122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék
10 132918. tettük. Ha azonban a csövet hullámvezetékkel kötöttük essze, mely a sugárzási ellenállás nagy részét megszünteti, úgy csak 120 miDiampér anódáram volt szük-5 séges. Az előzőkben említett elrendezésnél csak 200 milliampér ancdárammal sokkal nagyobb energiamennyiség volt hasznosítható, mint abban az cselben, amikor a cső térközbe sugárzott. Ez ismeretek 10 alapján az 1. ábra szerinti párhuzamos síkú kételeklródás rezgéskeltő készüléket tökéletesíthettük, amint azt pl. a 4. ábrában ábrázoltuk. A 4. ábrában azokat az alkatrészeket, 15 amelyek az 1. ábrában ábrázolt jellegzetes rezgéskeltő készülék alkatrészeivel azonosak, ugyanazokkal a vonatkozási számokkal jelöltük meg. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál alapelvileg eltérő jellemző 20 SEjálság köznek, illetve résnek a központos vezet cjű átvivő vonalvezetékben való elrendezése. E közre, illetve résre, amint azt az 1. ábrával kapcsolattan is ismertettük, természetesen szükség van, hegy 25 az egyenáraméramlás áramkörének folytonosságát megszakítsuk és lehetővé tegyük, hogy a katód és az anód között feszült ségküicnhséget idézhessünk elő. Az 4. ábra szerint az említett köz, ame-30 lyet az ábrában a (7) vonatkozási számmal jelöltünk és amely egyúttal az összeköttetés helye, a kéteiekiródás rezgéskeltő készülék központos hengerrészéntk közepén és nem a központcs hergerrész végén 35 van, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál. Az ismertetett változtatás oka, hegy a villamos erővonalak legnagyobb része merőleges a (7) közre, ha a (7) köz a 4. ábra szerint a középhez közel van, 40 ellenben a villamos erővonalak a köz mentén mennek, ha a köz az 1. ábra szerint a központos vezetékű vonalvezeték végénél van. Etény azt jelenti, hegy az üregen belül levő villamos mező ama 45 törekvése, hogy a köz mentén feszültségkülönbséget idézzen elő, a 4. ábrában ábrázolt kiviteli alaknál kisebb, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál. Az előbbi elrendezés tehát az utóbbi elrendezéshez 50 képest erősen hajlamos a sugárzás csökkentésére. Az ismertetett megoldás hatásosságát nagyszámú kísérlet igazolta. A 4. ábra szerinti készülék másik kisebb eltérése az 1. ábra szerinti készülékkel 55 szemben a köz vagy összeköttetési hely szabatcs méretezése, amitek más a hatása mint a köz vagy összeköttetési hely elrendezésének. A 4. ábra szerint az (1) vezető alsó részénél levő karimák, amelyek között a (ó) gyűiűt és a (2) vezetőt 60 a (7) kapcsolcgyműk rögzítik, az (1) vezetőből nem Lei elé, hanem előnyösen kifelé nyúlnak. Ez (17) burkoló vagy záró tok elrendezését teszi lehetővé, mely szerkezetileg az (1) vezető vissz&ielé for- 65 dúló nyúlványa. A (17) toknak a 4. ábrában feltüntetett készüléknél nincsen más jellegzetes hatása, mint villainies áramkor alkatelemének. A (17) tok elrendezése folytán (18) kamra keletkezik, amelyen 70 át hűtővíz tartható kerirgésben, ha az ancd hőjének nagyfokú elvezetése kívánatos. Teimészetesen, hogy hasonló köpeny az 1. ábra szerinti anód körül is elrendezhető. 75 A 4. ábrában ábrázolt kiviteli alak további jellemzője, mely az 1. ábra szerinti készüléknél nincsen meg, a (2) vezető szegély- vagy hüvelyalakú hatásos (18) nyúlványa, amely a hevítő szál 80 áranhozzávezető huzalait részben körülveszi. Ezzel az elrendezéssel megakadályozzuk, hegy a katód hevítő szálának vezetői a (7) közön át sugárzott energiát elnyeljék és ez az energia a vezetohuzaick 85 aránylag nagy ellenállásában szétszóródjék. Az 5. ábra párhuzamos felületű kételeklródás rezgtskeitő készülék módosított kiviteli alakja, amelynek a 4. ábra &o szerinti készülék változataként sugárzáscsökkentő alkat eleme van. Ez a kiviteli alak annyira hasonlít az 1. és 4. ábrában ábrázolt készülékekhez, hogy azonos megjelölések használata mellett a készülék 95 részletesebb ismertetése nem szükséges. A sugárzás csökkentése és ezzel a sugárzá.si ellenállás csökkentése tökéletes villamos elzárás eredménye. A katód is teljesen a hüvelyalakú anódban van. Ez az el- 100 rendezés a hevítő energia hatásosabb hasznosítását teszi lehetővé. A tökéletes elzárás vagyis az 1. és 4. ábrákban ábrázolt készülekeknél a katód és anód villamos elkülönítéséhez szükséges köz mellő- 105 zése, a tényleges ellenül emes elrendezés eredménye, melynek tényleg két anódja és két katedja van. A villamos egységet alkotó két katód az anódoktól teljesen szigetelt, úgyhogy az 1. és 4. ábrák sze- 110 rinti köz mellőzhető. Az említett célból csak gyártás és szerelés miatt van szükség a (2C) összeköttetési helyre és a villamos elkülönítés elmaradhat, úgyhogy ezen a helyen sugárzás nem lehetséges. 115 A gyakorlatban a két anódív esetleg
