122164. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcsöves berendezés
2 123164. sugárerősségek mellett határozottabb körvonalú fényfolt jellemez. A találmány szerinti katódasugárcsőnél. a katódából jövő elektronáram több hideg 5 elektródán halad át, amelyek elektronlencsókként működnek úgy, hogy az áramot előbb az első lencse a katóda közelében lévő első gyújtópontban fókuszba gyűjti, miajd a, második lencse, e lencsén túl, az 10 ernyő előtt fekvő második gyújtópontban újból összpontosítja, mimellett a második gyújtópont és az ernyő közötti távolság olyan nagy, hogy a jó kitérítési érzékenységet biztosítja; a második gyújtópontot 15 elhagyó sugár az ernyő felé haladva kitéri tőkamrán megy át és az ernyőn ismét fókuszbagyülik, olyan homogén, egyenletes mágneses mező hatására, amelynek erővonalai a ki nem térített sugár norma -20 lis pályájával párhuzamosak. A nevezett mágneses mezőt előnyösen a kitéri tőkamrát körülvevő és azzal közös tengelyű külső mezőtekerios állítja elő, mimellett a sugár a kamrán A-aló áthaladása köziben 25 olyan mágneses mezőkkel téríthető ki, amelyeket célszerűen a kite rí tokámra körül egymáshoz képest 900-nyira elhelyezett négy külső tekercs létesít. A találmányt a rajz kapcsán rószlete-30 sebben ismertetjük; a rajzon az 1. ábra a találmány szerinti katódasugáresöves berendezés példaképen! kiviteli alakjának hosszmetszete és a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala szerinti 35 metszet, amelynek egy része vázlatos. Az ábrákon látható cső nagy mértékben légtelenített hengeres burkolatának kisebb átmérőjű (1) nyakrésze van, amely az elektronsugarat előállító és fókuszba-40 gyűjtő elektródaszerelvényt vagy elelktroníkilövelőberendezést zárja körül, míg a burkolat nagyobb átmérőjű része a (2) kitérítőkamrát alkotja, amelynek anyaikkal szembenfekvő végén ia (3) fluoresz;-45 kálóernyő foglal helyet. Az elektronsugarat előállító és fókuszbagyüjtő szerelvény a (4) katódából, a sugácrerősséget vezérlő, központi nyílásos (5) rácsból, a szokásos kialakítású (6) első anódából és a (7) má-50 sodik anódából áll, amely utóbbi előnyösen heingeralakú vagy a cső falára felvitt vezetőbevoinat lehet. A (7) második anóda vége és a (3) ernyő között a csövön kívül, az elektronsugarat a nevezett két szerv 65 között újból fókuszbagyüjtő (8) tekercset, továbbá két pár (9) és (10) kitérítőtekercset alkalmazunk, amely utóbbiak a sugarat az ernyő felülete mentén a mintának megfelelően kitérítik. A találmány értelmében a katódából 60 kibocsájtott elektronsugár célszerűen az elektronsugár erősségét szabályozó (5) rács és a (6) első anóda között fekvő első (11) gyújtópontban összpontosul, majd az ernyő előtt a második (12) gyújtópontban 65 újból, végül az egyenletes mágneses mező hatására aiz ernyőn mégegyszer fókuszbagyűlik. Az elektronsugárnak elektródarendszerrel való fókuszbagyüjtése olyan optikai 70 jelenséghez hasonlítható, amelynél valamely tárgy képét kettős konvex lencse útján távolfekvő síkon fókuszbagyüjtjük, mikori« az újból előállított kép (I) mérete: 7ö ahol O - a tárgy mérete, a = a lencse és a kép közötti távolság, b — a lencse és .a tárgy közötti távolság. 80 Az ismert katódasugáresövekben a tárgy az első, rendszerint a sugárerősséget vezérlő rács és a szomszédos vagy első anóda között fekvő, gyújtópontban fellépő sugárkeireszitezés és ezt a tárgyat a 85 fluoreszkáló látóernyőn úgy gyűjtjük fókuszba, hogy a két ainódát a katódához képest különböző pozitív feszültségeken tartjuk, mégpedig a katódához közelebb eső alsó anóda kisebb feszültségen, minta 90 katódától távolabb eső második anóda. Az ilyen rendszerben a kép méretének a tárgy méretéhez való aránya a, következő egyenlettel fejezhető ki: ahol I = a kép mérete, 0 = a tárgy mérete, a = az elektironlencse és a kép között távolság, 100 b = az elefetronlencse és a tárgy közötti távolság, EL — az; első anóda feslzültsége, Ea=,a máisodik anóda feszültsége, K = állandó, amelyet az elektronok 1( )5 kölcsönös taszítása határoz meg. A fentiekből láthatjuk, hogy a képernyőn megjelenő folt mérete, adott képméret esetén, az elektronlencsereTxdszar, valamint a kép és a tárgy között viszony- no lagos távolságoktól függ. A szokásois kiatódasugáresövekben a tárgy é5 a lencse közötti távolság rendszerint kicsi és azt a!z elektronkilövelo-
