122164. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcsöves berendezés
Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123164. SZÁM. VII d/j. OSZTÁLY. — M. 7402. ALAPSZÁM. Katódsugárcsöves berendezés. Radio Corporation of America cég:, New York, mint lams Harley Ambrose, Berkeley Heights, N. J.-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi január hó 26-ika. A. E. Á-beli elsőbbsége 1937. évi január hó 30-ika. A találmány különösen olyan katódasugárcsöves berendezés tökéletesítése,amelynek csövében a katódaisugáirnyaláb kitérül és fókuszbagyűlik, hogy az ütlkö-5 zési ernyőn összpontosított foltot létesítsen. A szokásos katódasugárcsöveknek rendszerint a k öv étkező alkatrészei vannak: közvetett fűtésű katóda, amelyet a ka-10 tódasugarat kialakító és annak erősségét vezérlő ernyőzöszerv, mégpedig dia-ÍTiagmanyílásos rá.cs vesz részben körül ós legalább két, a sugarait gyorsító, csőalaikú, diafragmanyílásos anóda, amelyeknek 15 nyílásai a. rács nyílásával egy vonalba esnek, mimiellett az említett elektródákat rendszerint elektronkilöivelőberendezásnek nevezik; továbbá a hatodával szemben elrendezett ütközési ernyő, amely felé a ka-20 tódasugár irányul, végül eszközök az ernyő és az anódok között, amelyek a sugarat az ernyő felülete mentén kitérítik. A nyílásos ráccsal szomszédos anódát rendszerint első aiiiódánaík ós a rácstól távolabb 25 fekvői anódát másodikinak nevezik. A nyílásos rács és az első anóda elektrosztatikus lencseként működik, amely a katódából kiinduló elektronáramot, rendszerint a rács és az. első anóda között fekvő gyujtópont-30 ban fóikuszbagyüjti; továbbá az első és a második anóda, a közöttük lévő elektrosztatikus mező folytán, ugyancsak elektrosztatikus lencseként szerepel, amely a sugai*at az ernyőn újból fókuszbagyüjti. Az 3fi újból Íókuszbagyüjtő második lencse és az ernyő közötti távolságnak háromszornégyszer akkorának kell lennie, mint az első gyújtópont és a második lencse közötti távolság, hogy a sugárnak az ernyőfelület menti megfelelő kitérítése lehetsé- íO ges legyen. A katódasugarak általában a fénysugarakhoz hasonlóan fókuszbagyűjthetők, azzal a különbséggel azonban, hogy a katódasugár, a benne lévő elektronok kölcsönös taszítása folytán, szétszóródni 45 igyekszik, ami a gyújtópontban megjelenő folt átmérőjének növekedésével jár. A második anódán alkalmazott lehető legnagyobb feszültség és ennek megfelelően a lehető legnagyobb sugársebesség mellett 50 a sugár áramának növekedése a rendszerint használt fluoreszkáló ernyőn a í'oit fényességét növeli, azonban a folt méretét is megnagyobbítja. E korlátozások folytán az ismert szerkezetű csöveknél a 55 folt elérhető legkisebb átmérője annyira határolt, hogy bizonyos célokra a folt sem. nem elég intenzív fényű, sem nem elég kis átmérőjű. A találmány egyik célja olyan javított 60 katódasugárcső létesítése, amelynek kitérítési érzékenysége a szokásos csövekével egyezik, sugara azonban adott sugártíraim. mellett az ernyőn kisebb foltot létesít, vagy ugyanolyan íoltméret mellett erő- 65 sebb áramot ad, mint a szokásos cső sugara. A találmány további célja, olyan fluoreszkálóernyős katódasugárcső létesítése, amelynél a fényfolt határozottabb körvonalú és nagyobb fényességű, mint az 70 ismert csöveké. A találmány imég további célja távolbalátóadáshoz való katódasng'áTcső létesítése, amelyet nagy elektron-