122742. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás rádiókészülékekhez, különböző villamos hatások kiváltására és e kapcsolásban felhasználható villamos kisütőcső

2 122742. rezgési jelenségek miatt —• esetleg késni fog. Az amplitndókorlátozás elvi működé­sét a 2. ábra mutatja, ahol valamely 5 elektroncső telítési karakterisztikája lát­oató. A cső (P) munkapontja elvileg úgy van beállítva, hogy pl. a 100%-os modu­lációnak megfelelő amplitúdónál nagyobb amplitúdójú zavarcsúcsok levágódjanak. íO Azonban gyakorlatilag a modulált (m) nagyfrekvenciából csak olyan amplitúdót szabad a rácsra rákapcsolni, hogy a karakterisztika alsó és felső könyökgör­bülete még 100%-os moduláció esetén se 15 okozhasson torzítást. Márpedig, ha ezt figyelembe vesszük, akkor a cső —amint a rajzból látható — még a 100%-os moduláció felett jelentkező pl. (zs , z 4 ) zavarcsúcsokat is átengedheti (lásd (z3 ' ; 20 z4 '), tehát a zavarmentes vétel nincs kellőképen biztosítva. Lehet különböző bonyolult kapcsolásokkal e hátrányon részben segíteni, azonban a kívánt határ­értéknél bekövetkező biztos levágást még 25 így sem lehet biztosítani. Kísérletek azt mutatták, hogy a zavar­elnyomás szempontjából a legkedvezőbb, ha az amplitudókorlátozást és a zavar időtartamára való hatástalanítást együt-30 Lesen alkalmazzuk. Ehhez azonban nagy­számú csőre és kapcsolási elemre van szükség, tekintettel arra, hogy az ampli­tudókorlátozás és a hatástalanítás két külön kapcsolási feladat, amelyek mind-35 egyike külön-külön is sok elemet igényel. Ajánlották már katódasugárcső alkal­mazását is, a zavar idejére történő ki­kapcsolás céjára. Az ismert megoldásnál a katódasugarat a működési határértékre 40 előfeszített elektroncsővel vezérelték. Ha a cső rácsát e határétéknélnagyobb nagy­frekvencia érte, akkor a meginduló anóda­árammal a katódasugarat villamos vagy mágneses úton oly elektródára térítették 45 ki, amelyhez ellenállás volt kapcsolva és ez ellenálláson lefolyó elektronáram szol­gáltatta a hatástalanító feszültséget. A katódasugárcső tehát ez esetben csak relészerű kapcsolóként működött. 50 A találmány az utóbb említett ismert megoldás alapgondolatát a sugár kitérí­téssel való hatáskiváltást használja fel ugyan, azonban azt nagy mértékben továbbfejleszti. 55 A találmány u. i. olyan kapcsolás rádiókészülékekhez, a felfogott rezgések amplitúdója szerint különböző villamos hatások kiváltására, különösen rádió­zavarok elhárítására, elektronsugaras vil­lamos kisütőcsővel és az elektronsugár 60 kitérítésére való kitérítőeiemekkel, amely­nél a kis ütőcső magába a jelvevőcsator­nába van iktatva és a kisüiőcsőben több gyüjtőelektróda van felszerelve, amelyek­hez a különböző kívánt villamos hatások 65 felléptét biztosító áramkörök vagy áram­köri elemek csatlakoznak. Emellett az elektronsugár kit érit csenek mértékét a kitéríőeieínek útján a felfogott rezgések amplitúdója befolyásolja és az elektron- 70 sugár, amint a kitérítés mértékétől füg­gően a különböző gyüjLőeiektródához (elektródákhoz) ütközik, az ehhez (ezek­hez) kapcsolt áramköröket vagy áramköri elemeket működésbe hozza. 75 A találmány előnyös kiviteli alakjánál a kitérítőclemekre a felfogott modulált nagyfrekvenciájú hordozóhullámot visz­szük fel és egyes gyüjtőelektródákhoz erősítő- vagy demodulálópályát, más 80 gyüjtőelektródákhoz pedig olyan egyen­feszültséget előállító pályát kapcsolunk, amely egyenfeszültség a készülék hatás­talanítására felhasználható. Ezzel a kap­csolással a leírandó módon a beállított 85 határértékig erősítést vagy demodulálást, azon túlmenőleg pedig amplitudókorlá­tozást eszközölhetünk és egyszersmind a zavar idejére való hatástalanítást is biztosíthatjuk. Eszerint a kapcsolás egye- 90 temes jellegű, mimellett a bevezetésben vázolt, hasonló célú, ismeri kapcsolások­nak előnyeit egyesíti, hátrányait pedig kiküszöböli. A kapcsolás előnye az is, hogy nagy belső ellenállásánál fogva nincs 95 csillapító hatása és a beállított határ­értékig a lineáritást mindenképen bizto­sítja. A találmány szerinti kapcsolásnál az elektronsugár keresztmetszete tetszés- 100 szerinti geometriai idom, pl. derékszögű négyszög, kör stb. lehel, amit a sugár magában véve ismeri elek trón optikai vezérlésévej érhetünk el. Az elektronsugár továbbá a gyüjtőelekIrodákon pontala- 105 kúvá is központosítható. Ez uíóbbi eset­ben az elektronsugár erősségé! is vezérel­jük. Az elektronsugár kiterítését akar elek­trosztatikus, akár elektromágneses úton 110 eszközölhetjük. így pl. ki térítőelemek­ként lemezeket, tekercsekel, bolelektró­dákat stb. alkalmazhatunk. A találmány keretébe tartoznak a találmány szerinti kapcsolásokhoz elő- 115 nyösen felhasználható elektronsugaras

Next

/
Thumbnails
Contents