122569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kocsonyásodó pektin előállítására

4 122569. bonát hozzáadásával 2.7—3.0 fokoz­ható, így erősen kocsonyásító pektint kapunk és egyidejűleg a pektin to­vábbi hidrolízisét meggátoljuk, illetve 5 csökkentjük. Minthogy az, optimális pH a kalciummal való kiesapás számára kb. 4.0, mint alant leírjuk, a, közömbösítést a kivonás közben célszerűen megszakít­juk, mielőtt ezt a pH-.t elérnők. A nátrium 10 a pektinre peptizáló hatással van és ha a közömbösítésre nátriumbikárbonátot használunk, akkor utólagosan nagyobb mennyiségű kalciumon szükséges, hogy a pektin kicsapódjék. Miután a vizet föl-15 melegítettük és a megsavanyított alma­törkölyt azzal összekevertük, a hőmér­séklet kb. 60 C lehet. Az anyagot egy óra hosszat tarthatjuk ezen a hőmérsék­leten, mire a pektinoldatot az oldhatatlan 20 anyagból megfelelő módon, pl. sajtolás­sal különválasztjuk. A pektinoldatot hűt­jük és szűrjük, mire a pektin az oldatból valamely ismert módon kicsapható, cél­szerűen fémionok segélyével, különösen 25 alkáli földfémek sóinak a felhasználásá­val, amelyek kalcium- vagy más ionokat adnak. A kivonás után további kezelésre a kivonatot célszerűen 60 C° alá hűtjük, hogy a kocsonyásodó képesség csökkené-30 sét meggátoljuk. Az almatörkölynek a kivonótartányban levő pH-iiál való kivonásakor nem kap­nánk kalciummal kicsapható pektint az előző savkezelés nélkül, más szóval, maga 35 a kivonó művelet nem volna elégséges, mivel a savkezelés hatása a kivonás köz­ben gyakorlatilag nem érhető el. Körül­belül tízszer annyi savra lenne szükség, hogy a leírt savkezelés hatását a kivonás 40 közben létrehozzuk és emellett a pektin­nek igen erős szétbomlása következnék be. Továbbá nehéz, sőt lehetetlen lenne a folyamatot kellően szabályozni, mivel a hidrolízises változás, amely a fentleírt 45 savkezelésnél fokozatosan és aránylag las­san, megy végbe, sokkal gyorsabban menne végbe és olyan körülmények között, ame­lyek igen nehezein szabályozhatók, ha a kezelést nagyobb mennyiségű szabad fo-50 lyadékkal sav jelenlétében melegen vin­nők ki, mint a kivonási eljárással. Az időben Iriilönválasztott savkezelésnek ós utólagos kivonásnak kombinációja a leg­célszerűbb, leghatásosabb és leggazdasá­•55 gosabb módszer, amely könnyen szabá­lyozható és amelynél a legkevesebb ás­ványi sav használható, hogy a kívánt pH-t elérjük és emellett kalciummal ki­csapható erősen kocsonyásító pektinben maximális kitermelést érünk el. 60 4.0 pH-órték a kicsapáshoz nagyon al­kalmas, mivel magasabb pH-értékeknél igen sötét csapadékot kapunk a kiterme­lés lényeges fokozása nélkül és így a pek­tinoldatot megfelelő alkálival 4.0 pH-ra g5 közömbösítjük. Erre a célra előnyösen CaCOs-ot használunk, ha a pektint kál­eiumionoikkal akarjuk kicsapni. Ha a sav­ikezelés nem volt túl erős, akkor a kál­ciumpektinát ennél a közömbösítésnél 70 nem csapódik le, habár némely esetben erre hajlamos. Elegendő mennyiségű OaOl2-ot adunk hozzá, hogy a kalcium­ionok koncentrációját annyira fokozzuk, hogy a kálciumpektinát az oldatból leesa- 75 pódjék. Habár a CaCOs magábanvéve is használható lenne' a szükséges kalcium­ionok bevitelére, előnyös ezenkívül CaCl2-t használni, hogy a pH-értéknek 4.0-nél to­vábbmenő közömbösítését elkerüljük. Mi- go nél hidegebb a reakciókeverék, annál könnyebben lehet a káleiumpektinátot lecsapni; célszerűen 20—25 G° hőmérsékle­tet használunk, mivel magasabb hőmér­sékleteknél a csapadék általában inkább §5 zselatinos és nehezebb feldolgozni. A CaCla-nak adagolandó mennyisége labora­tóriumi vizsgálat és a gyári gyakorlat útján könnyen meghatározható és a leg­több esetben nem lépi túl a felhasznált 90 kálciunikarbonát mennyiségét. Ha azon­ban a kivonásnál közömbösítést végzünk, lényegesen több kálciumklorid szükséges, hogy a kellő kálciumkoncentráeiót elér­jük. 95 Lecsapás után a kálciumpektinát a fel­színre eimelkedik és az alatta levő folya­dékot leengedjük. A lecsapott anyag sok gázt tartalmaz, amit úgy távolíthatunk el, hogy a csapadékot légritkított tér ha- 100 tásának tesszük ki. Ezzel a gázmentesítés­sel a csapadék sajtolását megkönnyítjük. A folyadék leengedése és a sajtolás után a terméket végül megszárítjuk. Ahelyett, hogy a pektinoldatot CaCOs- 105 tal semlegesítjük, a pektint alkohollal is lecsaphatjuk, ismét oldatba vihetjük és a kálciumkloriddal csaphatjuk le anél­kül, hogy karbonátot alkalmaznánk. A kb. 4.0 pH-értékre való semlegesítés azon- 110 ban általában előnyben részesítendő. A fentleírt módon előállított kálcium­pektinát önmagában hideg és forró víz­ben savhozzáadás nélkül oldhatatlan- Nagy a hamutartalma és a kalcium ós hamu 115 százalékos mennyisége a kiindulási anyag

Next

/
Thumbnails
Contents