122688. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső sugárzó energia jelzésére és/vagy mérésére

1-23688.: mástól elkülönítjük, úgyhogy a kisülés ionjai a fotókatódat nem érhetik cl. A 2. ábra érlel iné hen ä kimütálaindó fény jobbról esik az átlátszó (8) .katódára, .?> meiyet a (9) átvezetésen át néhány kilovolt negatív feszültségre hozunk az ibolyántúli sugarakat átbocsájtó (10) ablakra lecsapott villamosan vezeti», azonban majdnem átlátszó ezüsttükörrel szemben, amely veil o kony fluoreszkáló anyagrétieget, pl. cinkszulfidréíeget hord. Ha a : f elMődo fotóelektronok a ciiiikszulfidban fluoreszcenciát váltanak ki, akkor annak ibolyántúli része a (10) ablakon áthatolhat, majd a, pl. ü r> rézbiőil való (11) henger belső falára jut, ahol megint fotoelektronokat vált ki. A henger ugyanolyan potenciálú,, mint a cinkszulfidot hordozó ezüsttükör.'míg a, pl. 0.1 mm átmérőjű wolframhuzalból való (12) száni:20 lálóhuzal. a hengerrel szemben mintegy plusz 400 voltra telitöltve. Mindegyik fotóelektron a henger és a huzal között a. pl,' 15 mm nyomású hidrogén töltésben kisülést vált ki. amely a mintegy 109

ohm 25 nagyságú (13) ellenállás folytán megint rögtön megszakad. A (13) ellenálláshoz a számlálásra való (14) elektrométer. illetve számlálócsöveknél ismeretes erősítőberendezés bemenő .30 köre csatlakozik. A fluoreszkáló ernyőit (ablakot) akként alakítottuk ki, hogy a fluoresszencia lénynek lehetőleg nagy része jusson, a hengerbe. .35 A 3. ábra oly kivitelt mutat, melynél a két teret elektronok részére áteresztő, azonban ionok részére át nem eresztő válaszfal választja el egymástól és pedig a katódateret a számlálócső kisülési terétől 40 nemfémes folia választja el, a íbtoelektronokat pedig elektronoptikai eszközökkel gyűjtjük a számlalóhuzalra. Effajta elrendezés akkor mutatkozik különösen célszerűnek, ha lelmikai vagy 45 egyéb okoknál fogva nagy kiterjedésű fotok a tódat használunk. Az elrendezés a következő: A kimutatandó fény jobbról a (15) ablakon a (18) számláióosőihenger (16) és 50 (17) furaián a (19) üvegfólián át a nem mágneses fémlemezből, pl, ezüstből, rézből vagy molibdénből való sík (20) í'otokatódára jut. E fémlemezre a (21) 113mlványból megfelelő' fényelektromos anyagot, .55 pl. céziumot gőzölhetünk, miután azt előzőleg megfelelő felületi réteggel, pl. oxidréteggel láttuk el. . . • A fotokatódán a fénnyel kiváltott íotoelektronokat a (22) rács égyneműen és párhuzamosan gyorsítja ós .azok a villamos 60 gyűjtőlencsét alkotó három (23, 24, 25) rekeszen haladnak át, amely rekeszeket oly potenciállal látjuk el. hogy a (20) katódáról jövő elektronok gyakorlatilag mind elérjék a (27) számlálóhuzalt. A m (25) rekesszel összekötött (26) védőrács az üvegfal feltöltődése folytán képződő ká:ro$ mezőit befelé ernyőzi. A végett, hogy csupán néhány 1000 volt (pl. 2000 volt) gyorsítófeszültséggel dolgozhassunk, szűk- 70 séges, hogj7

az üvegfólia csekély, mintegy 0.5 fj. vastagságú legyen. Mivel a katódateret a szivattyúval való légtelenítése céljából kifütéssel mesísziemenioileg gáztalanílani kell, az üvegfóiliát a falakká!! ossza 75 kell forrasztani és nem elegendő, ha azok csak ragasztva vannak, A üvegfallal összeforrasztott rendkívül vékony üvegfóliát a találmány értelmében a következőképen állíthatjuk elő (lásd 6a. 80 és 6b. ábrákat). Pl. 10 mm belső átmérőjű (47) üvegcsövet egyik végén (48) golyóvá bővítünk, melynek falvastagsága a honilokfelületén csak néhány század mm. Egy második (49) 85 csövet egyik végén 1—2 mm belső átmérőjűvé szűkítünk. A (47) és (49) csövek külsői végeit fúvócsövekkel kötjük öszsze, úgyhogy mindkét csőbe közös térből fújhatunk. 90 Ha már most a 6a. ábrán látható vonalzóit (51) részt a két cső egyenletes forgatása mellett világos vörösizzóra hevítjük, a gömb homlokfelületét a (49) cső nyílására helyezzük és rövid ideig erősen 95 belefújunk, akkor, miként azt a 6b. ábra mutatja, a középső rész (52) fóliává tágul, melynek falvasitagsága annál kisebb, minél kisebb az (50) kiindulási átmenő, minél vékonyabb a (48) golyó homlokfallá 100 és minél jobban fújtuk fel a csövet. így 15—50 mm átmérőjű és egészen 0.1 p. vastagságú fóliákat állíthatunk elő, melyeket veszély nélkül termikusan gáztalaní thatunk, vagyis kif üthetünk. 105 A 3. ábra szerinti elrendezésnél épp úgy, mint azt a 2. ábrával kapcsolatosan ismertettük, a kisülési teret alkalmas gáztöltéssel láthatjuk el. E célra pl. 5--10 mm nyomású hidrogén alkalmas. A (18)-nál 110 kiváltott kisüléslökésekel- a (28) ellenálláson feszültséglökések alakjában, ismert módon elektrométerrel megfigyelhetjük, il<letve erősítőn át mehanikai számlálóművek vezérlésére használhatjuk. 115 A3, ábrában látható elrendezést, másként azt a 3a. ábra mutatja, akként változtat-