121591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulozarostok kinyerésére növényi anyagokból

2 121591. jellemzője, hogy az alkálit csak éppen olyan mennyiségben alkalmazzuk, amely éppen elegendő arra, hogy a í'entemlitett in<irusztáló anyagokkal reagáljon vagy 5 azokat feloldja, vagyis nem kell alkálifölösleget használnunk. Ha e találmány szerinti eljárást félpép előállítására használjuk, búza, árpa, uzs, rozs és egyéb szemes anyagok szalmáit, 10 len, gyapot vagy kender szárait, nádféléket, mint cukornádat, bagasset, folyami nádat, bambuszt, füveket, mint eszpartot, szizált, tambucki, tatching, elefántfüvet és egyéb vad füveket vagy fát, 15 vagy egyéb rostos anyagot, mint kócmaradékot és természetes texlilanyagok gyártási maradékait használhatjuk. A találmány értelmében félpép előállítására az alkálireakciót 80—150 C° 20 hőmérsékleten és a klóireakciót 65 C°-on foganatosítjuk. A reagensek mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy azok., mielőtt teljesen felhasznalódnának, a nemcellulóza alkatrészeknek csupán előie meg-25 határozott hányadát vonják ki, vagy pedig a reagenseket feleslegben alkalmazzuk és a reakciót úgy vezetjük, hogy azok a nemcellulóza alkatrészeknek csupán előre meghatározott hányadát táso madják meg. Fontos, hogy az anyagot a klór kezelés után azonnal hideg vízbe merítsük. A finom fehér papír gyártására való papirospép előállítására való ismeretes 35 kémiai eljárások szerint általában a nemcellulóza anyagokat lényegileg teljesen el kell távolítanunk. Ezek az eljárások aránylag költségesek. Olcsó félpép előállítására két jól ismert 40 eljárás ismeretes. A Manosite-féle eljárásnál bizonyos fafajtákat kis darabokra vágnak és autoklávban nagynyomású gőz behatásának teszik ki, mely a cellulózarostok inkrusztáló anya-45 gaira a hőmérséklete folytán, továbbá vegyileg hat. Ha a nyomást hirtelen megszüntetjük, a fellazított növényi anyag szálakká esik szét. Ennél az eljárásnál az inkrusztáló anyagokat számbavehető-60 leg nem távolítják el és a kapott pép barna színű. E pépet kéregpapiros előállítására használják, azonban nem alkalmas papiros előállítására, mivel a pép nem bomlik fel különálló, a papiros-55 készítéséhez szükséges rostokra. A pépet mechanikai úton a fának őrlőkövek közötti felaprításával állítják elő (általában fehérebb faféleségek felhasználásával). A fát az őrlés előtt gőzölhetjük, amikoris a gőzölési művelet bizo- 60 nyos fokú karamelizálást és így barna színt eredményez. A pépnek mechanikai úton való előállítása nagy erőszükségletet igényel, amely a tonnánkénti őrölt fára számítva általában 1000 kilowatt-óra 65 nagyságrendű vagy még annál is több. A mechanikailag előállított pép valamennyi inkrusztáló anyagot tartalmazza, de a cellulóza szálas jellege elroncsolódott. Rendes körülmények között nem 70 használják egyedül papiros gyártására. Mintegy 80%ig terjedő mennyiségben használják ujságpa piroshoz (általában vegyi péppel keverve) és 25—40%-nyi mennyiségben használják számos, egyéb 75 olcsó papirosfajtákhoz. Az őrlési műveletnél a cellulózarostok nagy része fel is aprítódik és mechanikai pép készítésénél az eredeti növényszálak szilárdságát megőrizni gyakorlatilag le- so hetetlen. A mechanikailag előállított pépet csupán fából készítik. A papiros gyártásánál a cellulózarostoknak eredeti hosszukat és minőségüket amennyire csak lehetséges, meg 85 kell őrizniök. Igaz, hogy a foszlatcgépekben bizonyos hosszúságú rostok, mint pl. a gyapotrostok kisebb hosszúságúra aprítódnak, azonban a cellulózarostok, amelyek a természetben már rövidek, 90 mint pl. a szalmában vagy szárban vagy fában lévők, a foszlatóba lehetőleg eredeti hosszúságukban jussanak. A találmány értelmében a sokféle rostos növényi anyagokból (éspedig a helyi 95 körülmények szerint a lehető legolcsóbbakból) drága műveletek és anyagok kiküszöbölésével vagy csökkentésével oly félpépet állíthatunk elő, melyet a foszlatógép segélyével piacképes papirossá 100 tudunk tovább dolgozni. A rostos növényi anyagok általában cellulózarostokból állanak, melyek nemcellulóza anyagokba, mint ligninbe, viaszokba, gyantákba, pektinbe és nyálka 105 savakba, fehérjeszerű anyagokba, keményítőszerűanyagokba, cukrokba (pentózaszerű anyagokba) és szervetlen anyagokba vannak beágyazva vagy azokkal inkr usztálva. Ismeretes, hogy az inkrusztáló anyagokat a növényi rostos anyagokból alkáliákkal és klórral való kezelés útján el lehet távolítani. Az alkáli bizonyos in-