121591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulozarostok kinyerésére növényi anyagokból

121591. 3 krusztáló anyagokkal savjellegű vagy elszappanosítható jellegű anyagok képzése közben reagál. Ilyenek a viaszok, gyanták, pektin- és nyálkasa vak; a klór egyéb 5 inkrusztáló anyagokkal, kiváltképen a ligninnel reagál klórlignin és sósav képződése közben, melyeket mind kilúgozhatunk. Ugy találtuk, hogy a károsabb nem-10 cellulóza alkatrészeket hígabb reagensek? kel támadhatjuk meg, mint aim szükséges, a többi alkatrészek megtámadásához. Szárrészekből való cellulózarostok ki-15 nyerésénél a használt alkálioldat, .vagyis a marónátronoldat 1— 2%-os töménységű, mig a töménység foka fa* és nagy^ mértékben lignines anyagoknál2—4%-os. Mindkét eljárásnál a reagáló anyagok 20 viszonylagos mennyiségét úgy választjuk meg, hogy azokból 1 resz növényi anyagra 4—6 rész esik. Szalma feldolgozásánál és a félpép eljárásnál a reakciót nyitott edényben túlnyomás nélkül az 25 anyag természetének és az oldat töménységének, valamint az anyag kezdeti felaprítása mérvének megfelelően 1—4 órás időtartamon megfelelően foganatosítjuk, amikoris a hőmérséklet 80—100 C° kö-30 zött váltakozhatik. Valamennyi fent felsorolt anyag kezelési eljárásánál előkezelést alkalmazhatunk, melyben az anyagot hígított alkálioldattal, második fokon pedig klórról és harmadik fokon igen híg 35 alkkálioldattal kezeljük. Mivele reakciók exotermek, az előálló hőmérséklet többek között attól függ, hogy milyen gyorsan megy végbe a reakció, valamint a fejlődött hőnek az anyagon és a reakciós 40 edény falán át történő elvezetésének a mértékétől. Ennek megfelelően előnyös lehet, ha a reakciós tömeget a klórozás és a végső alkáli-kezelés folyamán hűtjük. Rostos, növényi anyagoknak maró-45 nátronnal és klórral való kezelésénél a vegyszerek ára igen fontos szerepet játszik. A találmány értelmében marónátront hígított,- vizes oldatban használhatjuk (olyan alakban, amely közönséges 50 sóoldat elektrolízisével könnyen előállítható). Olcsó alkálit, mint pl. kalcinált szódát is használhatunk. A klórral való kezelésnél a reakció mind a három eljárásnál szintén exoterm. 55 Amint már kifejtettük, a klór a lignines anyagokat támadja meg és klórozott ligninvegyületeket alkot. Ugyanekkor a klórnak mintegy a fele sósavvá alakul át. A cellulózarostokat a magas hőmérséklet roncsoló hatásán kívül a sósav is meg- 60> támadja, mely idő alatt vele érintkezik. Amint már rámutattunk arra, a képződött hőmérséklet a reakció lefolyásának a sebességétől és attól függ, hogy a keletkezett hő az anyagon és a reakciós edény 65-falán át miképen vezetődik, le. • A találmány lényeges jellemzője, hogy a növényi anyag klórozó kezelését levegővel hígított klórgázzal akként végezzük, hogy azt az anyagon át vezetjük. Cél- "iO szerűen a klórgázt és a reagáló anyagot is vízzel nedvesítjük. A levegő szerepe kettős: a reakció sebességét és így a keletkező hő mennyiségét csökkenti, valamint a hő elvezetésében a szállítóanyag szere- 75-pét játsza. A jelenlévő nedvesség folytán a kéletkezett sósav oly higítású, mely kevésbé káros a cellulózarostokra, mintha a klórgáz száraz volna. A használt levegőnek a klórgázra vonatkoztatott 80 mennyisége függ a kezelt növényi anyag természetétől és a térfogategységnyi klórgázra 0.5—1 térfogatrész levegő juthat. A klórgáz nedvességtartalma egészen a telítés fokáig terjedhet és a tömeg ned- 85 vességtartalhia 2—5-szöröse lehet ' az anyag súlyának. A növényi anyagon átvezetett klórlevegő keverék arányát is változtathatjuk a kezelendő anyag természetének 90 megfelelően, mert bizonyos anyagokat magasabb hőmérsékleten kezelhetünk, mint más anyagokat anélkül, hogy e keverék a cellulózarostokat károsan megtámadná. Például búzaszalmát a lign.ines 95. és nehilignines cellulózaanyagok kivonatolására, továbbá a lignines nemcellulóza alkatrészek kivonatolására egészen 55 C° hőmérsékletig terjedő hőfokon, míg kenderszaimát egészen 65 C°-ig terjedő hő- 100 fokon kezelhetünk. A klórgáz mennyisége, melyet az anyag súlyegységén átvezetünk, annak 1/10—1/5 része lehet. A klórozó-kezelés időtartama y2

' órától 3 óráig terjedhet. 105 Nedves klórgázt igen jól állíthatunk elő konyhasó vizes oldatának elektrolízisével, melynél híg alkálioldat és nedves klórgáz keletkezik, melyeket a fentemlített reakció foganatosítására használ- no hatunk. Ha a lignines és nemlignines anyagokat, valamint a nemcellulóza alkatrészeket eltávolítottuk, az első alkálikezelést oly feltételek mellett foganatosítjuk, me- 115. lyek inkrusztáló anyagok legnagyobb