122053. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet lábhajtású kerekes járművekhez

Meg-jelent 1989. évi nqvemoer hó 15-én. !,í A G Y A R . K1 R Á LYI tyg^H|S SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123053. SZÁM. XX/C. OSZTÁLY. JF. 8307. ALAPSZÁM. Hajtószerkezet lábhajtású kerekes járművekhez. Fodor Árpád nyűg1 , áll. seb. h. rokkant, v. ni. kir. állami ménesbirtoki üzemvezető, Kiszonibor. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 10-ike. A találmányt az alábbiakban kerékpá­rokkal kapcsolatban ismertetjük, meg­jegyzendő azonban, hogy a találmány más lábhajtású, kerekes jármüveknél, pl. há-5 romkerekű személy- és teherszállító jár­műveknél, hajtányoknál stb. szintén elő­nyösen alkalmazható. Az eddigi kerékpárok, bármennyire is elterjedtek, gyakorlati közlekedési szem-10 pontból (miután régi alakjukat, illetve szerkezetüket úgyszólván változatlanul tartották meg) meglehetősen tökéletlenek, különösen az elérhető sebesség és a test izomerejének felhasználása, illetve kímé­lő lése tekintetében. A kerékpárok, a szaba­donfutó szerkezetek alkalmazásának ki­vételével, már hosszabb idő óta semmi­féle lényeges újítást nem kaptak; szo­katlanul nagyszámú javaslatot tettek 20 ugyan már a kerékpárok szerkezetének az említett szempontokból való megmásítá­sára, azonban az eddigelé javasolt szer­kezetek aránylag bonyolult és költséges vagy sók esetben nem: eléggé tartós, illetve 25 nem üzembiztos jellegük miatt nem ke­rülhettek gyakorlati alkalmazásra. Az ed­digi kerékpárok a test izomerejét nem használták fel gazdaságosan, illetve az élettani feltételeknek megfelelően és a 30 testnek egyoldalú, káros igénybevételét és aránylag gyors elfáradását okozták, végül pedig csak korlátolt használati feltételek között mozogtak (pl. hegymene­tet nem tettek lehetővé) és mint jeleztük, 35 a sebesség tekintetében sem tudtak az újabbkori közlekedési igényeknek meg­felelni. A találmány szerinti hajtószerkezet aránylag igen egyszerű, olcsó, bármilyen meglévő kerékpárnál is könnyen alkal- $Q mázható, könnyen kezelhető, tartós és üzembiztos, de ha kivételes esetben netán fel is mondaná a szolgálatot, egyrészt aránylag könnyen helyrehozható, másrészt a: helyreállításig tartó átmeneti állapot 45 tartamára (azonban a kerékpáros tetszése szerint máskor is) a kerékpárnak eddig­elé szokásos használatát is akadálytalanul lehetővé teszi. Míg az eddigi kerékpárok kb. csak 5 m, másodpercenkénti sebességet 50 engedtek meg (ami óránkénti 15 km-es átlagos sebességnek felelt meg), addig a találmány szerinti hajtószerkezet kb. 13— 14 m másodpercenkénti sebességet tesz lehetővé', ami 50 km-es óránkénti sebesség- 55 nek felel meg. Mindez azonban nem jelent az eddigieknél nagyobb energiaszükségle­tet, sőt a találmány szerinti szerkezet az emberi izomerőt, a gazdaságos és célszerű felhasználás folytán, az eddigieknél sok- 60 kai jobban kíméli; ez elsősorban annak tulajdonítandó, hogy a találmány értel­mében az emberi izomerőt a futókerék hajtására csak közvetve, illetve az alább leírt módon időszakonként önműködően 65 ható hajtószerkezettel párhuzamosan, il­letve tetszésünk szerinti szakaszos szüne­tekkel, tehát jelentékeny pihenési alkal­makkal váltakozva használja fel, ami az eddigi korai elfáradást hatásosan kikü- 70 szöböli. A találmányt mindenekelőtt egyik, illetve másik végénél fogva a hajtandó kerékkel (pl. közönséges kerékpároknál a

Next

/
Thumbnails
Contents