121389. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált fénykéve létesítésére és felhasználására

2 131389. előforduló nyomáshullámok amplitúdójának felel meg és ha az optikai rendszert kellően rendeztük be, helyes viszonyban van az adóállomásnál szereplő megfelelő 5 elemi területekkel. Mire az a hullám, mely a fentebb szemügyre vett pillanatban a (13) cella fenekénél volt [és a (45a) képet létesítette], eléri a cella tetejét, addigra a (43) pásztázó dob a fénykévét 10 oly messzire mozgatta el, hogy a hullám képe még' mindig a (45a) pontban jön létre. Ekként ahelyett, hogy valamely időpontban egyetlen elemi pontot reprodukálnánk a (44) ernyőn, egyszerre több pontot reprodukálhatunk és így a képösszetevőberendezés optikai teljesítőképességét megnövelhetjük. Az ernyőn a pásztázó mozgás irányában elérhető képélesség foka tehát nem á0 a fényfoltnak mint egésznek hosszától függ, hanem egyszerűen a hullámcsoportképek élességének fokától. Ezért a folyadékoszlop, melyen a hullámok végig haladnak, bármily hosszú lehet, úgyhogy 25 az eredő átlagos megvilágítást az ernyőn a képélesség csökkenése nélkül növelhet j ük. Az 5. ábra a fenti elv felhasználásához alkalmas optikai elrendezést ábrázolíénv-30 moduláció-erősségek feljegyzéséhez mozgó felületekre, pl. fényképészeti filmre. Itt a (6) fényforrásból eredő és a (39) lencsével párhuzamossá tett fénv a (13) moduláló-készüléken halad át, melyben 35 hullámok haladnak felfelé. A fényt azután a (40) lencse a fény felhasználandó, modulált részét különválasztó (11) fényrekesz (12) hasitékára gyűjti, ahonnan a fény a (48) lencsén halad át. Ez a (13) 40 készülék akkora képét gvüjt.i a mozgó (49) filmre hogy a (13) készülékben felfelé haladó hullámcsoportok leképezett sebessége egyenlő legyen r (49) film lefelé haladási sebességével. Ezáltal ? 45 hullámcsoportok kép;i állandó helyzetet foglalnak el a filmen mindaddig, míg azok a cellának, mint egésznek képén végighaladnak, a modulációimpulzusok " képélessége pedig a megvilágított terület 50 nagyságától független. Ezt a berendezési pl. hangnak filmre jegyzésére használhatjuk és ekkor hangokkal modulált nagyfrekvenciás rezgéseket vezetünk az (5) kapcsokhoz. 55 A 6. ábra olyan optikai rendszert tüntet fel, új mintájú fénymodulátorra], nelyet az 1. ábra szerinti helyett használhatunk. A (16) edény alkalmas menynyiségű (17) higanyt tartalmaz, melynek felszínén a rajta úszó (4) piezoelektromos 60 kristály rezgése kelt hullámokat. E kristály a (21) fémborításhoz kötött (18) vezetékből, valamint a (16) edény falán át a (17) higanyba nyúló (19) vezetékből kapott nagyfrekvenciás rezgéseket továb- 65 bítja a higanyra. A higany a kristály második fémfegyverzetét helyettesíti. Á (6) fényforrásból érkező fényt a (20) lencse párhuzamossá teszi, a higany felszíne visszaveri, a (22) lencse pedig ismét össze- 70 gyűjti, úgyhogy a (11) fényrekesz (12) nyílásában a (6) forrás képe jelenik meg. A higany felszíni hullámai hasonló módon hatnak, mint a rendes, visszaverő elhajlási rács, amennyiben a visszavert 75 fénykévét szétszórják; a szóródás mértéke a hullámok amplitúdójától függ. Az elhajlított fényt a (11) fényrekesz felfogja, a modulált kéve pedig a (12) nyíláson áthalad. SQ A 7. ábra más módot szemléltet hu lámok keltésére folyadék felszínén. Itt a (17) folyadék felszínével párhuzamosan, ettől bizonyos állandó rövid távolságban haladó (23) huzal és a folyadék közti 85 elektrosztatikus vonzást használjuk ki. A nagyfrekvenciás rezgéseket a (19, 23) huzalokba vezetjük, úgyhogy a (17) folyadék és a (23) huzal közti elektrosztatikus vonzás változásai folytán a (17) 90 folyadék felszínén hullámok keletkeznek. Az optikai rendszer ehez a modulálókészülékhez is lehet olyanféle, mint a 6. ábrán. A 8. ábra a 7. ábrabeli modulátor to- 95 vábbi foganatosítása, aholis átlátszó (17) folyadékot használunk és a (16) edény feneke is átlátszó anyagú. A fény itt nem verődik vissza a folyadék felszínéről, hanem áthalad a folyadékon. A nagyfrek- 100 venciás váltakozó potenciálokat a (19, 23) huzalokon át vezetjük be, miként a 7. ábrán, úgyhogy a (17) folyadék (25) felületén hullámok keletkeznek. A (6) forrásból érkező fény a folyadékon felfelé át- 105 halad; a fényelhajlási jelenségek a (17) folyadék (25) felszínén lépnek fel. A (24) lencse a fényt a (11) fényrekesz (12) nyílásához sűríti. A 9. ábra még további módot szemlél- 110 tet, mellyel fénykévét modulálhatunk a pályáján keltett hullámokkal. A vékony, ezüstözött (30) csillámlemez egyik végéhez a (4) piezoelektromos kristályt erősítjük, melyet a (5) fémlapok vagy ara- 115 nyozási rétegek borítanak. E rétegek