121389. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált fénykéve létesítésére és felhasználására
121389, 5 merőlegesek a kristály villamos tengelyére. A (3) lapokba vezetett modulált, nagyfrekvenciás potenciálok a (4) kristályban rezgéseket keltenek, melyek a 5 (30) lemezben hajlító (kígyózó, flexurális) hullámokat hoznak létre. A (6) forrásból érkező fényt a (30) lemez visszaveri, a (31) lencse pedig összegyűjti és a (11) fényrekesz (12) nyílásába sűríti. A (30) 10 lemez hajlító hullámai a (6) forrásból jövő kévében fényelhajlási jelenségeket okoznak, hasonló módon, mint az előző példákban. A hullámokat természetesen másképen 15 is előállíthatjuk, mint piezoelektromos kristállyal, vagy az eddig ismertetett elektrosztatikus eszközökkel. így pl. akár hajlító-, akár nyomáshullámokat mehanikai eszközökkel, egyebek közt rezgő 20 hangvillával vagy más effélével, vagy elektromágneses úton működtetett membránnal i" létesíthetünk. Hullámokat kelthetünk olyan fémrúddal is, mely a mágneses erővonalakat sűrítő (magnet-25 osztriktív) képességénél fogva elektromágneses impulzusokkal összhangban rezeg, továbbá elektrolitikus úton, pl. vezető oldatba merüJő elektróda váltakozó polarizációja és depolarizációja útján, 30 melv utóbbiak akkor lépnek fel, ha nagyfrekvenciás áramok jutnak az elektródából az oldatba. A találmány természete:en nem szorítkozik a fenti kiszemelt példákra, melyek csak annak szemlélte-35 tésére valók, hogv optikai rendszerbe iktatott test mehanikai rezgéseit miként használhatjuk fel az említett hullámok modulációjának megfelelő fénykévemodulálásra. A hullámhordozó test 40 esetleg átlátszó szilárd test vagy gáz is lehet. A fentebb ismertetett moduláló-készülékek bármelyik változatát hasznosíthatjuk a 4. ábrabeli berendezésben. A 7. és 45 8. ábrákon feltüntetett megoldásoknál azonban a folyadék felszínén barázdák létesítésére képes frekvenciák általában kisebbek, mint a folyadékban nyomáshullámokat keltő frekvenciák. 50 A 10. ábra a találmány más alkalmazását mutatja távolbalátáshoz. A (72) fénymoduláló-készülék (55) felszínén egy sorozat, bármely alkalmas módon keltett örvénykörzetet létesítünk. 55 Mindegyik örvényt valamely (Fi), illetve (F2 ) stb. hordozó frekvenciájú rezgés alkotja. Mindegyik (Fx , F2 ) stb. frekvenciát a tárgy egy vonalában fekvő képelemeknek megfelelő képjelekkel moduláltuk. Mindegyik csoport modulált (F1 ( F2 ) stb. 60 vonaljelet tehát más és más hordozó frekvencia jellemez. A szóbanforgó esetben az (Fx, F2 ) stb. nagyfrekvenciás potenciálokat az (F1 ; F2 ) stb.-nél kisebb, barázdaképzéshez különösen alkalmas (f) 65 frekvenciával modulálhatjuk, mire a (bx , b3 ; b3 ) stb. örvénykörzetekből kiinduló (c1 ; c2 , c3 ) stb. barázdasorok keletkeznek. A barázdasorok kölcsönös zavarását a sorokkal párhuzamosan a folyadék (55) 70 felszínére helyezett (d1 ; d2 , d3 ) stb. korlátok akadályozzák meg. A (6) fényforrásból kiinduló fény a (72) moduláló-készülék folyadékának (55) felszínére esik, ahol azt a (c1 9 c2 , c8 ) stb. 75 hullámsorok elhajlítással modulálják. A fénykéve egy részét a fentebb ismertetett módon kiválasztjuk. A kiválasztó szerveket a 10. ábrán világosság kedvéért elhagytuk. A fény ezután a pásztázó (69) 80 tükrös dobra esik, majd a vázlatosan jelölt (70) lencse-rendszer az (55) felület képét a (71) ernyőre gyűjti. Ilyképen a (71) ernyőn fényvonalakat kapunk, melyek a tárgy egy-egy vonalának vagy 85 vonalrészének felelnek meg. A vonalak erőssége a megfelelő képjelek szerint változik, magukat a vonalakat pedig a (69) pásztázó dob végig viszi a (71) ernyőn. A pásztázó dob sebessége akkora, hogy 90 a hullámképek a jelenlétük ideje alatt az ernyőn mozdulatlanok maradnak, jóllehet a fény a maga egészében pásztázó mozgást végez. Ha az így leképezett elemek száma 95 mindegyik vonalban egyenlő a vonal egész hosszával, és ha a kép valamennyi vonalát egyidejűleg közvetítjük — miként leírtuk —, akkor az egész kép folytonosan kivetítődik a vevőernyőre. így 100 a kép vibrálását kiküszöböltük és a mozgás kellő leképezésére kevesebb kép- • ismétlés is elegendő, mint amennyit rendszerint alkalmazni szoktak, ha a vibrálást gyors ismétléssel akarják meg- 105 szüntetni. A fenti példában a (dl f d2 , d3 ) stb. korlátokat elhagyhatjuk, ha a (bl 5 b2 , b3 ) stb. rezonanciaöveket összekötő vonalat oly hosszúra vesszük, hogy mindegyik no rezonanciaöv ebben az irányban hosszú legyen a barázdák hullámhosszához képest. Ezáltal mindegyik rezonanciaöv elegendő széles síkhullámú barázdafrontot hoz létre ahoz, hogy a barázdák 115
