122742. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás rádiókészülékekhez, különböző villamos hatások kiváltására és e kapcsolásban felhasználható villamos kisütőcső
í 123742. ról a (7, 8) elektródákra átmenni. Ezzel elérjük, hogy a hordozóhüllám 100%-os modulációjáig a (16) rezgőkörben a hordozóhüllám modulációjának megfelelően 5 modulált nagyfrekvencia jelenik meg, amelyet a vevőkészülék további fokozataiba vezethetünk. Egyúttal elérjük azt is, hogy a 100%-os modulációnak megfelelő (a (4, 5) lemezek szegélye meghatá-10 rozta) határértékéknél nagyobb amplitúdójú feszültség a (16) rezgőkörben nem jelenhet meg, ami, annyit jelent, hogy a bevezetésben tárgyalt amplitudókorlátozást biztosítjuk. Ha viszont a (2, 3) kits térítőlemezekre felvitt nagyfrekvencia amplitúdójú zavar fellépte folytán hirtelen megnövekedik, akkor az elektronsugár nagy részben a (7, 8) elektródákra megy át és a (9, 9') ellenállásokon íeszült-20 ség jelenik meg, amelyet egy Vagy több fokozat hatástalanítására használhatunk Tel, ami azt jelenti, hogy a zaVar idejére való kikapcsolást is biztosítani tudjuk. A (4, 5) elektródákra természetesen 25 nemcsak modulált nagyfrekvenciájú hordozó hulíánlót, hanem bármilyen más változó amplitúdójú váltófeszültséget is felvihetünk, amellyel e váltófeszültség amplitúdójától függően különböző villamos 30 hatásokat kívánunk kiváltani. A továbbiakban ezzel kapcsolatban egyszerűség kedvéért mindig modulált nagyfrekvenciájú hordozóról fogunk beszélni, ez azonban mindenkor helyettesíthető más Váltb-35 zö amplitúdójú váltófeszültséggel is. A 3. ábra szerinti kapcsolásnál az erősítendő áramot természetesen akár a (4), akár az (5) elektródáról külön-külön is levehetjük és szokásos együtemű erő-40 sítést is eszközölhetünk. Továbbá a (4, 5) elektródákhoz demoduláló áramkört is kapcsolhatunk, mikoris ez elektródákkal kétoldalas, azaz teljes egyenirányítást végezhetünk. Ezt az esetet mutatja a 45 4. ábra, ahol a 3. ábrán látható elektródarendszert jó áttekinthetőség céljából távlati képben ábrázoltuk, mimellett ismét feltételezzük, hogy a (2, 3) kitérítőclektródákra modulált hordozöfrek-50 veheia jut. Ä 4. ábrán a (4, 5) elektródákhoz a földelt (21) terhelő ellenállás csatlakozik, amelyet a nagyfrekvencia levezetésére való (22) kondenzátor hidal át. A (21) 55 ellenálláson keletkező hangfrekvenciát a (23) kondenzátoron át a (24) rácslevezető ellenállással ellátott (25) erősítőcsőbe vezetjük. Megfelelő méretezés esetén a (4, 5) elektródák olyan nagy áramot szolgáltathatnak, hogy a (21) ellenálláson 60 fellépő feszültség esetleg egy végcsö kivezérléséhez is elegendő. A 3. vagy 4. ábra szerinti kapcsolásnál a különböző elektródafeszültségeket a 3. ábrán látható, feszültségosztó (30, 31) 65 ellenállásokról vehetjük le úgy, hogy a (B) áramforrás összfeszültségét e két ellenállás (32, 33) kapcsaira visszük fei. A (30) ellenállás (34) pontjához a szokásos Vehnelt-henger, a két ellenállás közötti 70 (35) ponthoz az (1) cső (K) katódája, a (36, 37, 38) pontokhoz a cső különböző segédánódái, a (39) ponthoz a földelésen át a cső gyüjtőelektródái vannak kapcsolva. A (39) pont a (15, 15') erősítő 75 vagy a rádióvevőkészülék földpontja. A földelésnek ez a módja elesik, ha a (9, 9') ellenállásokon fellépő feszültséget nem kell a földpontenciálból kiindulva mint negatív feszültséget felhasználni. 80 Ez esetben a (35) katóda pontot földeljük, minek folytán az összanódafeszültség kisebb lesz. A (15, 15') csövek anódafeszültségét az áramforrás }- (B) pontja szolgáitalja. 85 A találmány szerinti kapcsolás előnyös hatását akkor is elérhetjük, ha az elektronsugarat a gyüjtőelektródákon pontalakúvá központosítjuk. Ez esetben a modulált nagyfrekvenciájú vagy más 90 váltófeszültség ütemében az elektronsugarat erősség szempontjából is vezérelni kell. Erre azért van szükség, mert a gyüjtőelektródák áramfelvétele szempontjából mindegy, hogy a pontalakúvá köz- 95 pontosított elektronsugár ugyanannak a gyüjtőelektródának mely részét éri. Az 5. ábra a találmány szerinti kapcsolásnak ezt a kiviteli alakját mutálja. Az (1) csőben a (41) fűtésű (42) katóda, «W az erősséget vezérlő (43) elektróda, az elektronoptikai célokra való (44, 45) elektródák, a már ismertelett (2, 3) kitérítőlemezek, ezekre merőlegesen fekvő (2', 3') kitérítőlemezek és az ugyancsak 105 ismertetett (4, 5, 6, 7, 8) gyüjtőelektródák vannak, amely utóbbiakhoz a 3., illetőleg 4. ábrával kapcsolatosan leírt áramkörök, illetőleg áramköri elemek vannak kapcsolva. A különböző elektródák feszült- 110 ségét a (49) telep sarkaihoz kapcsolt (48) potencióméterről vesszük le. A sugár er Ősségvezérlése céljából a nagyfrekvenciájú hordozóhullámot a (43) elektróda hozzávezetésének (46) és (47) pontja közé 115