122650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bituminák és rokonanyagok nemesítésére
Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^OÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122650. SZÁM. Xl/b. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — P. 9382; ALAPSZÁM. Eljárás bituminák és rokonanyagok nemesítésére. The Universal Process Parent Co. Ltd., London. A bejelentés napja 1938. évi június hó 3-ika. s A találmány eljárás bituminák és rokonanyagok nemesítésére. Az eljárással igen jó műanyagot állíthat mik elő. A találmány értelmében szurkos, kát-5 rányós alkatrészeket tartalmazó bituminikát, ezekkel rokonanyagokat, vagy effajta anyagok származékait egyenként vagy egymással keverten kénsavval, szerves kensavszármazékokkal, kéntrioxid-10 dal, pirokénsavval, pohtionsavakkal, illetve az olajfinomításnál adódó savg\antával vagy ezek közül többel 180 Cu feletti hőmérsékleten 1, célszerűen lOaímoszféra fölötti nyomáson reagáltatjuk egymással. 15 Mesterséges masszák előállítása nyers ásványolajokból, palaolajokból, természetes aszialtok jókból és egyéb bitumenes anyagokból, ilyenek desztillált termékeiből, vagy maradékaiból kér.savval való 20 hevítéssel már imseretes. Evégett úgy járnak el, hogy ezeket az anyagokat kénsavval összeolvasztják és addig hevilik, míg egynemű anyag nem keletkezik. Ekkor a kénsav H2 S0 4 = H 2 0+S0 3 + 0 25 egyenlet értelmében elbomlik és a kénsav oxidálólag hat. Miként az egyenletből ' látható, az oxidálásnál csupán 1 atom oxigén használódik el, míg a kénsav többi része víz és kéndioxid alakjában a reak-80 cióskeverékből távozik. Az így előállított műanyagoknak kedvezőtlen fi;ikai tuk jdonságaik vannak, mely körülményt a tökéletlen oxidálásnak kell tulajdonítani. így pl. a nyúlási gcr-35 beje igen alacsonyan feksiik. Ha az oxidálást a kénsav mennyiségének a növelésével kíséreljük meg fokozni, akkor elszenesedés következik be, amjálíal a kapott termék rideg és törékennyé válik. Ez a hatás a levegővel való íuvatáshoz ÍO hasonló, de gyorsabban és erélyesebben megy végbe, úgyhogy a kapott termék '• képlékenysége és teimoelaszticitása nem jó. Az anyag könnyen elég, elkoimosodik. Olajtartalmú anyagoknál eljártak úgy 45 is, hogy a kénsavval, vagy kénsavat taitaimazó anyagokkal elkevert alapanyagokat 120—-öCU. C°-ig hevítették, amikoris a kérsavnak a bituminás anyagokkal képezett addíciós teiméke keletkezik. 50 E lermék, ha elegendő olajos alkatrészek voltak jelen, a reakciós tömegből csapa- • dék alakjában válik ki, melyet azután äz olajos alkatrészektől elkülönítenek. Ha e csapadékot 220 C° fölé hevítik, 55 akkor a kénsavaddiciós bitumen szerű anyagok, kéndioxid fejlődése kőiben el- ; bomlanak. A visszamaradt bitumenszerű anyagot, melynek tulajdonságai az előbbiekben ismertetettekkel egyednek, mű- 60 aszfaltként használják. Ismeretes olyan eljárás is, melynél bitument tartalmazó desztillációs maradékokat, különcseíi nyersolajmaradványokat, elemi kénnek és kénsavnak, kb. 65 egyenlő mennyiségű keverékével 250 C° fölé hevítik. A kén a bitumenes anyagokkal reagálva kénhidrogént fejleszt, mely a kénsavval, vagy a kénsavvegyülettel reakcióba lép és elemi kén kiváltsa kcz- 70 ben a bitumenes anyagok minőségét javítja. Ismeretes végül olyan eljárás is, melynél a bitumenszerű anyagokat kénsavval
