122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék
Vi 132918. (7) köznek szoros lehetőség szerint kicsinynek kell lenni, de egyszersmind el kell kerülni, hogy az egyenáramú feszültség a közt átüsse és a közön át áram-5 keringést idézzen elő. Ez a sugárzási ellenállás csökkentése érdekében van, bár nagyobb köz esetén egészen a meg• szakított áramkör legszélső esetéig, amelyben oly sugárzási ellenállás létesüle-10 sere van ht-jlamosság, hogy a rezgések biztosítása a szokásos érdekű elektronárammal nehézséget okoz, a tényleges sugárzási ellenállás azzal csökkenthető, hogy a rezgéskeltő készüléket nem sza-15 bad térközzel, hanem nagy impedanciával kapcsolatban működtetjük, ami pl, hullám vezet ékkel vagy központos vezetékes átvivő vonalvezétékkel érhető el, amint azt a következőkben ismertetjük. •23 Járulékos villamos műhálózat használatának ilyen eseteiben ezt a műhálózatot a rezonáns áramkör tényleges részévé tesszük azzal, hogy a tárcsaátmérőt kisebbre választjuk, mint az ábrázolt, 25 egyszerűbb esetben szükséges. A 6. ábra szerinti kételektródás tárcsás rezgéskeltő készülékre vonatkozólag a 6—11. méretezési egyenleteket természetesen módosítani kell, mégpedig a 30 6. ábra szerinti készüléknek a szabad lérközi hullámhosszhoz képest nyilvánvalóan terjedelmes méretei miatt. Hengeres elektródaszerkezetekre vonatkoztatott alapvető mezőegyeníetek meg-35 oldásával igazolható, hogy a 6. ábra szerinti szerkezet rezgési feltételeit a következő egyenlet adja: '•• ahol (a) a tárcsasugár, (c) a katódsugár, 40 , (J0 ) és (J x ) zérus-, illetve elsőrendű A Bessel-féle függvények, amelyeket Byerly az előzőkben már említett műnkéjában a 219. oldalon közöl; az összes méretek centiméterekben vannak. Az (rp ) mennyi-45 ség a negatív ellenállás csak nagyságrendjét adja meg, a 6. egyenlet ugyanis a felületegységre a következe: (rp )=1.4Vl Q ío-s-^i--.... 13. Az előbbi 12. egyenletben a 6. ábra sze-50 rinti félhullámhosszúságú vonalvezeték-1; i kel beiktatott ellenállásnak a 12. egyenlet utolsó zárójelpárjában a második kifejezés felel meg es ez lő veszteséggé válhat. Az említett körülmény természetesen ajánlatossá teszi a vonalvezeték 55 mellőzesét és olyan esetekben, melyekben a katód hevítő energiája gyakorlatilag nem számottevő tényező, a íélhullámhosszúságú vonalvezeték elhagyható, mert hatása csak az, hogy a hőt a b. ábra 60 szerinti alsó tárcsa bevont részére korlátozza. A 12. egyenletben a terhelési ellenállás jellegű sugárzási ellenállást nem hoztuk levonásba és úgy kell megválasztani, hogy a legnagyobb energiát nyelje el. 65 A rajzok 7. ábrája oly kételektródás f rezgéskeltő készülék első használati példáját ábrázolja, amelynél hengeres elektródok vannak. E kiviteli alaknál a katód az anódon kívül van, azonban a fordított 70 elrendezés egyaránt használható. A belső katódváltozatnak a másik változattal szemben talán az az előnye, hogy a hevítő energia hatékonyabb hasznosítását teszi lehetővé, azonban a belső katódnál 76 gondoskodunk kell arról, hogy a külső henger belső átmérdjenek és a belső henger külső átmérc jenek viszonya ne legyen kettőnél nagyobb, mert különben rezgések nem jöhetnek létre. Az említett körül- 80 meny megfelel annak az alapelvnek, amelyet az előzőkben kételektródás rezgéskeltő készülék sík elektródáinak ismertetése kapcsán a katód és az anód felületének nagyságrendjére vonatkozó- 85 lag említettünk. Más szempontból olyan hengeres elektródokkal felszerelt kételekiródos rezgéskeltő készülék, amelynél megengedhető nagyságrendű átmérők vannak, az egységfelületeket vagy az 90 egységfelületek között levő közt, illetőleg a sík elektródákkal felszerelt kételektródás rezgéskellő készüléket megközelíti és az ilyen sík elektródákkal felszerelt kételektródás rezgéskeltő készü- 95 lékre vonatkozólag levezetett elméletek a hengeres elektródokkal felszerelt kételektródás rezgéskeltő készülékeknél egyaránt használhatók. A 7. ábra szerinti kételektródás rezgés- 100 keltő készülék további jellemző SEJáisága a katód különös méretezése, amely olyaii anyagok használatát teszi lehetővé, mint aminő a wolfram, amelynek ellenállása kisebb, mint az oxiddal bevont szokásos io5 katódfelület ellenállása és amelynek működési hőmérséklete azonban olyan nagy, ' hogy a tartó alkatelemek anyaga meg-! olvad. A szóbanforgó kiviteli alaknál á
