122072. lajstromszámú szabadalom • Kétfokozatú eljárás kovasavat tartalmazó növényeknek, különösen gabonaszlamának nagy mértékben nemesített cellulózává való feltárására
Megjelent 1939. évi üövember hó 15-én. MAfiYAB KIRÁLYI wSjfJK SZABADALMI BIEÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 122073. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — W. 6850. ALAPSZÁM. Kétfokozatú eljárás kovásakat tartalmazó növényeknek, különösen gabonaszalmának nagy mértékben nemesített cellulózává való feltárására. Eggert Johann Walter vegyészmérnök, Bérliii-Kladow. A bejelentés napja 1938. évi július hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 11-ike. Ismeretes már kovasavtartalmú növényeknek, pl. szalmának alkáliákkal és földalkáliákkal többé-kevésbé tiszta cellulózává való feltárása. Ismeretes to-5 vábbá e célra elemi klórnak gáz- vagy vizes oldat alakjában való használata is " (pl. a „Cataldi—Pomilio"és a ,,De Vains" féle eljárások szerint). Mindezen eljárásoknál az volt a feladat, hogy elsősorban to jó papírcellulózát állítsanak elő. Az utóbbi években azonban felmerült : annak a szüksége, hogy kovasavtartalmú növényi szalmákból nagymértékben nemesített cellulózát állítsunk elő, amely 15 cellulózaoldatokká dolgozható fel és a legjobb facellulózának felel meg. A találmánnyal az említett feladat akképen oldható meg, hogy nagymérték"' ben nemesített cellulóza előállítására a 30 k.ovasavtartalmú szalmafélék morfológiai és vegyi összetételének pontos tanulmányozásán alapuló kétfokozatú eljárást alkalmazunk. Számos kutató kísérleti vizsgálatai sze-25 rint pl. a gabonaszalma összetétele a következő: cellulóza 38% . i pentozán 23% lignin 24% 30 hamu 08%, ebből 2,6% Si02 , ezenkívül 10—12% víztartalom mellett 1,5—2,0% mennyiségben nyersproteint, i viaszt és zsíranyagot tartalmaz. A szerves vegyületek egy része, mégpedig a 35 szalmasúly 9—10%-a vízben oldható. Azt találtuk, hogy főleg a vízzel kivonható anyagokból az alkáliás feltárásnál szerves savak és szénsav képződik, amelyek a feltáró alkália nagy részét elhasználják. Azt találtuk továbbá, hogy 40 aprított szalmából gyenge alkáliákkal vagy földalkáliákkal, illetve lúgos kémhatású, redukáíólag is ható sóoldatokkal 120—130° C hőmérsékleten a szalma súlyára számított 12—15%-nyi káros 45 anyagot oldhatunk ki, pl. 0,5%-os nátriumhidroxiddal, nátriumszulfittaS, nátriu'mfoszlattál, vagy 5—10%-os kálciumhidroxidoldattal, mimellett foszfátok alkalmazása esetén oly lúgok keletkeznek, 50 amelyeknek nagy trágyázó értékűk van. Ha a vízben oldható alkatrészeket a főzetből legnagyobb részben eltávolítottuk, akkor a kötött kovasav és a pentozánok eltávolítására térünk át. 55 A 2,6%-ot kitevő kovasav, pl. gabonaszalmánál, elméletileg (100 kg aprított szalmára számítva) a közönséges alkáliszilikát képződéséhez a következő arányi teszi szükségessé: 60 Si02 +2 NaOH=Na 2 Si0 3 + HOH vagyis mintegy 3,5 kg nátriumhidroxidol igényel. A szalmának nyomás alatt való főzése közben keletkező alkáliszilikát azonban annak lignin- és pentozántar- 65 talma miatt kovasav kiválása közben azonnal elhasználódik. A kovasav kiválásának megakadályozása végett szükséges, hogy az alkáüának a kovasavhoz való aránya legalább a 2 Na : 3 Si02 70 összetételnek feleljen meg. Azt találtuk, hogy a kovasav oldatban tartható, ha
