121397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjúszerű fonalak előállítására keratin és cellulóz kevert oldatából

Megjelent 1939. évi szeptember hó 312-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131397. SZÁM. XI V,a/1. OSZTÁLY. — 1. 4224. ALAPSZÁM. Eljárás gyapjúszerű fonalak előállítására keratin és celulóz kevert oldataiból. D'Ainbrosio Angelo tanár és Corbellini Arnaldo tanár, mindketten Milán o-ban. A bejelentés napja 1938. évi március hó 5-ike. A találmány eljárás fonható műanyag előállítására albuminoid és cellulóz kevert oldataiból, részben a mesterséges cellulóz fonalak előállítására eddig is 5 használt berendezések felhasználásával. Tudvalévő, hogy évek óta kísérleteznek fonható műanyag előállításával, amely albuminoid anyagokat tartalmaz és amelynek gyapjú- vagy selyemszerű tO tulajdonságai vannak. Ismeretes azonban az is, hogy az eddig előállított ilyenfajta anyagok nem adtnk kielégítő eredményeket mechanikai és vegyi tulsjdorságaik fogyatékossága és drágaságuk 15 folytán. A legolcsóbb albuminoid anyagok közül a keratintartalmú anyagokat, amilyenek a szaru, pata, köröm, szőr vagy más albuminoidokat, mint pl. a sikért, osz-20 szeint és másefféléket vették tekintetbe és ezek keltették fel sok kutatónak a figyelmét. Ez anyagok első csoportjával azért is kísérleteztek, minthogy ezek jobban hasonlítanak a gyapjúhoz. 25 Az említett keratintartalmú anyagokat általában lúgos vagy savas jellegű, különböző oldószerekben oldották, de az eredmények sohasem voltak kielégítcek, főként, mert az ilyen oldatokból kapott . 30 fonalak nem voltak elég erősek, vagy nem tettek eleget a gyakorlati felhasználás követelményeinek. Így pl. az 55623/1926. számú angol szabadalmi leírás szerint a keratint, 35 fibroint vagy máseffélét maró alkáliában oldották és széndiszulfidot adtak hozzá. Ennél az eljárásnál a maró alkália alkalmazása folytán az albuminoid anyag molekulái erősen bomlásnak indulrak, ami még sokkal jobban fokozódik, ha <0 oldószerül nátriumszulfidot használnak, mint újabban ajánlották és amely főként redukálószerként, nem pedig hidrolizáló anyagként hat. Dr.Grafe-nakaz,,Angewandte Chemie'' 45 című szakláp 1936 május 16-i számában a 306. oldalon közölt cikkében az olvasható, hogy lehetetlen keratin viszkózus oldatát előállítani olymódon, hogy gyapjú rostokat nátriumszulfidban teljesen ol- 50 dunk. Ebben a cikkben szószerint ez áll: ,,50 g kristályos nátriumszulfid és 115 g víz hatására 100 g gyapjúból viszkózus tömeget kapunk, amely még sok oldatlan rostot tartalmaz. Hogy a hatást a 55 lehető legegyenletesebbé tegyük, a maszszát erélyesen és ismételten keverni vagy berendezésekben gyúrni kellett, majd pedig golyós malommal megmunkálni. Homohén albuminoldat előállfl ására az 60 oldott keratint el kellett választani az oldatlantól. Az oldatlan részek viszkozitása és nagyfokú duzzadása folytán, ebben az esetben, minden ismert szűrési eljárás ahcal- 65 matlannak bizonyult. A szűrés csak úgy volt lehetséges, hogy a masszát nyomószűrőszövetbe csomagoltuk és az egyik oldalán zárt hengerben összenyomtuk, amelyben pontosan beleillő dugattyút 70 csavíros sajtóval nyomtunk a masszához." Midőn az így kapott keratinoldat-