122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék
16 133918. felületekkel egyenértékűek. A 12. ábrában ábrázolt kiviteli alak a 10. ábra ) szerinti kiviteli alaknál bizonyos mértekben gazdaságosabb, minthogy annál több, 5 az ábra szerint pl. négy elektronnyaláb van, úgyhogy a tényleges kéíelekiicdás rezgéskeltő berendezésnek négy egymással párhuzamosan működő kételektródás készüléke van. 10 A 12. ábrában ábrázolt kiviteli alak jellemzője, amely a 10. ábra szerinti kiviteli alaknál nincsen meg, bár nagyon hasonlít az előző ábrákban ábrázolt kiviteli alakok hasonló alkat eleméhez, a 15 10. ábra szerinti hasitékcs (39, 40) alkatelemek rezonáns üreget alkotó terjedelme, mikoris csak a középső ív alkotja a megfelelő kételektródás rezgéskelíő részt. A 14. ábrában azt a módot ábrázoltuk, 20 hogy miként működhet együtt a 9. ábra szerint hullámvezetékkel olyan szerkezetű kételektródás rezgéskeltő készülék, amely általában a 10—13. ábrákban ábrázolt készülékeknek felel meg. A hullám-25 vezetékkel való hatásos csatolás végett a 10., 11., 12., 13. ábrákban ábrázolt szerkezetű kételektródás rezgéskeltő készülékeknek a véges kezdeti elektronsebesség alapelvén alapuló változatát 30 használjuk. A hullámvezcték a (41) vezető cső, .amelyet két végén mozgatható dugattyúszerű (42) és mozgatható koror falikú (43) alkatelemek zárnak el. A (43)"alkat-35 elem szerkezete és működése a 8. ábrában ábrázolt (25a) gyűrű szerkezetével és működési módjával azonos. A (42, 43) alkatelemek viszonylagos helyzete és egymástól való távolsága a hullámvezeték-40 rendszer rezonancia-frekvencia ját határozza meg, viszont a (43) kororg szabályozható nyílása a sugárzás terjedelmét határozza meg. Ez a nyílás oly módon szabályozható, mint fényképezőgépekre] 45 használatos irisz-fénye]len>ő féryátbocsájtó nyílása. Ilyen nyílásszabályozószerkezetet eredménnyel használ! urk az előzőkben ismertetett különös hullámvezetékrendszerekkel végzett kísérletek-50 nél. A kételektródás rezgsékeltő szerkezeti részét a 14. ábra szerint a (41) cső közepében ábrázoltuk. Az itt ábrázolt rezgéskeltő szerkezet több egységből álló szer-55 kezet, amelynek mindegyik egysége azonos a 10. ábrában ábrázolt kételektródás rezgéskeltő készülékkel és amelynek jellemzője, hogy a rezonáns üregen belül zérus kezdeti elektronsebesség helyett véges értékű kezdeti elektronsebcsseget go használunk. Az egyes kételektródás rezgéskeltő készülékeket hasítékcs üreges henger zárt (44) körnegyedeinek egymással szomszédos párhuzamos falai alkotják. Az elektronokat az (F) sugárzó alkat- 'et elemek sugározzák ki, amelyek ugyanolyanok, mint az előző kiviteli alakoknál használt sugárzó alkatelemek és amelyek az egymásután váltakozva következő körnegyedekben fekszenek. A 14. ábra szerint 7i egy-egy (F) sugárzó alkatelem a felső bal és az alsó jobb körnegyedben fekszik. Mindegyik sugárzó alkatelem két elektronnyalábját a (36) alkatelem összpontosítja. A (36) alkatelem a 12. ábrában ábrázolt 75 összpontosító alkatelemnek felel meg. Az elektronok a (33) hasítékokon mennek át, hasonlóan mint a többi, e csoportba tartozó kiviteli alaknál. A (33) hasítékokon áthaladó elektronok a szomszédos 80 zárt körnegyedbe jutnak, amelyben kicsinyfeszülíségű (34) gyüjtcelekírctía van A felsorolt alkatelemeknek elcfeszültségük van, úgy mint a többi kiviteli alaknál. Nyilvánvaló, hegy abban az esetben, 85» ha az előzőkben ismertetett kételektródás rezgéskeltő szerkezetet a rajzon ábrázolt módon hullámvezetékben rendezzük el. a négy elektronnyalábra a hullámvezeték villamos mezeje visszahat. Ez a villamos- 9© mező központos gyűrűkből áll. Az említett jellegű hullámokat tehát közvetlenül az elektronok idézik elő, ha átmeneti szögük a hasítékos henger szomszédos körnegyedei között a keltett hullám 1 y4, 2 1 /,, 95 3 ;4 . . . ciklusa. Mindezeknél a kételeklrcdás rezgéskeltő készülékeknél a kimenő energia a lehetséges legnagyobb ért éket akkor éri e], ha az elektronok átmeneti ideje a nagy- JQO frekvencia 1 V1( 2%, 3% ... ciklusa, mikoris a módosításhoz az 1. ábra kapcsán ismertetett alkatelemek használhatók, így pl. a 10. ábrában ábrázolt kiviteli alaknál a módosító jelek a (32) 105. feszüliségforrással sorosan vezethetek be, úgymint az 1. ábrában sorosan a (10) feszüllségforérssal. Amint az előzőkben közölt ismertetésekből megállapíl ható, a találmáry alio rajzokban ábrázolt jellegzetes példáktól eltérő számos más különböző kiviteli alakban is megvalósítható anélkül, hogy a találmánynak az igénypontokban meghatározott lényegétől eltérni kellene. 115
