121404. lajstromszámú szabadalom • Rácsvezérlésű gázkisütőcső rezgések keltésére
2 121404. tódik ki. Ezt a feltevést igazolta az a körülmény, hogy a kondenzátor kisülésekor fellépő rácsáram mérésénél olyan értékekadódtak, melyek nagyságrendűkig 5 a katódárammal egyezőek, sőt bizonyos körülmények között annál még nagyobbak voltak. Tiszta ionáramlással ezeket a rácsáramokat magyarázni nem lehet s itt is inkább a nagy sebességgel i'elütődő 10 ionok következtében elektronkiváltásnak kell végbemennie. Ily rácsáramokat természetesen csak akkor érhetünk el, ha a külső rácskörben nincs nagyobb ohmikus vagy induktív ellenállás. Mivel azonban 15 a rács elsősorban a kisülés gyújtásának a bekövetkezését van hivatva vezérelni, effajta ellenállások általában feltétlenül szükségesek, úgyhogy a rácsáramot kis értéken kell tartanunk. Ezzel azonban, 20 miként kitűnt, a kisülési áram lényeges csökkenése van egybekötve. Ennek mindenekelőtt az a folyománya, hogy a kondenzátorkisütéshez szükséges idő, melynek sok esetben lehetőleg rövidnek kell 25 lennie, hosszabb lesz, azonban mindenekelőtt az ionok kisebb száma miatt a maximálisan elérhető töltőáram és ezzel együtt a maximálisan elérhető rezgésfrekvencia is a fent előadott okoknál 30 fogva erősen csökken. A találmány értelmében a kisütési térben előnyösen nagyfelületű — a többi elektródánál nagyobb felületű — járulékos elektródát rendezünk el, melyet a 35 katódával elhanyagolható ohmos ellenálláson vagy kis belső ellenállású feszültségforráson át kötünk össze, úgyhogy ennek a segédelektródának az ionáranimal és elektronkiváltással létesített ára-40 mát a külső kapcsolás nem, vagy csak lényegtelenül korlátozza. E segédelektródát akár a rács és a katóda, akár pedig a rács és az anóda között rendezhetjük el. Többnyire az első megoldás lesz célszerű. 45 A segédelektródát vagy közvetlenül a katódával köthetjük össze, de a segédelektróda és a katóda közé feszültségforrást is kapcsolhatunk, hogy azt a katódával szemben bizonyos előfeszült-50 ségen tarthassuk. Ennek a feszültségforrásnak vagy magának kell aránylag kis belső ellenállással rendelkeznie, vagy ellenállását külső eszközökkel, pl. kondenzátor párhuzamos kapcsolásával kell 55 csökkentenünk. Ez utóbbi esetben az az előny adódik, hogy a feszültségforrást nem kell oly nagy csúcsterhelések mellett igénybevenni, mint az a párhuzamosan kapcsolt kondenzátor nélkül bekövetkezik. 60 A találmány további kifejlesztéícképen a segédelektródát úgy alakíthatjuk ki, hogy izzókatódájának élettartama a cső billenő re/géses működtetése mellett lényegesen növekszik. Ismeretes, hogy a 65 tóriumozott wolframkatóda vagy oxidkatóda aktív rétege hamar elroncsolódik, ha arra bizonyos sebességet meghaladó ionok ütődnek. A nagy sebességű ionokat azonban gázkjsütőcsövcken át. történő 70 közvetlen kondenzátorkisülésnél nem kerülhetjük cl. Ha már most a segédelektródát úgy alakítjuk ki, hogy az a katódát a kisüléssel szemben messzemenően crnyőzi, akkor az valamennyi nagyobb, 75 vagy legalábbis majdnem valamennyi nagysebességű iont elfogja, úgyhogy a katóda elroncsolását elkerülhetjük. Ezzel természetesen a katódán az ionok feliitődése folytán bekövetkező elektron- 80 kiváltást is messzemenőleg elkerülhetjük, úgyhogy most már a kondenzálorkisülésnél az áram főrészét, a segédelektródának kell szolgáltatnia, míg a katódának az a feladata, hogy a kondenzátor kisülését 85 pillanatnyilag bevezesse. Továbbá a találmány értelmében a segédelektródán az ionok felütődése folytán létrejövő elektronkiváltást úgy növeljük, hogy a segédelektródát olyan anyag"- 90 ból állítjuk elő, vagy olyan anyaggal burkoljuk, melynek elekti cnkilépesi munkája kicsi, vagyis kisebb, mint a többi elektródáé. Ilyenek pl. az alkáliföldférnek. Az ilyen segédelektródát azután 95 úgy rendezzük el, hogy a segédelektróda és anóda közötti önműködő kisülés gyújtását vagy a cső rácsa akadályozza meg, vagy pedig a gyújtás azéit nem lesz lehetséges, mert a segédelektróda és anóda 1 0 o közötti távolság túl kicsi. A fent leírt cső pusztán külsőleg bizonyos tekintetben hasonlatos az önmagában ismert kettős rácsú gázkisütőcsövekkel, melyeket egyenirányító vagy 105 váltakozóáramot létesítő kapcsolásokban használnak. A második rács beépítésének értelme és a célja e gázkisütőcsőbe azonban egészen más, mint amit a találmány értelmében beépített segédelektródával 110 kívánunk elérni. A szokásos gázkisütőcsövekben a második rácsot a cső jobb vezérelhetősége végett építik be. E jobb vezérelhetőséget ezeknél a csöveknél akár e különleges, többnyire szabályozható, 115 segédfeszültséggel éiik el, akár pedig
