122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék

122918. 13 wolfram-katód felülete bizonyos he ír er. y,i nyiséget közvetlenül a hevített száltól kap, azonban nejének nagy részét közvetve a hevített száltól jövő elekircnck-5 kai való lövet és révén kapja. A hevít őszálat a (21) áramforrás útján a kaícd: hoz képest negatív feszültségen tartjuk, úgyhogy a katód hevített része oly körzetre korlátozható, amely a tanoktól 10 kellő távolságban van, hegy a tartók anyagának nem kell rendkívül magas >' hőmérsékletnek ellenállani. A (46) ellenző a hősugárzás útján való hovesztcséget megakadályozza és ily módon a hevítető szál hatékonyságát növeli. Bizonyos esetekben az ellenző, valamint a hevít cszáltól a kálódhoz való hő át vitel különös módja mellőzhető; az utóbbi eset az előző ábrákban ábrázolt szokásosabb 20 segédeszközök érdekében választható. A 7. ábra szerint a belső (A) anód a teljes nagyfrekvenciájú áramot vezeti, de pl. keringő vízzel hűthető és kicsinyellenállású anyagból, pl. rézből készül-25 het, úgyhogy nagyfrekvenciájú energiaszóródása kicsiny. Megállapításaink szerint hengeres elektródákkal felszerelt kételektiéöás rezgéskeltő készülékeknél általában a negatív 30 ellenállás, amelyet a 7. ábrában ábrázolt belső anodes kiviteli alaknál az elektronok eredményeznek, valamivel nagyobb, mint sík elektródákkal felszerelt kételektrődás rezgéskeltő készülékeknél, jóllehet 35 talán ez a kiviteli alak kevésbé előnyös abból a szempontból, hegy nehézséget okoz oly áramköri méretek elérése, amelyeket sík elektródokkal felszerelt kételektrődás rezgéskeltő készülékeknél le-40 hetséges kicsiny veszteségek jellemeznek. A 7. ábra azonban helyes irányú elrendezést ábrázol, h,a az előzőkben említett fogyatékosságot szem előtt tart juk, minthogy a két elektródája rezgéskelíő készülé-45 kéknek, melyek részben kellő katódból és anódból állanak, olyan alakúak, mint a félhulíámhcsszúságú központos voralvezetékek. Úgy mint egyes más ábrákban ábrázolt kiviteli alakoknál, itt is azt 50 a kisegítő megoldást használjuk, hegy a katód és anód között levő (7) közt a vonalvezeték végétől olyan távolra helyezzük, amennyire gyakorlatilag ajánlatos. Ha ezt a közt a vonalvezeték végé-55 tői még távolabbra helyeznék, olyan közel kerülne a katód hevített részéhez, hogy a tartószerkezet, amely gyakorlatilag megközelítené a köz helyét, a magas hőmérsékletnek nem állhatna ellent. A 8. ábra kéíeíekírcdás rezgéskeltő 6tt készülékkel együttn úkécó központos vezeték-enence; esnek az előző ábrák ismertetése kapcsán tett javaslatok szerint való használatát ábrázolja. Ezek szerint két elekii ódás rezgéskeltő készülékhez 65 kapcsolt központos vezetőjű átvivő vonalvezeték, mint azt az ábrában ábrázoltuk, a hangolás kellő és egyszerű változtatását teszi lehetővé, a sugárzási ellenállást csökkenti és pontos beállítást tesz lehe- 70; tővé, továbbá módot ad arra, hogy nagyebb energiamennyiséget vonjunk el a rezgéskelíő készülékből. A katód és anód között létrejövő elektronkisülés nagyfrekvenciájú energiája a közös hossz- 75 tergeljű (1, 2) szakaszon át lefelé halad és a (25) üvegrészen át a közös-hossztei-geljű (2, 22, 24) szakaszba lép be. A közcs-hcssztergeljű szakasz hossza a mozgatható (25a) gyűrű révén beállít- 80' ható. A (25a) gyűrű a belső (22) vezetéken elég lazán fekszik, úgyhogy a nagyfrekvenciájú kimenő energia a közöshcssztei;gelyű átvivő vonalvezetéknek a (25a) gyűrű jobboldalán levő részéhez 85 vezethető. Bár a 8. ábra szerinti kételektrődás rezgéskeltő készüléknek sík elektródái vannak, az alapelv mégis egész általánosságban hcsznáíható, úgyhogy az itt is- 90' mertetett kételektrődás rezgéskeltő alkatelem csak az egyes lehetséges változatok jellegzetes alakjának tekinthető. Kívánatos, hegy a (23) légrésen át való csatolás lehetőség szerint szoros legyen. 95-Kivéve azt az esetet, amikor a (22) vezető és az anód egymással való közvetlen összeköttetése folytán a központos vezet cjű vonalvezeték határozatlan hosszának egyenáramú feszültsége volna, ami 100 levezetés, rövidzárlat vagy más ily jelenség veszélyéveljárna ,köz,vetlen villamosösszeköttetés használható és ezzel a légrés szükségessége megszüntethető. Megjegyezzük, hogy az alkatelemeknek e ki- i05 vifeli alak szerint való elrendezése lehetővé teszi, hogy a hevítőszál áramhozzávezető huzalait a nagyfrekvenciájú mezőn kívül helyezzük"el. A (2) és (22) vezetek átmérői között levő viszonynak 110) nincsen különös jelentősége és méreteik egyenlők lehetnek. A (25a) tárcsa és a (22) vezető között levő köz, amely feltevésünk szerint változtatható, a megengedett sugárzást határozza meg. Gya- 115, korlati kiviteli alakoknál a (25a) tárcsa mindaddig mozgatható, amíg a közcshossztengelyű vonalvezeték villamos