122764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzfűtések szabályozására

Meg-jelent 1940. évi január hó 2-án. MAÖYAK KIRÁLYI SZABADALMI BTRÖSÍO SZABADALMI LEIRAS 182764. SZÁM. U/H. OSZTÁLY. S. 17391. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés gőzfűtések szabályozására. Dr. ing-. Szombathy Miksa mérnök, Wien. A bejelentés napja Í93S. évi október hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi október hó 25 ike. Az ilyen kis teljesítményfokozat betartásának lehetősége gyakran kívánatos lenne 40 ugyan, de gyakorlatilag nem valósítható meg, mert a feszmérők ilyen alacsony nyom ásón már nem megbízhatók és a tüzelésszab ályozők nem adnak le kellői energiát. A közönséges fűtési üzemben a vá- 45 zolt hátrányokat vagy rövid idejű lökésszerű működéssel igyekeznek elkerülni, mely azonban érzés szerinti, semmiféle mér* tékhez nem kötőit üzemi eljárás, vagy pedig kis melegszükségletnél eil tűrik a ka- 50 zánhoz közeli fűtőtestek túlfűtését, valamint a tüze'Jőiainyagnak szükségtelenül megnövelt felhasználását, hogy a kazántól távoli fűlőtestek egyáltalán felmelegedjenek. E hátrányokat már eddig is különféle 55 módon igyekeztek elkerülni, így pl. a .légköri nyomásnál! kisebb nyomáson működői gőzfűtéssel és különösen önműködő membránnal vezérelt, rugőterhelésű íűtőlszelepek alkalmazásával, melyeknél a sze- 60 lepkúpok kúpossága váltooztatható és a szelepek annál jobban, nyitnak, mennél nagyobb a nyomásesés. Ezeket a szelepeket meghalározott kis kezdeti nyomásig zárva kell tartani és csupán a kezdeti gőíz szo- 65 rítja ki a levegőt finom megkerülő furáitokon át. Ez az önműködő membrános szelepekkel működű rendszer az elérni kívánt e'iőlnyöket gyakorlatilag nem valósítja meg, mert a szelepeknek pontos'mér- 70 he'Jőiség hiányában csupán kísérleti úton történő beállítása a számos változó tényező (rugóerő, rugófeszültség, kezdeti terhelés, szelepkúpalak. szeleplökét) folytán nagyszámú fűtőtest esetében, át nem te* 75 kinthető, továbbá, mert. a levegő kiszorítása Kisnyomású giőizíűtőtciHepek általában. tüzetésszabályozóval ellátott kazánból, a gőzt elosztó csőhálózatból, szelepekkel szabályozóit és többnyire tori asztok kai elláf, tott fűtőilestekböl és a csapadékot visszavezető csőhálózatból vannak. Az ilyen rendszer működésié több okból nem kielégítő. A hőteljesítménynek az összes fűtőtestekre való elosztása csak a gőznyomás 10 legnagyobb ériékén és csak a legnagyobb teljesítmény elérésekor (ennek körzetében) egyenletes, mert a fűtőtestek szelepeit és torlasztőit rendszerint erre a teljesítményre állítják be kísérleti úton. Kis gőlz-15 nyomás és kis hőiteljcsítmémy esetében azonban a hiőlleijesítmény eloszlása már nem egyenletes, mert a kazán tói messzebb fekvő: fűtőtestek táplálása gyengébb, mint a kazánhoz közelebb fekvőiké, sőt egyes, 20 a. kazántóiH nagyon, messze fekvő fűtőtestek hidegek maradnak. Ez a hátrány abból ered. hogy a tápvezetékekben a aiyomásesés az áramlási ellenállások és a lehűlést veszteségek következtéién nem nöi-2, vekszik vagy csökken a tiiőteljesítménnyel arányosan, továbbá, hogy a gőz állapota (szárazsága, nedvessége) változó teljesítménnyel a tápvezetékek mentén változik és ezenfelül még abból is, hogy kis göz-3u nyomás esetén a levegő a fűtés megkezdésekor a csövekhal és fűtőtestekből nem egyenletesen szorul ki. További hátrányt okoz az a körülmény, hogy a fenti rendszernél a gőznyomás megközelítőleg a hő-35 teljesítmény négyzetével arányos. így pl. ha a kazánnyomás a legnagyobb teljesítményinél 0,16 atin. akkor a legnagyobb teljesítmény negyedrészénél kb. 0,01 atm.