122742. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás rádiókészülékekhez, különböző villamos hatások kiváltására és e kapcsolásban felhasználható villamos kisütőcső

12274a. 3 kisütőcsövek is. Ezek között két típust különböztethetünk meg. Az egyik a katódasugárcső típusú kisütőcső, amelynél a kit érit et len elektronsugár a cső 5 hossztengelye irányában halad és a gyűjtő elektródák a csőnek az elektronfcrrással szembenfekvő végén, a hossztengelyre merőleges síkokban vannak elhelyezve. A másik olyan típusú kisütőcső, amelynél 10 az elektróda rendszer a különböző gyűjtőelektródákkal együtt az elektron forrás körül központosán van elhelyezve és az elektronforrásból több sugárirányú vagy ívelt pályájú elektronsugár indul ki. 15 A rajzok a találmány szerinti kapcsolás néhány kiviteli példáját mutatják. A rajzokon a 3. ábra a kapcsolás egyik kiviteli alakja katódasugárcső alkalmazása és téglalap 20 keresztmetszetű elektronsugár esetén; a 4. ábra a 3. ábra szerinti kapcsolás részletét részben távlati képben ábrázolja; az 5. ábra a katódasugárcsöves kapcsolás másik kiviteli alakja pontszerűvé köz-25 pontosított elektronsugár esetén; a 6. ábra az előbbi kiviteli alakok továbbfejlesztését mutatja; a 7. ábra a 3—'5. ábra szerinti kiviteli alakok változata; a 30 8. ábra különleges gyűjtő elektródaelrendezés nézete és a 9. ábra annak A—A vonal szerinti metszete; a 10. ábra másik különleges gyüjtőelektróda-elrendezést mutat távlati kép-35 ben; a 11. ábra a találmány szerinti kapcsoláshoz felhasználható olyan elektronsugaras kisütőcső vázlata, amelynél az elektródarendszer az elektronforrás körül közpon-40 tosan van elhelyezve; végül a 12. ábra a 11. ábra szerinti elektronsugaras kisütőcső módosított kiviteli alakjának vázlata. A rajzokon az azonos, illetőleg azonos 45 hatású alkatrészeket azonos számokkal jelöltük. A3, ábra az (1) katódasugárcső részletét mutatja, az elektroníorrás és az elektronoptika elhagyásával. Az (1) cső-50 ben a cső hossztengelyére szimmetrikusan a (2, 3) kiiérítőlemezek és a (4, 5, 6, 7, 8) gyüjtőelektródalemezek vannak felszerelve. Ez utóbbiak közül egyrészt a (4,5), másrészt a (6, 7, 8) elektródák párhírza-55 mos síkokban foglalnak helyet, mimellett a (4, 5) elektródák síkja az elekironforrésból nézve a (6, 7, 8) elektródák síkja előtt van és a (4, 5) elektródák a mögöttük fekvő (6, 7, 8) elektródákat lúiicdik. A gyüjióeleklródák elrendezhetek ter- 60 meszelésen úgyis, hegy a (4, 5) elektródák síkja a (7, 8) elektródák síkja mögött van. A középső (6) elektróda plusz potenciálú földponthoz; van kapcsolva. A (4, 5) elektródákhoz a (11) kondenzátorból és a ^ földelt megcsapolású (12) induktivitásból álló rezgőkör van kapcsolva, amelyhez a (13, 13') kondenzátorok közbeiktatásával a (14,14') előfeszültségi ellenállásos, ellenütemben kapcsolt (15, 15') erősitőcsövek 70 csatlakoznak. E csövek közös anódakörébe a (16) rezgőkör van iktatva, amelyről a ii£g\irekvencia továbbvezethető. A (7) elektródához, a földelt és (10) kondenzátorral át- 75 hidalt (9) ellenállás, a (8) elektródához pedig a (10') kondenzátorral áthidalt, hasonló (9') ellenállás csatlakozik, ' Ha a csövet működtetjük, de a (2, 3) kitérítőlemezekre nem adunk feszült- 80 séget, akkor a (20) elektronsugár nagy részben a (6) elektródához ütközik és arról az elektronok a földponthoz folynak le. Az elektronsugár kis része a (4, 5) elektródákat is éri. Ha most a (20) elek- 85 trosugarat a (2, 3) lemezekre adott nagyfrekvenciájú váltófeszültséggel annyira kitérít j ük, hogy az nagyobb részben váltakozva a (4, 5) elektródákat érje, akkor a kitérítés arányában a (4, 5) elektródák- 90 ról áram fog a (11, 12) rezgőkörbe folyni. Ezt az áramot a (15, 15') erősítőrendszer felerősíti és a felerősített áram a (16) rezgőkörrel használati célra levehető. A (4, 5) elektródákrólfolyó áram legnagyobb 95 értékét akkor éri el, ha az elektronsugár kitérítése olyan mértékű, hogy az teljes . egészében ezekhez az elektródákhoz ütközik. Ha az elektronsugár a (2, 3) lemezekre felvitt nagyfrekvencia ampli- 100 tudójának növekedése esetén még nagyobb mértékben kitérül, akkor a (7, 8) elektródákra is átmegy, mikoris a (9, 9') ellenállásokon feszültség jelenik meg, amely tetszésszerinti célokra pl. kikap- 105 csolásra felhasználható. Ha a (2,3) kitérítőlemezekre a modulált nagyfrekvenciájú hordozó hullámot viszszük fel, akkor az elektronsugár kitérése a moduláció függvényében játszódik le. no A hordozóhullámot előnyösen olyan amplitúdóval visszük fel a kitérítőlemezekre, hogy az elektronsugár pl. 100°/-cs modulációnál kezdjen csak a (4, 5) elektródák-