122569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kocsonyásodó pektin előállítására
4 122569. bonát hozzáadásával 2.7—3.0 fokozható, így erősen kocsonyásító pektint kapunk és egyidejűleg a pektin további hidrolízisét meggátoljuk, illetve 5 csökkentjük. Minthogy az, optimális pH a kalciummal való kiesapás számára kb. 4.0, mint alant leírjuk, a, közömbösítést a kivonás közben célszerűen megszakítjuk, mielőtt ezt a pH-.t elérnők. A nátrium 10 a pektinre peptizáló hatással van és ha a közömbösítésre nátriumbikárbonátot használunk, akkor utólagosan nagyobb mennyiségű kalciumon szükséges, hogy a pektin kicsapódjék. Miután a vizet föl-15 melegítettük és a megsavanyított almatörkölyt azzal összekevertük, a hőmérséklet kb. 60 C lehet. Az anyagot egy óra hosszat tarthatjuk ezen a hőmérsékleten, mire a pektinoldatot az oldhatatlan 20 anyagból megfelelő módon, pl. sajtolással különválasztjuk. A pektinoldatot hűtjük és szűrjük, mire a pektin az oldatból valamely ismert módon kicsapható, célszerűen fémionok segélyével, különösen 25 alkáli földfémek sóinak a felhasználásával, amelyek kalcium- vagy más ionokat adnak. A kivonás után további kezelésre a kivonatot célszerűen 60 C° alá hűtjük, hogy a kocsonyásodó képesség csökkené-30 sét meggátoljuk. Az almatörkölynek a kivonótartányban levő pH-iiál való kivonásakor nem kapnánk kalciummal kicsapható pektint az előző savkezelés nélkül, más szóval, maga 35 a kivonó művelet nem volna elégséges, mivel a savkezelés hatása a kivonás közben gyakorlatilag nem érhető el. Körülbelül tízszer annyi savra lenne szükség, hogy a leírt savkezelés hatását a kivonás 40 közben létrehozzuk és emellett a pektinnek igen erős szétbomlása következnék be. Továbbá nehéz, sőt lehetetlen lenne a folyamatot kellően szabályozni, mivel a hidrolízises változás, amely a fentleírt 45 savkezelésnél fokozatosan és aránylag lassan, megy végbe, sokkal gyorsabban menne végbe és olyan körülmények között, amelyek igen nehezein szabályozhatók, ha a kezelést nagyobb mennyiségű szabad fo-50 lyadékkal sav jelenlétében melegen vinnők ki, mint a kivonási eljárással. Az időben Iriilönválasztott savkezelésnek ós utólagos kivonásnak kombinációja a legcélszerűbb, leghatásosabb és leggazdasá•55 gosabb módszer, amely könnyen szabályozható és amelynél a legkevesebb ásványi sav használható, hogy a kívánt pH-t elérjük és emellett kalciummal kicsapható erősen kocsonyásító pektinben maximális kitermelést érünk el. 60 4.0 pH-órték a kicsapáshoz nagyon alkalmas, mivel magasabb pH-értékeknél igen sötét csapadékot kapunk a kitermelés lényeges fokozása nélkül és így a pektinoldatot megfelelő alkálival 4.0 pH-ra g5 közömbösítjük. Erre a célra előnyösen CaCOs-ot használunk, ha a pektint káleiumionoikkal akarjuk kicsapni. Ha a savikezelés nem volt túl erős, akkor a kálciumpektinát ennél a közömbösítésnél 70 nem csapódik le, habár némely esetben erre hajlamos. Elegendő mennyiségű OaOl2-ot adunk hozzá, hogy a kalciumionok koncentrációját annyira fokozzuk, hogy a kálciumpektinát az oldatból leesa- 75 pódjék. Habár a CaCOs magábanvéve is használható lenne' a szükséges kalciumionok bevitelére, előnyös ezenkívül CaCl2-t használni, hogy a pH-értéknek 4.0-nél továbbmenő közömbösítését elkerüljük. Mi- go nél hidegebb a reakciókeverék, annál könnyebben lehet a káleiumpektinátot lecsapni; célszerűen 20—25 G° hőmérsékletet használunk, mivel magasabb hőmérsékleteknél a csapadék általában inkább §5 zselatinos és nehezebb feldolgozni. A CaCla-nak adagolandó mennyisége laboratóriumi vizsgálat és a gyári gyakorlat útján könnyen meghatározható és a legtöbb esetben nem lépi túl a felhasznált 90 kálciunikarbonát mennyiségét. Ha azonban a kivonásnál közömbösítést végzünk, lényegesen több kálciumklorid szükséges, hogy a kellő kálciumkoncentráeiót elérjük. 95 Lecsapás után a kálciumpektinát a felszínre eimelkedik és az alatta levő folyadékot leengedjük. A lecsapott anyag sok gázt tartalmaz, amit úgy távolíthatunk el, hogy a csapadékot légritkított tér ha- 100 tásának tesszük ki. Ezzel a gázmentesítéssel a csapadék sajtolását megkönnyítjük. A folyadék leengedése és a sajtolás után a terméket végül megszárítjuk. Ahelyett, hogy a pektinoldatot CaCOs- 105 tal semlegesítjük, a pektint alkohollal is lecsaphatjuk, ismét oldatba vihetjük és a kálciumkloriddal csaphatjuk le anélkül, hogy karbonátot alkalmaznánk. A kb. 4.0 pH-értékre való semlegesítés azon- 110 ban általában előnyben részesítendő. A fentleírt módon előállított kálciumpektinát önmagában hideg és forró vízben savhozzáadás nélkül oldhatatlan- Nagy a hamutartalma és a kalcium ós hamu 115 százalékos mennyisége a kiindulási anyag