőenergia amplitude jártak oly módosítását eredményezi, mely megállapításaink szerint az arnpli- 95 tudótorzítástól és a frekvenciamódosítástól viszonylagosan mentes. Az 1. ábrában ábrázolt elrendezés, amelyet különös tervszerűség nélkül választottunk és amely eredményesen mű- too ködik, ha a rezgések hullámhossza 10 cm és az átmeneti szög öt negyedciklus. Bizonyos tekintetben további tökéletesítések : lehetségesek. így pl., minthogy a kételektródás rezgéskeltő készülék lényegé- 105 ben kis impedanciájú készülék, már a sugárzási ellenállás kicsiny értéke is elégséges, hogy túlterhelést vagy a rezgések ; teljes megszűnését okozza, ami természetesen a sugárzás csökkentését teszi eján- 110 latossá. Megállapításaink szerint adott esetben az 1. ábrában ábrázolt csővel lényegében azonos csőnél a rezgések keltéséhez közel 500 milliamper anódáram volt szükséges, ha a cső szabad térközbe 115 sugároz, amint azt az előzékben ••-ismer-