122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék
123918. 15 csás rezgéskeltő készüléknek. A 10. ábrában a (bl) üregnek a (32) áramfonás az (F) elektronforráshoz képest oly előieszültséget ad, hogy az (F) forrás elek-5 trónjai az üreghez áramlanak. Az egyvonalba eső (33) hasít ékok lehetővé teszik, hogy az elektronáram az üregen áthaladjon és az anódszerű (34) gyüjilő elektródába ütközzék, amelynek a (5*5) 10 áramforrás aránylag kicsiny pozitív feszültséget ad. A lehetséges legkisebb elektronveszteség és az elektronoknak az üreg falaiba való ütközésétől eredő legkisebb fokú hevítés biztosítása végett 15 a (36) összpontosító gyűrű használható. Egy gyűrű helyett egymással villamosan egyesített elektródák sorozata rendezhető el, amelyek általában gyűrűalakúak és összpontosító hatásuk van. A (36) gyűrü-20 neka (37) áramforrás kellő elcf észültségét ad, amely negatív lehet. Természetes, hogy az összpontosító elektróda nyílásainak alakját az üreg hasítékainak alakja szerint választjuk, hogy egymással való 25 együttműködésüket biztosítsuk, vagyis, hogy az elektronokat úgy összpontosítsák, hogy azok a hasítékokon átmenjenek anélkül, hogy a szomszédos szerkezeti részbe ütközzenek. Az elmélettel meg-30 egyezően a hasítékok alakja nagyon különböző lehet, eltekintve attól, hogy azoknak gyakorlati okokból egyszerűeknek és szabályos körvonalúaknak kell lenniök. Ha általában az ábra szerint 35 derékszögű négyszögű hasítékokat használunk, a szegletek alakja a szög- és ívalak között mellékes. AH. ábra az előző ábra szerinti berendezés egy részének éspedig az üreg egy 40 részének részletrajza elölnézetben, amint az a (36) gyűjtő elektróda nyílásán át látható. A 10. és 11. ábrákban ábrázolt szerkezetű kételektródás rezgéskeltőkészülék-45 nél az elektronok átmeneti ideje a rezonáns üregen át 5, 9, 13, 17 .. . negyedciklus ugyanúgy, mint abban az esetben, amikor az elektronok az üregen belül a nyugalmi állapotból indulnak el. Az ellen-50 állsát ugyanaz a 2. és 6. egyenlet adja, 2 utóbbi egyenletben a rcr- kifejezés az üregen átmenő elektronáram felülete. Az átmeneti szöget a 3. egyenlet adja, amelyben (V0 ) az üreg előfeszültsége az elek-55 tronforráshoz képest és az (A) tényező értéke 3650, ama magasabb értékek helyett, amelyek akkor vehetők, ha az elektronok az üregen belül a nyugalmi állapotból indulnaK el. Az üreg méretezése egyáltalán nem különbözik az előző 60 ábrák Kapcsán már ismertetett alapelvektől, amelyek szerint olyan alakzatot választunk, amely a kívánt frekvenciával ráhangzásban van és veszteségei kisebbek, mint az elektronáram negatív ellen- 65 állásán átfolyó nagyfrekvenciájú áram bevezetési energiája. A 10. és 11. ábráKkal, valamint a következő 12., 13., 14. ábrákkal kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy ugyanúgy, 70 mint az előző ábrákban ábrázolt kiviteli alakoknál, az elektronáram és az ettől eredő nagyfrekvenciájú mező egymásra való kölcsönös hatása teljesen a rezonáns üregen belül van; továbbá, hogy az elek- 75 trónok belépését és az üregből való kilépését megengedő nyílásoknak előnyösen kicsinyeknek kell lenniök, hogy az üregen kívül levő elektronok csak állandó vagy egyenáramú mezők hatása alatt álljanak. 80 A 12. ábrában a találmány szerinti rezgéskeltő készülék oly kiviteli alakját ábrázoltuk, amely a 10. ábra szerinti elrendezéstől kissé eltér és amelynél közös hossztengelyű elektródaszerkezet van, §5 úgymint előző néhány ábrában ábrázolt kiviteli alaknál. Ily módon tehát az elektronoknem párhuzamos, hanem sugárirányú nyalábokat alkotnak. Az elektronokat a (38) áramforrással hevített (F) szál sugá- 90 rozza ki és azokat az egységesen összekötött (36) alkatelem összpontosítja. A (36) alkatelem az ábrában ábrázolt alakban vagy a 10. ábra szerint gyűrűalakban készülhet. A (36) alkatelem az elektroné- 95 kat oly módon összpontosítja, hogy azok a (39) és (40) vezető alkatelemek között levő rezonáns üregen áthaladnak, mikoris a (39) és (40) alkatelemek egy vonalba eső hasítékain át lépnek be az üregbe, illetve 100 távoznak az üregből és végül az anódszerű (34) gyüjtőelektródába ütköznek. A 13. ábrában, amely metszet a 12. ábra A—A vonala mentén, az egyes alkatelemek viszonylagos helyzetét világosabban áb- 105 rázoltuk. A (34) gyűjtő elektróda működése azonos a 10. ábra szerinti (34)gyűjtőelektródával, amit azonos vonatkozási számjegy használatával juttattunk kifejezésre. A (39) és (40) alkatelemek, bár no alakjuk különböző, működés tekintetében a 10. ábra szerinti (31) üreg egymással szembenfekvő párhuzamos fafaival, vagy az 1. ábra szerinti (1, 2) vezetőkkel, valamint a (C, A) katód- és anód- 115
