122650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bituminák és rokonanyagok nemesítésére

2 132650. és növényi vagy állati okjokkal, zsírok­kal, továbbá káucsukféltstgekkel, ugyan­csak magasabb, célszerűén 180—560 C?-ra hevítik. E.mél az eljárásnál is a kénsav 5 H2 S0 4 =H 2 0+SO a + 0 egyenlet értelmé­ben eibomuk. A statu nascens oxigén a kátrányos bitumenes «anyagokat oxi­dálja, a kéndioxid és a víigóz pedig a rendszerből távozik. A reakció közben a 10 kénsav és a hő hatására az anyag az oxidált'sän kívül kondenzálódik, poli­merizálódik és növér.ji végy állali oh jók­kal nemesített műanyag adódik. A fenti eljárásokhoz a kénsavon kivül 15 aránylag dríga anyagokat, mint növényi vagy állati ok jókat, elemi ként kell aránylag nagy mennyiségben hozzá­keverni, hogy használható műanyagokat kaphassunk. Eme anyagok alkalmazása 20 nélkül a kapott műanyag törékeny, silány minőségű. Ismeretes végül, hegy műaszfaltok elő­álhtésára szénhidrogéneket, mint nehéz­okjokat és kátrányokat kéndioxiddalhő-25 kezelesnek vetik alá. Ez az eljárts hasonló eredményre vezet, mintha az anyagokat kénadalék mellett levegővel fúvatjuk. Az eddig ismeretes eljárt soknál a bitu­ment tartalmazó anyag kétsavval hevít-30 ve, 120 C° feletti hőmérsékleten nagy­mennyiségű kéndioxid fejlődése melleit reagál; a kéndioxid eres habzás mellett, anélkül, hogy msgával a reakciósanyeggal észrevehető ménekben reagált volna, a 35 rendszerből távozott. A nagyobb mennyi­ségű kénsavat tartalmazó reakcipsanyag­nál a felszabaduló kéndioxid olyan eres habzást létesít, mely ezt az eljárást gya­korlatilag majdnem kivihetetlenné teszi. 40 Nagyobb mennyiségű kénsav a bitumen­szerű anyagokra igen erősen pxidálólag hat, azt részben eiszenesí.i. A találmány annak a felismerésén alap­szik, hogyha az aszfaltos, szurkos, kátrá-45 nyos alkatrészeket tartalmazó bituminá­kat, ezekkel rokonanyagokat vagy ezek származékait kénsavval nyomás alatt hevítjük, akkor a kénsav nem a H2 S0 4 = =H2 0-|-S0 2 4-0 egyenlet értelmében re-50 agái, mely szerint a kénsav csupán oxi­dálólag hat és a kéndioxid a rendszerből gázalakban távozik, hanem a kéndioxid —• kén hozzáadása nélkül is —• részt vesz a reakcióban. Nyomás alatti munkánál 55 azonkívül a kénsav bomlá sából származó, továbbá a reagálóanyagokkal bevitt víz­tartalom kedvezően hat és a reakció erős­ségét enyhíti. A reakciófeltételek meg­felelő megválasztása mellett előre meg­határozható fizikai tulajdonságokkal ren- 60 delkező termékekhez juthatunk. így jó műanyagokat kaphatunk, melyek jó kép­lékenység mellett jó elasztikus tulajdon­ságokkal és nagy termoelaszticitással rendelkeznek. 65 A bituminák és rokonanyagok alatt, aszfaltokat, ásványolajokat, barnaszén-, kőszén-, turfa, palaolaj-, fakátrányokat, gyanta-, zsír és csöntkátrányokat, effajta anyagok szurkait, gyantaszurkokat, mon- 70 tánszurkot, a fenti anyagok finomítási és feldolgozási maradékait, mint desztillá­lási,hidrálási és krakkojási maradékokat és általában ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket értünk. " 75 A találmányra jellemző reakció nyomás alatt 180° feletti hőmérsékleten játszódik le. Ügy találtuk, hogy a kedvező hőmér­sékleti határok 180 es 360 C° között fek­szenek. A nyomás nagyságát úgy választ- 80 juk meg, hogy a reakció folyamán kén­dioxid a rendszerből ne távozzék, A re­akciós anyagoknak zárt térbe való heví- , tésekor ez a feltétel adva van, és a nyo­mást a hevítés folyamán a reakciós 85 anyagból fejlődő gőzök és gázok egy at­moszférán felül, általában 10 atm.-nál is nagyobbra erneHk. A reakció egyenletes lefolyásának az elősegítésére és az elszenesedés megaka- 9° dályozására előnyös, ha a reakciókeveré­ket jól keverjük. A reakcióhoz használhatunk tömény kénsavat. A tömény kénsav bizonyos mennyiségen túl való használatának 95 határt szab az a körülmény, hogy a kén­sav a szerves anyagokat elroncsolja. Éppen ezért, ha több kénsavat kívánunk a reakcióhoz felhasználni, úgy járhatunk el, hogy az eljárást kisebb mennyiségű 100 kénsavval többször megismételjük. El­járhatunk úgyis, hogy hígított, pl. 70%­os, vagy annál hígabb kénsavat alkal­mazunk, így pl. venezuelai nyersolaj desztillációs maradványt 9% tömény 105 kénsavval autoklávban nyomás alatt 250 C°-ra hevítve Krämer-Sarnow szerint 110 C° olvadáspontú műanyagot kapunk. A kapott anyagban már az elszenesedés jelei kezdtek mutatkozni. Több kénsav í10 alkalmazása már csak rosszabb minőségű anyagokat eredményezett. Ha azonban a műveletet először 6%, azután 4% és újra 4% kénsavval háromszor megismételtük, akkor 160 C°-on olvadó terméket kap- 115 tunk, melynek penetrációja Din előírások

Next

/
Thumbnails
Contents