122072. lajstromszámú szabadalom • Kétfokozatú eljárás kovasavat tartalmazó növényeknek, különösen gabonaszlamának nagy mértékben nemesített cellulózává való feltárására
2 132073. alkáliát fölös mennyiségben, vagyis pl. (100 kg szalmára számítva) 8—9 kg nátriumhidroxidot alkalmazunkkb. 3,5% lúgtöménység mellett. A főzési időtartam 5 a szalma fajtája szerint a feltárási hőmérséklet elérésének pillanatától számítva, 2—4 óráig tart. Ez a hőmérséklet 140—160 C° között ingadozik a szalma fajtája és a főzési időtartam szerint. . 10 Annak megakadályozása végett, hogy a szalmában még benne levő szennyezőanyagok szerves savakká bomoljanak, a főzőlúghoz redukálólag ható anvagot, pl. 1 % alkáliszulfitot (Na2 S0 3 ) kell hozzá-15 adni. A főzési folyamat közben a képződött szénsavat is le kell időnként fúvatni. Azt találtuk továbbá, hogy rendkívül fontos, hogy a főzési folyamat befejezése után a főzőlúgot és a kapott nyers cel-20 iulózát gyorsan és maradék nélkül elkülönítsük.. Ez pl. úgy történhet, hogy a főzött anyagot kisajtoljuk és ezt követőleg forráspontig hevített forró vízzel mossuk, amelyhez kevés alkáliát is 25 hozzáadhatunk. Az anyag durva és finom osztályozása után, ami a további utókezelés folyamán is történhet, a nyers cellulózát a nemesítő második eljárási fokozatban elemi SO klórral való kezelésnek vetjük alá. E klórozás célja, hogy a lignint ligninkloriddá alakítsuk át. Azt találtuk, hogy a klórozást nem úgy, mint ezideig szokásos volt, hanem fokozatosan kell végezni 35 éspedig minden következő klórozási fokozatnál mindig hígabb klóroldattal, ill. klórgázkeverékkel. 1 %-tól-0,43%-ra csökkenő klórgázkoncentráció előnyösnek mutatkozott. A klórozási fokozatok száma 40 a feltárandó nyersanyag szerint változik. Mindenik klórozás után alkáliákkal vagy i'öldalkáliákkal, illetve ezeknek alkáliás sóival való utókezelés szükséges. Ezt követőleg lágyított vízzel végzett mosás 45 természetesen nélkülözhetetlen. A klórozást alacsony hőmérsékleten foganatosítjuk éspedig semmi esetre sem 32 C° fölött. Miután a klórozásnál — ismert módon — sósav keletkezik és ez — mint 50 megállapítottuk — károsan hat a cellulózára, a reakcióselegyhez a klórozás előtt oly pufferanyagokat kell adni, amelyek a savképződést megakadályozzák, azonban magával az elemi klórral reakcióba 55 nem lépnek. Ilyen pufferanyagok gyanánt bázisos, vízben oldható, vagy oldhatatlan, illetve oly szerves vagy szervetlen sók alkalmasak, amelyek a képződött sósavval egyesülnek anélkül, hogy közben önmaguk is felbomlanának. 60 Ha mármost ellenőrzőpróbákkal megállapítottuk, hogy további klórfelvétel nem következik be, akkor a cellulózapéphez utolsó alkáliás utókezelés gyanánt tömény alkálihidroxid-, illetve föld- 65 alkálihidroxidoldatot éspedig nátriumhidroxid alkalmazása esetén kb. 1,397 fajsúlyú oldatot, kálciumhidroxid használata esetén pedig 10—12 Bé°-os oldatot adunk. A pépet ezzel az oldattal leg- 70 feljebb 30 C° hőmérsékleten addig kezeljük, amíg a kívánt fehérség! fokot és a később szükséges viszkozitást el nem érjük. Az anyag súlyának l°/o-át kitevő antiklórsó, pl. nátriumszulfit hozzáadá- 75 sával a fehérítési folyamatot azonnal megszüntetjük és a használt alkáliát kis nyomású, víztartalmú gőzzel a cellulózapépből kimossuk. Ez a visszanyert alkália mind az először említett aprított 80 szalma feltárásánál, mind a cellulózapépnek a klórozás utáni kezelésénél maradék nélkül elhasználható. A kész termék fehérítése és hamutartalmának csökkentése végett a cel- 85 lulózapépet a legutolsó mosási folyamat előtt savazni kell, amely célra hígított szervetlen savak, mint pl. sósav, salétromsav, illetve kénessav használhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Kétfokozatú eljárás kovasav tartalmú növényeknek, különösen gabonaszalmának nagymértékben nemesített cellulózává való feltárására, azzal95 jellemezve, hogy az első fokozatban a növényi anyagból feltárás előtt minden vízben oldható alkatrészt gyengén alkáliás, redukálólag ható vizes oldattal 120—130 C° hőmérsék- 10 ° léten elvonunk és az így előkezelt anvagot ugyanilyen, azonban erősebb alkáliás oldattal 140-160 G° hőmérsékleten tovább feltárjuk, mimellett a feltárás után a keletkezett főzőlúgot 105 még forró állapotban a nyers cellulózától gyorsan és maradék nélkül elkülönítjük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy no a kapott nyers cellulózát a nemesítő eljárás második eljárási fokozatban 0,43%-tól 1 % hígításig, vizes vagy
