121708. lajstromszámú szabadalom • Színszétbontó és színösszetevő eljárás fényképészeti és mozgófényképészeti szines felvételek vetítésére

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI #EU|| SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 121708. SZÁM. IX/f. (IX/h.) OSZTÁLY. — F. 8495. ALAPSZÁM. Színszétbontó és színösszetevő eljárás fényképészeti és mozgófényképészeti színes felvételek vetítésére. Ferriguto Italo fényképész és Moauro Alessandro fényképész Róma. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 31-ike. A háromszín-elmélet anatómiai és szö­vettani alapjainak felderítésénél felismer­ték a retinán végbemenő folyamatokat, amelyek a színes látás feltételei és meg­f> állapították, hogy a három fiziológiai alap­érzetet különleges ingerek idézik elől, ame­lyeknek fizikai értéke számottevőién kü­lönbözik az eddig feltételezettől, A gyakorlatban ezek a kutatások oly ÍO alaptörvényekhez vezettek, amelyek a köz­vetlen vagy közvetett optikai vagy mecha­nikai színreprodukció minden eljárásának, a hasáb-, lencse- vagy más rácsos mód­szer szerint a képek három vagy két szín­in kiválasztása alapján pontos adatokat nyúj­tanak az összeaidó-elv szerinti színszét­bontáshoz és színösszetevéshez. Jelenleg a színszétbontást úgy érik el, hogy színszűrőket helyeznek a tárgylencse 20 elé. Ezek a szűrők lehetővé teszik egyszínű részszínkivonatok előállítását, vagyis a tár­gyak természetes árnyhatásának csaknem teljes elhanyagolásával a tárgy narancs­színű, zöld és ibolyaszínű részeit külön-25 külön veszik fel, A találmány szerinti eljárásnál az em­lített egyszínű részszínkivonatokat oly fény­képészeti részképekkel helyettesítjük, ame­lyek valamennyien a felvett tárgynak csak-30 nem teljes árnyékolását mutatják és emel. lett: a zöld részkép izopiankromátos, vagyis fekete és fehér színben a tárgy minden színárnyalatának fiziológiai,, megvilágítási értékét visszaadja; a narancsszínű részkép 35 a pozitívban az izopankromátos részkép­pel szemben a tárgy vörös, narancsszínű és sárga részeinek megfelelő, minden he­lyen fokozatosan csökkenő sűrűségű, a zöldessárgának megfelelő helyeken köze­lítően egyenletes sűrűségű és a tárgy zöld, 40 kék és ibolyaszínű részeinek megfelelő; he­lyeken fokozatosam növekedő sűrűségű} az ibolyaszínű r|észkép a pozitívban az izo­pankromátos részképpel szemben a tárgy kék, vörös és ibolyaszínű részeinek meg- 45 felelő helyekein fokozatosan csökkenő ;űrü­ségű és a tárgy narancsszínű, sárga és zöld részeinek megfelelői helyieken foko­zatosan növekedő sűrűségű. ' A találmány szerint tehát nem történik 50 valódi színkiválasztás, hanem az egyes részképek viszonylagos világossötét fény­hatását vagy árnyalatát a felvett tárgy különböző részeinek színe és fiziológiai világossága szerint moduláljuk. 55 Ezek az újítások finom és harmonikus színhatásokat hoznak létre, amelyek a sze­met a félig sötét vetítési helyiségek kü­lönleges alkalmazkodási viszonyai között sem bántják. Ezenkívül a képek árnyalata 60 tökéletesen hű marad, vagyis a színek fényerőssége az árnyékban csökken ugyan, ; de árnyalatuk nem változik. ; A találmány szerinti eljárás gyakorlati alkalmazásainál, még pedig helyrajzi és 65 térképészeti, tudományos vagy oktató, fél­vételekhez, művészi és tudományos fil­mekhez stb. az említett fényképészeti rész-> képek a következő gyakorlati szabályok figyelembevételével állítandók elő: 70

Next

/
Thumbnails
Contents