122688. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső sugárzó energia jelzésére és/vagy mérésére
122688. 3 hatjuk meg, hogy elektronoptika használata fölöslegessé válik. Különösen a látható színképkörzethez használható elrendezés a következő: '•> A fény felülről a (29) csőcsonkon. át a belső részére leigazolt, átlátszó (30) íötokatódára esik, mely a kivezetett (31) áramhozzávezietéssel van ellátva. A (32) üvegíolia, mely mindkét oldalára felgözölt io gyengéin kéken átlátszó ezüstréteget hord, a (33) kiviezietésisiel ' van összekötve és a fotokatódával szemben néhány kilovoltra feltöltve, úgyhogy a fotoedektronoik a fólián áthatolhatnak. Az áthatolt elektronok azjf> után a (34) számlálóhuzalt érik és a (32) fóliával azonos potenciálra hozott (35) lemez és a (34) számlálóhuzal között kisüléseket gyújtanak. A (36) ellenálláson ekkor íeszültséglökések lépnek fel. melye-20 ket, miként már fentebb ismertettük, ismert módon regisztráIhatunk. A találmány további kivitelét a 4. ábra mutatja. A számlálócső kisülési terében ez esetben segéde'ektróda van elrendezve, :>.-> melyet a negatív számlálóesőeiiektródávail szemben oly potenciálon tartunk, hogy a számlálócső kisülésénél képződölt ionokat a íolokatódátói távol tudjuk tartani. A segédelektróda hatását a 4. ábrábam 30 feltüntetett módon hasznosíthatjuk. (37) pl. 5x10« ohmos, a (38) pl. 109 ' ohmos és (30) pl. 108 ohmos ellenállást jelent. A (40) számlálócső belső felüliébe íényelektromon hatékony anyaggal van ismert mó.'•if, don ellátva. A (44) segédrácsnak kilépési munkája lehetőleg nagy legyen, az pl. ismert módon oxigénnel kezelt wolframból álljon. Az elrendezés működési módja a követ-40 Ha a jobbról jövő fény & (40) henger belső falán, fotoelektroint vált ki, akkor az a (44) rácson át a (42) számlálóhuzalra jut (a henger és rács, mivel azok a (37) leHenáüáson át egymással össze vannak kötve, 4f> egyelőre azonos potenciálnak) és egyrészt a számlálóhuzal, másrészt a katóda és a segédrács között kisülést gyújt. Ennek az a következménye, hogy a rácson és a katódán a potenciál csökken, még pedig f>o előbb a katóida potenciálja, úgyhogy a kisülés főrésze a rácshoz és nem a katódához ég. Ha ezenkívül a (43) feszültséget csak néhány tized, volttal választjuk nagyobbra, 65 mint a cső gyújtási feszültségét, akkor elérjük, hogy a számlálócső kisülésének csak igen csekély számú ionja jut a katódára. Az öngerjesztést így különösen kis ionsebességet adó nagy molekulájú gázlöt-r lés használatával, pl. alkoholgőz használa- 60 tával messzemenőiéig csökkenthetjük, úgyhogy zavaró öngerjedés nem lép már fel. Az 5. ábra olyan kiviteli alakot mutat. melynél a számlálócsőbe beépített íékeizőráccsal elérjük, hogy a számlálócső! ki- 65-zárólag csak meghatározott hullámhosszkor zei be eső tényre jön működésbe, mely igen szűk határok közé lehet szorítva. Az elrendezés a következő: A fény felülről' a csőcsonkon át a (44) íotokatódára 70.« jut, melyen fotoeiektronokat vált ki. úgy, miként azt a 3. ábrával kapcsolatban ismertettük. A fotoeíeklronoknak. bogy a (46) fólián átható Ihass anak, előbb a (45) rácson kell átháladiniok. Mivel ez utóbbi 75 a katódával szemben kissé negatívan van feltöltve, az elektronoknak, hogy a rácson áthatolhassanak, meghatározott határinál nagyobb energiával kell rendelkezniök. Ez azt jelenti, hogy csupán meghatározott hul- 80 lámhosszúságú fény (melyet a (45) rácsra kapcsolt negatív előíeszülítség határoz meg) készíteti a berendezést működésre. A berendezés egyébként úgy működik, amint azt a 3a. ábra kapcsán már ismertettük. 85 A találmány további alakja szerint, a kisütőtérben oly összetételű gáztöltési alkalmazunk, hogy atz a katódával szemben iners, vagyis oly legyen, mely a katóda felületén, a kilépési munkát csökkentő vál- 90-i tozásokat nem okoz. Ezzel is elkerülhetjük a cső öngerjedéséi. Pl. a gáztöltet és katódanyag következő kombinációja ajánlatos : Gáztöltet: 95 15 mm nyomású legtisztább hidrogén, 10-6 mm nyomású legtisztább oxigén, 3xl0~4 mm nyomású higany, katóda: rézre lecsapott kálim. too A találmány értelmében továbbá a kisülési tér gáztöltése legalább részben elektronegatív gázból, pl. brómból állhat. Annak az ismert eljárásnak a felhasználásával, melynek értelmében számlálócső ki- tos sülését külső ellenállás nélkül is, elektronegaiív gáztöltéssel a legrövidebb idő múlva megszakítjuk, a katódatérnek és kisülési térnek a találmány szerinti felosztásával, illetve szétválasztásával az a lehető- uo ség adódik, hogy a kisülőcsövet fotocellaként mindenfajta hullámhosszúságú sugárzáshoz (pl. hangosfilmhez és távolbalátáshoz) használhatjuk. Az elérhető futóáramok külső erősítés nélkül, mintegy a U5 l()1,:'-szerieisét érik el a szokásos fotokatódákkal elérhető1 fótocellaáramoknak.
