121404. lajstromszámú szabadalom • Rácsvezérlésű gázkisütőcső rezgések keltésére

!\Tegi)elent 1939. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI <®EM|| SZABADALMI BIRŐSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 121404. SZÁM. VlI/j. OSZTÁLY. — E. 5064. ALAPSZÁM. Rácsvezórlésű gázkisütőcső rezgések keltésére. Allgemeine Elektricitats Gesellschaft cég", Berlin. A bejelentés napja 1937. évi március hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 28-ika. Rácsvezérlésű izzókatódás g'ázkisütőcsövek használata billenő rezgések keltésére ismeretes. Ekkor többnyire egyenáramforrással kondenzátort ellenálláson 5 vagy nagy vákuumú elektroncsövön át feltöltünk, majd a gázkisütőcsövön át, esetleg ellenállás közbeiktatásával, kisütünk. A kondenzátor kisülése után a cső kialszik, majd a folyamat megismétlődik. A 10 kisütőcső kialvását azzal lehet magyarázni, hogy a kondenzátor kisütése alatt a csőben igen nagyszámú oly töltéshordozó képződik, melynek csak kis része származik az izzókatódától, míg nagyobb 15 része a kisütőtérben ütközési ionizálással képződik. Mivel az ionoknak, melyeknek itt az intenzív ütközési ionizálás folytán a csövön átmenő áramvezetésben különösen nagy részük van, -aránylag kicsi a 20 sebességük és ezért bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy azokat a kisülési pályáról eltávolítsuk (ionoktól való mentesítési idő). A kondenzátor kis ülés végén a kisülési pályán több ion van jelen, mint 25 amennyi a mindenkori kondenzátorfeszültségnek megfelel. Ennek folytán a cső anódfeszültsége a sztatikus égési feszültség alá esik és pedig annál mélyebbre, minél nagyobb az ionok száma. 30 A legkisebb anódfeszültséget akkor érjük el, ha az ionok száma még éppen elegendő arra, hogy a töltőellenálláson át állandóan hozzáfolyó áramot a csövön át levezesse. Ez az állapot azonban nem lehet stabil, 35 mert a kis anódfeszültség folytán ionok újból nem képződhetnek, úgyhogy szükségképen ionhiány lép fel és a kisülés kialszik. Ha már most a töltőáramot növeljük, végül olyan értékhez jutunk, melynél a kondenzátor már nem fog ele- 40 gendő mélyen a cső sztatikus égési feszültsége alatt kisülni, úgyhogy a gázkisülés már nem oltható. A cső akkor a töltőárammal állandóan tovább ég és a rezgés megszakad. Az elérhető legnagyobb töltő- 45 áram nagysága és ezzel a billenőrezgésnek maximálisan elérhető frekvenciája tehát nagymértékben függ a kondenzátorkisüléskor a csőben képződött ionok számától. 50 A találmány értelmében a töltéshordozók és ezzel együtt az ionok számát lényegesen növelhetjük, ha az ilyen csőben a szokásos elektródákon, (katódán, rácson, anódán) kívül még járulékos elektródát 55 alkalmazunk, melyet a katóda és a rács, vagy a rács és az anóda között rendezhetünk el és melyet a katódával közvetvetlenül, vagy pedig kis belső ellenállású feszültségforráson át köthetünk össze. 60 A járulékos elektródát a továbbiakban segédelektródának is nevezzük. A három elektródás izzókatódás gázkisütőcsöveken folytatott kísérletekből ugyanis kitűnt, hogy a kondenzátor kisülésénél az áram- 65 maximum sokszorosa, nagyságrendileg százszorosa lehet annak az áramnak, melyet a katóda tisztán termikusan, elektronok alakjában emittálni képes. Ezt a túláramot csupán a gáztérben 70 végbemenő ütközési ionizálással nem lehet magyarázni, inkább azt kell feltételezni, hogy a katódán gyors ionok felütődése folytán igen tok elektron vál-